Ideje, hogy utolérje a szerencse – Krizsán Xénia a legjobb nyolc közé jutna a vb-n

– Mikor versenyzett legutóbb?
– Az egyéni számokban sokat, legutóbb két hete Pápán is, és az összetett országos bajnokságon is elindultam az első három versenyszámban, mert jó lehetőségnek éreztem a versenyzésre, de több számban nem akartam rajthoz állni – mondta a hétpróbázó Krizsán Xénia. – Sőt, idén tulajdonképpen mindenben versenyeztem, kivéve a 800 méteres síkfutást, mert azt nem szerettem volna versenykörülmények között lefutni, úgy voltam vele, hogy elég lesz majd Eugene-ban. Viszont tény, hogy a tavalyi tokiói olimpia óta nem többpróbáztam, a mostani világbajnokság lesz az első azóta, és akárhogy is számoljuk, ez egy teljes év, úgyhogy ki vagyok éhezve a hétpróbára.

– Mely versenyszámokban indult a júniusi országos bajnokságon?
– Gátfutásban, távolugrásban és gerelyhajításban, sorrendben a harmadik, az ötödik és hatodik helyen végeztem. Jólesett versenyezni, egyre jobb a mezőny az egyes számokban, érzem, hogy az elmúlt években megerősödött a magyar atlétika és maguk az atléták is. A gátfutásban szerzett bajnoki bronzérmemnek különösen örültem, mert két századra megközelítettem a 13.31 másodperces egyéni csúcsomat, amivel magamat is megleptem. De mindegyikben hasznos volt versenykörülmények között gyakorolni a technikát, és mivel még nem a legfrissebb állapotban álltam oda, nem is voltam elkeseredve.

– Több sérülése is volt az elmúlt években. E téren hogy áll?
– A tokiói olimpián bokasérülés hátráltatott, különösen a magasugrásban, amiben fél évet ki is kellett hagynom, hogy teljesen meggyógyuljon, de megérte, mert szinte teljesen rendbe jött. Szerencsére sérülésem nem volt az elmúlt évben, csak kisebb fájdalmam, hol az Achilles-inamat, hol a vállamat, hol a könyökömet éreztem, de nem hátráltatott a felkészülésben, szerintem inkább a korral jár... Bár nemrég kissé megint megrántottam a vállamat, most azért nagyjából jól vagyok.

– Miért hagyta ki a téli szezont?
– Korábban ilyesmit még sohasem csináltunk az edzőmmel, Szabó Dezsővel, de most a tokiói olimpia után kaptam hét hét pihenőt, így később kezdtük el a téli alapozó munkát is, ezért jobbnak láttuk, ha nem versenyzek, mert így nyugodtabb és hosszabb lesz a felkészülés. Már csak a magasugrás miatt sem siettettünk semmit, ami mentálisan is jót tett, ez a pihenő nekem a testi-lelki feltöltődésben jelentett sokat, rendbe jöttem, ezért utólag úgy gondolom, jó döntés volt. Az persze majd Eugene-ban derült ki, hogy mennyire.

– Idén kihagyta egyik kedvenc versenyét, a május végi patinás többpróbaversenyt az ausztriai Götzisben. Nehéz volt meghozni a döntést, hogy nem indul?
– Ha már nem lehettem ott, azért követtem a versenyt és az eredményeket élőben, ahogyan egyébként igyekszem követni az összes nagyobb atlétikai viadalt. Csak azért nem volt nehéz a döntés, mert pontosan tudtam, hogy nekem most ez lesz a jobb, idén a pandémia okozta csúszás miatt egy évben rendezik a világ- és Európa-bajnokságot is, amire először van példa a sportág történetében. Ha így nézzük, az augusztusi Európa-bajnokság néhány hónapon belül már a harmadik hétpróbaversenyem lett volna, ami talán sok. Így is kétszer kell figyelnem a formaidőzítésre a két világverseny előtt, a múlt tapasztalatai pedig azt mutatják, nekem az válik be, ha egy évben kettő nagy versenyem van, mert akkor jól tudok teljesíteni, a harmadik viszont csak nagyon ritkán fér bele.

– Mióta készül a világbajnokságra?
– Egy éve tudom már, hogy indulok, hiszen megvolt a szintem, és amúgy is nagyon ott akartam lenni pályafutásom harmadik világbajnokságán a 2015-ös pekingi és a 2017-es londoni után, 2019-ben, Dohában ugyanis sérülés miatt nem indulhattam. Egy éve célirányosan készülök a világbajnokságra, de hat héttel utána máris következik a müncheni Európa-bajnokság, így ha hazajövünk, tudom, hogy lesz még dolgom. Egy minimális, két-három napos pihenő után edzünk még két hetet, de nem teljes erőbedobással, az túlzott fáradtságot okozna, majd újabb frissítés, hogy másodszor is csúcsformában legyek.

– Ennek a tükrében mit vár magától a világbajnokságon?
– Ezúttal nem pontszámban gondolkozom, hanem helyezésben: a legjobb nyolc közé szeretnék kerülni, amit reálisnak is tartok. Vasárnap, helyi idő szerint délelőtt kezdem el az első versenyszámot, a 100 méteres gátfutást, és csak két nappal korábban utaztam ki Eugene-ba, vagyis kihagytam az akklimatizációt, ami sok időt vett volna igénybe, és nagyon sokat számítana az Európa-bajnokság előtt. Ráadásul kétszer kellene átállnom, egyszer oda, egyszer pedig vissza, utóbbi pedig nehezebb is. Még sohasem csináltam ilyet, de egyáltalán nem példa nélküli, tavaly így állt dobókörbe az olimpián a súlylökő Márton Anita, beszéltem is vele erről, és megnyugtatott, hogy nem lesz belőle probléma. Kedden pedig már jövünk is vissza Budapestre, és kezdjük a felkészülést az Eb-re.

– Hová teszi magát a tizennyolc hétpróbázót felvonultató vb-mezőnyben?
– A mezőny idén is erős és majdnem teljes lesz, a szokásos ellenfelek közül a német Carolin Schäfer és az osztrák Ivona Dadic hagyja ki a versenyt, ők talán inkább a kontinensviadalra koncentrálnak. A belga Nafissatou Thiam és a brit Katarina Johnson-Thompson harcol majd az aranyért, Thiamnak áll a zászló, hacsak nem követ el nagyobb hibát. Rajtuk kívül még hat–nyolc lány küzdhet azért, hogy odaérjen melléjük a dobogóra, köztük én is.

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2022. július 16-i lapszámában jelent meg.)