MotoGP: Jack Miller nyerte a Spanyol Nagydíjat

Az örömkönnyekkel a sok lemondás, munka, fájdalom és kitartás során felgyűlt érzelem szakadt ki az ausztrálból a leintés után. „Az utolsó nyolc-kilenc köröm életem leghosszabbja volt. Leírhatatlan, amit érzek. Tengernyi érzelem dúl bennem. Öröm, bánat… Bárcsak itt lehetnének velem a szüleim, hogy együtt ünnepeljünk. Köszönöm mindenkinek, aki bízott bennem, igyekszem hamar megismételni” – mondta rögtön a leintés után.

De hogyan is jutottunk el oda, hogy Miller eddigi egyetlen, a 2016-os vizes asseni futamon szerzett győzelme után ismét nyerni tudjon a királykategóriában?

A rajtot ugyan „Jackass” kapta el a legjobban és vezetett is az első körökben, de aztán jött Fabio Quartararo, aki a negyedik körben átvette a vezetést, majd sorra kezdte futni a leggyorsabb köröket.

A táv felénél már csaknem másfél másodperc volt az előnye, ami nem kevés, de egyúttal azt is láthattuk, hogy Miller egészen hasonló tempót tud motorozni.

Aztán egyszer csak történt valami és a francia Yamahás, mint a kő, elkezdett visszazuhanni.Mint kiderült, igazak voltak az első értesülések, tényleg az alkarja durrant be, ami azért is furcsa, mert 2019-ben a Katalán Nagydíj előtt már átesett egy kompartment szindróma miatt szükségessé váló műtéten. Egyelőre ő sem érti, hogy mi történt, és azt sem döntötte még el, hogy részt vesz-e a holnapi teszten.

Quartararo a 14. körben kezdett lassulni, két körrel később Miller meg is előzte, majd jöttek sorban a többiek. Egészen a 13. helyig csúszott vissza, de becsülettel végigküzdötte a futamot, és ki tudja, hogy ez a három pont mennyit jelent majd az év végi elszámolásban.

„Nem számítottam rá, hogy Fabio egyszer csak visszaesik rám, de tudtam, hogy gyorsan meg kell előznöm, nehogy a többiek utolérjenek” – mondta Miller, akinek nyilván szerencséje is volt ma, de a versenyzés már csak ilyen.

Pecco Bagnaiának nem sikerült jól a rajt, sem az első körök, de végül visszadolgozta magát, és a Ducati erejét is kihasználva a táv felénél megelőzte VR46-os társát,Franco Morbidellit.

Quartararo visszaesésével nyilván ők is előbbre léptek egy-egy helyet, így végül a második és a harmadik helyen zártak.

Bagnaia ezzel az eredménnyel átvette a vezetést az összetettben.

Érthetően hatalmas az öröm a Ducati bokszában, hiszen utoljára 2006-ban Loris Capirossi révén tudtak Jerezben győzni, ráadásul 1–2-ben értek célba, amire a 2018-as Cseh Nagydíj óta nem volt példa, akkor Dovizioso és Lorenzo sikerének örülhettek.

A leintés után Nakagami Takaaki szintén elsírta magát, kicsit csalódottságában, hiszen tényleg nagyon közel volt végre ahhoz, hogy meglegyen az első MotoGP-s pódiuma.

Joan Mir nem élete versenyét futotta, de alapvetően elégedett volt a teljesítményével. Aleix Espargaró nagyon közel volt hozzá, hogy megszerezze az Aprilia eddigi legjobb eredményét, de a top5-ös helyezésre még várni kell. Akkor ment el számára az esély, amikor a lassuló Quartararóval kellett megküzdenie.

Marc Márquez kilencedikként zárt, épp csapattársa, Pol Espargaró előtt, míg Valentino Rossi 17. helyen beérve pontot sem tudott szerezni.

A teljes eredménylista itt található.

Micsoda első győzelem

Fabio Di Giannantonio maga sem számított arra, hogy ennyire összeállnak neki a dolgok Jerezben, ahol ugyan mindig jól érezte magát, de még sohasem sikerült jó eredményt itt elérnie. Tökéletesen kapta el a rajtot a második helyről indulva, az élre állt és onnantól már csak arra kellett figyelnie, hogy ne hibázzon. Az ötödik kör végén már közel egy másodperc volt az előnye, amit két kör alatt megduplázott.

A követő boly élén a futam nagy részében Raúl Fernandez haladt, majd hat körrel a vége előtt már nem tudta maga mögött tartani Marco Bezzecchit, akinek az első köre nem sikerült valami jól, hibázott a 6-os kanyarban és a hetedik helyről kellett visszadolgoznia magát. Az utolsó öt körre emiatt el is fogyott az első gumija, így honfitársához, DiGiához nem tudott közelebb kerülni, de a második hely így is nagy öröm a számára és a csapatnak is a nagyon döcögős szezonkezdés után. „Erre volt szükségem!” – mondta Bezzecchi a leintés után.

Fernandez gumija szintén teljesen elfogyott a végére, amit két körrel a leintés előtt Sam Lowes és Remy Gardner is kihasznált a 6-os kanyarban. A brit a futam első felében nem érezte túl jól magát a motoron, és csak egy dolog lebegett a szeme előtt, hogy nyugodt maradjon, ne hibázzon, és pontokat szerezzen a portimaói fiaskó után. Di Giannantonio sikerét ma senki és semmi nem veszélyeztette, így a katari dobogós hely után végre az első futamgyőzelme is megvan a Moto2-ben. Hatalmas öröm ez a Gresini-alakulatnak, akik utoljára Sam Lowesszel tudtak győzni a 2016-os Aragóniai Nagydíjon.
Sokszor volt már közel a győzelemhez, de valami mindig közbejött eddig.

Az összetettet továbbra is Gardner vezeti, aki ma negyedikként zárt. Az ausztrál előnye 3 pontra olvadt Lowes és 6 pont Fernandez előtt.

A teljes eredménylista itt található.

100-ból 95

Az elmúlt hetekben, ahogy ezen a hétvégén is rengeteg szó esett a sportág új csillagáról, Pedro Acostáról, aki mindent megtesz, hogy kifogyjunk a jelzőkből vele kapcsolatban. Ma talán a szerencse is mellette volt, hogy kimaradt a célra fordítóban történt drámából az utolsó körben, de ehhez vezetnie kellett a futamot.

„Kanyaronként egy előzés” – ez volt a félig viccelődő terv a futam előtt, arra kérdésre válaszolva, hogy mennyire látja bonyolultnak a helyzetét a 13-ik helyről rajtolva. A felzárkózás ennél picit lassabban jött, de a hatodik körben már második volt, a nyolcadikban pedig az élre állt.

Igaz, sokáig nem tartott az öröm, a mezőny számos tagja érezte ma magában a győzelmet. Denis, Öncü, Romano Fenati, Jaume Masia, Darryn Binder, hogy csak néhányan említsünk közülük. Gabriel Rodrigónak is jó volt ma a tempója, legalábbis a futam elején, de az már nem derült ki, hogy a végén mire lett volna képes, mivel az ötödik körben a 7-es kanyarban hatalmas high side-dal ért véget számára a verseny.

Nyolc körrel a vége előtt úgy tűnt, egy hetes boly el tud lépni a többiektől, de a sok test-test elleni küzdelem és oda-vissza előzés eredménye természetesen az volt, hogy a többiek visszajöttek rájuk.

Az utolsó kört Öncü kezdte meg az élen Masia, Acosta és Fenati követték őt. A 6-os kanyarban Acosta egyszerre két márkatársát is megelőzte és ismét az élre állt. A célra fordítóba Öncü próbált mindenkinél rövidebben fékezni és betenni a motort Acosta mellé, aki maga is szűk ívet választott.
Öncü alatt elment a motor eleje, és azzal a lendülettel a harmadik helyen haladó Masia és az ötödik helyen motorozó Binder alól is kiütötte a motort.

A második helyet így Romano Fenati örökölte meg, míg a dobogó harmadik fokára két hosszúkörös büntetés után (amit a szokásos időmérőn való lassú haladás miatt kapott) Jeremy Alcoba állhatott fel.

A pole-ból induló Suzuki Tacuki, aki tavaly a második jerezi versenyt megnyerte szintén az élről rajtolva, bukott a táv felénél, és bár becsületből befejezte a futamot, pontot nem szerzett. Acosta harmadik győzelmét szerezte ma meg zsinórban, és ő az első pilóta a világbajnokság történetében (minden kategóriát beleértve), aki első négy futamán dobogóra tudott állni.

Nem meglepő módon, tovább növelte előnyét az összetettben, 95 ponttal és 51 (!) pontos előnnyel várja a folytatást. Négy futam alatt ugye 100 pontot lehetett eddig maximálisan szerezni.

Acosta bevallotta a futam után, hogy ez a pálya nem fekszik a stílusának, és csapatfőnöke, Aki Ajo azt mondta neki a futam előtt, hogy ha érzi magában a győzelmet, akkor oké, ha nem, akkor szerezzen minél több pontot, mert az év végén az még fontos lehet. Feladat teljesítve, ennél több pontot nem lehetett szerezni.

A fiatal spanyol az nso.hu kérdésére elmondta, hogy Sachsenring és Le Mans szintén nem tartozik azon pályák közé, amit magáénak érez, Ausztriát azonban nagyon várja, ahogy a finn futamot is, hogy csapatfőnökének hazai győzelmet szerezzen.

A teljes eredménylista itt található.