LeBron, a márka – Moncz Attila publicisztikája

MONCZ ATTILAMONCZ ATTILA
Vágólapra másolva!
2021.03.18. 23:37

Bill Reiter, a CBS Sports NBA-szakértője azt találta mondani, hogy „LeBron Jamesnek már több mint tíz éve is világos tervei voltak. Emlékszem, ültünk egy clevelandi bárban, James, néhány barátja és én. Ott és akkor kijelentette, egyik legfontosabb célja, hogy felülmúlja Michael Jordant, de a legfontosabb törekvése, hogy milliárdos vállalkozó legyen”. A minap végrehajtott újabb tranzakció csak még közelebb vitte nagy álmához, illetve megmutatta, LeBron Jamesre ma már nem csupán kosárlabdázóként, de üzletemberként is lehet tekinteni. Vagy inkább elsősorban...

Érzelgősséggel nem lehet vádolni a legutóbbi tranzakciója kapcsán, hiszen 70 millió dollárért szerzett magának és „örökös” üzlettársának, Maverick Carternek egyszázalékos tulajdonrészt a többek között a Boston Red Sox baseballcsapatát birtokló Fenway Sports Groupban, így annak minden cégében is. Pedig ahol felnőtt, Clevelandben, illetve jelenlegi „játszóterén”, Los Angelesben is van legalább egy csapat (az Indians, illetve LA-ben a Dodgers és az Angels), ő viszont Bostont választotta. Üzletileg nehezen kifogásolható lépés, hiszen a piac méretét és népszerűséget figyelembe véve csak a Dodgers (amelyben egy másik kosaraslegenda, Magic Johnson kisebbségi tulajdonos) lenne a Red Soxhoz mérhető, viszont ott nem volt megágyazva az érkezésének. A Boston főnöke ugyanakkor a közös múltból adódóan gyakorlatilag vörös szőnyeget terített elé. A Red Sox többségi tulajdonosa a John Henry által fémjelzett Fenway Sports Group, amelynek holdudvarába a Liverpool futballcsapata is beletartozik, s amelyben történetesen 2011 óta a kosárkirály is kétszázalékos tulajdonrésszel büszkélkedhetett. A felek hajdan „nyomott” áron egyeztek meg az adásvételről, mert James hozzájárult, hogy az FSG felvegye őt hivatalos klienslistájára, így az ő nevével is toborozhasson újabb befektetőket. A Pool azóta Bajnokok Ligáját és Premier League-et nyert, négyszer annyit, 1.9 milliárd dollárt ér, mint amennyiért Henry megvette, így már a James, Carter kettős üzletrésze is 40 millió dollárt kóstál. Ehhez pedig adjuk még hozzá azokat a bevételeket, amelyeket a Dunkin' Donuts és a svájci óragyár, az Audemars Piguet hozott neki, hiszen a névhasználati jogért cserében ezekből is kért egy kis részt magának.

Ez LeBron és Maverick Carter üzleti filozófiájának alapja. A szerepvállalásért cserében hosszú távú megállapodást igényelnek, némi üzletrésszel megspékelve. Kettejüknek volt idejük megismerni egymást, már az akroni középiskolában csapattársak voltak, aztán James a kosárlabdában, haverja pedig az üzleti életben találta meg elsőre a számítását. Mindketten egyetemi diploma nélkül, ami egy kosaras esetében nem nagy szám, na de egy jelentős üzletember esetében?! Márpedig Carternek csak a University of Nike-ról, a pipás cég belső iskolájából van papírja, máshonnan nincs. Viszont ő volt, aki felismerte, LeBron Jamesre nem kosarasként, hanem önálló brandként kell tekinteni és így is kell kezelni. Ez annyira jól sikerült, hogy a Forbes magazin kimutatása szerint James (és nem a cégbirodalma!) jelenlegi értéke 450 millió dollár.

És ez csak növekedni fog a következő időszakban, pedig azért ő már kifelé megy a sportágából, de a hosszú távú befektetései még a későbbiekben kamatoznak igazán. A távlati gondolkodás egyébként már pályája elején jellemző volt rá, 2003-ban újoncként ugyanis a Nike és a Reebok cipőszponzorációs ajánlata közül kellett választania. Előbbi 87 millió dollárt kínált neki, utóbbi 115 milliót, magángépet és az Allen Iverson, Shaquille O'Neal páros társaságát tette a díjalapba. A középiskolából az egyetemre váltó, a csóróságból érkező James stratégiai döntést hozott, s a Nike-t választotta. Mára élethosszig tartó szerződés köti a céghez, a megállapodás becslések szerint egymilliárd (!) dollárt fial neki, míg a Reebok már beszüntette a kosarasok támogatását.

A Forbes egyik újságírója azt is kiemelte, hogy kezdő üzletemberek Jamestől (és ne hallgassuk el, Cartertől!) a hosszú távú gondolkodás mellett még két irányelvet eltanulhatnak: a „Vásárolj, építs, add el, ismételd meg!”, illetve a „Keresd és urald a réseket!” princípiumát. Eleve könnyű neki, hiszen a közösségi médiában követői (az Instagramon 81.2 millióan figyelik, a Twitteren 49.3 millióan) remek kiindulási bázist jelentenek mindenhez, ennél már csak a „szimata” jobb. Amikor 2008-ban csendben elkezdett befektetni a Beats By Dre nevű, fülhallgatókat gyártó cégbe, kevesen sejtették, hogy idővel az Apple hárommilliárd dollárért vásárolja majd fel, és ebből 50 millió tisztán Jameséké lesz. Az „útközben” keresett milliókról most ne is beszéljünk. A projektbe James is beletette a maga munkáját, hiszen bár a cég neve nem szerepelt a 2008-as pekingi olimpia hivatalos szponzorai között, az összes amerikai kosaras ilyen fülhallgatót használt, ahogyan a liverpooli szerepvállalását követően élőben látott első Anfield Road-i meccsén is minden futballistának adott egy-egy ilyen szerkezetet. Csúcskategóriás ingyenmarketing.

A piaci rések keresése és uralása pedig ugyanazt a felfogást tükrözi, amit a pályán is mutat. Csak az üzleti életben több helyen találhat és talál is ilyet. Az Uniterrupted nevű, két amerikaifutball-sztárral, Tom Bradyvel és Michael Strahannel közös cégével a televíziós műsorkészítésbe szállt be, többek között az HBO, a Disney és az Apple+ beszállítója. A Cindy Crawforddal, Arnold Schwarzeneggerrel és a volt síző Lindsey Vonn-nal közös vállalkozása, a Ladder az egészségügyi és wellnesspiac meghatározó szereplője. Többek mellett George Clooneyval és Jeanie Buss-szal, a Lakers tulajdonosával egy több mint egymilliárd dolláros forgalmat lebonyolító tequilakészítő üzletet visz. De például a világ legdinamikusabban fejlődő pizzás cége, a Blaze Pizza 21 franchise-a is az övé, úgy, hogy 2017-ben emiatt mondott nemet a McDonald's évi 15 millió dolláros szponzori ajánlatára. A hamarosan elkészülő Space Jam című film főszerepéért kapott ötmillió dollár eltörpül ezen összegek mellett, igaz, ott még nem tudni, a forgalmazásból származó bevételből mennyi üti a markát...

Sorozatban immár hét éve ő a legjobban kereső NBA-játékos, legalábbis az összbevételt illetően. Bármilyen furcsa is leírni, ha csak a fizetést nézzük, a kétezres évek legjobb kosarasa csak egyszer volt ligaelső (Kevin Garnett és Kobe Bryant viszont hétszer-hétszer), de a pályán kívüli legnagyobb „csomag” King Jamesé. A Forbes kimutatása szerint 2020-ban 88.2 millió dollárt keresett, ebből úgy 60 millióhoz nem a pályán jutott hozzá. „Az NBA-ben játszó srácok felfogták, nem a karrierjük befejezése után kell elkezdeniük valamit. Addigra már benne kell lenniük a bizniszben. Nem akkor kell kapcsolatokat keresni, amikor te már nem tudsz mit adni. Akkor kell kapcsolatba kerülnöd azokkal, akikre szükséged van, amikor játékos vagy, amikor te is tudsz nekik adni valamit” – mondta a helyzetről a fentebb már idézett Bill Reiter. Szavait alátámasztandó, rögzíteném, nem James az egyetlen, aki üzletember, a klasszis kollégái közül Stephen Curry startupokba fektet, Kevin Durant pedig céghálót épít fel.

A kosaras Allen Iversontól az 1986-os drafton elsőként elkelt, az Edmontonnal bajnoki címet nyerő kanadai hokis sztárból hajléktalanná lett Joe Murphyig hosszú azoknak a listája, akik nem tudtak mit kezdeni a rájuk szakadt gazdagsággal. LeBron James és néhány kortársa egy másik, ráadásul követendő utat mutat meg.

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik