Címlapsztori: Böde Dániel Nyilasi Tibor tanácsát emlegette az MK-döntő után

Z. A.Z. A.
Vágólapra másolva!
2024.05.17. 06:48
Böde Dániel remekül és ami talán a Paks szempontjából fontosabb, rutinosan futballozott, róla állították ki az őt cibáló ferencvárosi hátvédet, Myenty Abenát
Égig ért a paksi futballisták boldogsága, Papp Kristóf a fejes góljáról, Szabó János a kezezéséről, Böde Dániel a C-licences vizsgán kapott útmutatóról beszélt a Magyar Kupa-döntő lefújása után.

Kilenc évvel ezelőtt, 2015 nyarán, az NB II-ből érkezett Papp Kristóf Paksra, már az első idényében alapember lett, és bár volt már néhány emlékezetes meccse, nem kérdés, a Ferencváros elleni szerdai Magyar Kupa-döntő jelenti a csúcsot. Sokat futott, labdabiztos volt, arról nem is beszélve, hogy a 98. percben fejelt góljával tulajdonképpen eldöntötte a párharcot.

„Ehhez a győzelemhez szükség volt Szappanos Péter ragyogó kapusteljesítményére, nyilván némi szerencsére is, de ahogy az egész évben, ezen a meccsen is megdolgoztunk érte – mondta a lefújás után lapunknak a paksiak harmincegy éves középpályása, Papp Kristóf. Nem is olyan rég volt egy bajnoki, amikor nagyon korán emberhátrányba kerültünk, tanultunk belőle, majd miután a mostani kiállítás miatt újra nehéz helyzetbe kerültünk, megpróbáltuk átvészelni, aztán Böde Dániel szerencsére a másik oldalon is kibrusztolt egy kiállítást. Ez kupadöntő volt, a Ferencváros nem játszott rosszul, nagyon jó futballistái vannak, ráadásul megbontotta a szélső védekezésünket, ám szerencsére felvettük a kesztyűt, agresszívak voltunk, igazi adok-kapok alakult ki. Nagy erényünk, hogy ott vagyunk amellett, akinek kevésbé megy, a csapat magja régóta együtt játszik, mindig segítjük egymást. A Fradi a magyar mezőnyben sok csapatra ráerőlteti az akaratát, többet kellett védekeznünk, játékban kevesebbet mutattunk. A gólom? Balogh Balázs nagyszerűen adott középre, szerencsére megtalált a labda, nem volt nehéz dolgom. A két évvel korábbi döntő jó tapasztalattal ért fel, míg az ellenfelünknek ez a közeg hazai pályát jelentett, nekünk ritkán van lehetőségünk ilyen körülmények között futballozni. Szombaton újabb meccs jön, nem engedjük el az ezüstérmet, próbálunk ünnepelni és regenerálódni is, a maximumot akarjuk kihozni az idényből! Kedden volt a születésnapom, nem szokásom ilyenkor bármit is kívánni, de ha mégis megtettem volna, biztosan ilyen kupadöntőt kívánok.”

Több mint tizenöt éve már, hogy Szabó János paksi színekben a Kaposvár elleni 0–0-s találkozón bemutatkozott az élvonalban, s fél idényt leszámítva – amikor Siófokon futballozott kölcsönben – a Paksot erősíti, mindennél többet elmond róla, hogy nála többször (358-szor) a klub játékosaként senki sem lépett pályára az első osztályban.

„Hihetetlenül fontos volt nekünk ez a győzelem, nem is találom a szavakat… – mondta Szabó János, aki kézzel ért a labdához, így tizenegyest rúghatott a Ferencváros, ám Varga Barnabás lövését Szappanos Péter kivédte. – Csapatként nagyon sokat tettünk ezért a sikerért, de hát a Fradit csakis így lehet megverni. Szükség volt ehhez Szappanos Péter hatalmas bravúrjaira, fontos volt, hogy mindig tudtunk egymásnak segíteni. A tizenegyest megelőző szituációban úgy éreztem, testtel elérem a labdát… Átfutott rajtam, határ­eset, hogy ez büntetőt ér vagy sem, aztán elmondhatatlanul jó érzés fogott el, amikor a kapusunk kivédte a tizenegyest. Nem egy kő, sokkal inkább hatalmas szikla gördült le a szívemről, és ez erőt adott a folytatásra. Készültünk rá, hogy szabadrúgásból vagy szögletből lesznek lehetőségeink, ebben erősek vagyunk, majd miután megszereztük a vezetést, uraltuk a meccset – noha a Ferencváros többször mögénk került, nem volt átütőerő a játékában. Leírhatatlan érzés volt, amikor Böde Dániellel átvettük a kupát, az az igazság, még nem tudom igazán felfogni, ez egyértelműen pályafutásom csúcsa! Szerda este megittunk pár sört, de aztán jött a csütörtök és jön a péntek, megpróbálunk a legjobban felkészülni a Kisvárda elleni bajnokira, remélhetőleg megszerezzük az ezüstérmet is.”

Pakson és a Ferencvárosnál is legendaként tekintenek rá, nem jelentett meglepetést, hogy a mérkőzést megelőző bemutatásnál mindkét oldal szurkolótáborától hatalmas tapsot kapott a 25-szörös válogatott Böde Dániel, aki ezúttal sem okozott csalódást, szinte azonnal kiállították róla Myenty Abenát, ráadásul a második paksi találat előtt az ő felszabadító fejese indította azt a kontrát, amelynek végén Haraszti Zsolt gólja pontot tett az összecsapás végére.

„Még mindig nem fogtam fel a kupagyőzelmet, hihetetlen, ami velünk történt – mondta lapunknak Böde Dániel. Jó ideig nagyon nem nekünk állt a mérkőzés, tíz emberrel futballozva aztán pláne nem, és azt kell mondani, még akkor sem, amikor a Fradi is tíz emberre fogyatkozott. Hogy ehhez én is kellettem? Ezt hívják rutinnak. Amikor van már sárga lapos figyelmeztetésem, nem adok esélyt arra, hogy a játékvezető fejében megforduljon, ezért a megmozdulásért jöhet az újabb lap. Miután betaláltunk, több olyan kontraakciót is vezettünk, amikor kettő az egyben vagy három a kettőben vihettük az ellenfélre a labdát, sajnos a végjátékban rendre rosszul döntöttünk. Ekkor már egyre jobban kinyílt a Ferencváros, az utolsó szöglethez még a kapus, Varga Ádám is feljött, de ki tudtam fejelni a labdát, és amikor a támadásunk végén Haraszti Zsolt betalált, csak futottam, és azt mondtam magamban, ezt tényleg nem hiszem el. Tavaly nyáron a C-licences edzői vizsgán találkoztam Nyilasi Tiborral, aki megjegyezte: Dani, nehogy abbahagyd a futballt! Aztán most, amikor Szabó Jánossal átvettük tőle a kupát, mondta, látod, ha abbahagyod, most nem tudnám kinek adni ezt a serleget…”

Bognár György, a Paks vezetőedzője a mérkőzést követő sajtótájékoztatón
Nem volt egyszerű mérkőzés, különösen a kiállítás írta át a forgatókönyvet. Le a kalappal minden játékosom előtt, Szappanos Péter kiválóan védett, nagy szükség volt rá. Megérdemelten nyertünk, a hosszabbításban már jobbak voltunk. A paksi futball történetében ez nagy siker, ahogyan a játékosoknak, nekem is. Az érdem a csapaté, illetve az egész klubé, amely húsz éve nagyon tartalmasan dolgozik minden szinten, és megérdemelte ezt a sikert.

A találkozó után az FTC csalódott kapusával, Varga Ádámmal arról beszélgettünk, hogy miért a Paksra hatott jobban a kiállítás; hogy Papp Kristóf decemberben szinte ugyanilyen gólt fejelt nekik a bajnokságban (akkor is a Paks nyert); hogy élete meccsére készült, illetve, hogy milyen volt több mint 50 ezer ember előtt játszani. A mérkőzés hőse, Szappanos Péter pedig arról beszélt, hogy szerinte az volt a győzelem kulcsa, hogy nem játszottak annyira alárendelt szerepet.

MAGYAR KUPA
DÖNTŐ
Paksi FC–Ferencváros 2–0 (0–0, 0–0, 1–0) – hosszabbítás után
Budapest, Puskás Aréna, 51 900 néző. Vezette: Berke
Paks: Szappanos – Vas, Kinyik, Lenzsér – Osváth, Papp, Vécsei, Windecker (Szabó II Bálint, 86.; Mezei, 118.),  Szabó J. – Hahn (Böde, 72.), Könyves (Balogh B., a szünetben; Haraszti, 120+1.). Vezetőedző: Bognár György
FTC: Varga Á. – Botka, I. Cissé, Abena, Civic (C. Ramírez, 90+1.) – Maiga (Loncar, 59.), Ben Romdan (Kodro, 55.) – A. Traoré, Abu Fani, Marquinhos (Zachariassen, 82.) – Varga B. (Lisztes, 82.; Szevikjan, 100.). Vezetőedző: Dejan Sztankovics
Gólszerző: Papp (98.), Haraszti (120+2.)
Kiállítva: Vécsei (38.), ill. Abena (75.)

 

 

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik