Tonósuli – Malonyai Péter jegyzete

MALONYAI PÉTERMALONYAI PÉTER
Vágólapra másolva!
2020.04.02. 21:55

Hogy Faragó Tamás tananyag – magától értetődik. Amit ő nem tud(ott) a vízilabdáról, azt talán nem is érdemes tudni, megtanulni persze érdemes, pontosabban: próbálkozni mindenképpen illik vele annak, aki vízben és labdával kíván maradandót alkotni.

Mondhatja bárki, hogy a Tonó főszereplésével készült oktatófilm már a múlt, rengeteget változott azóta a póló. Igazsága vitathatatlan, ám: 1. nem feltétlenül vált előnyére a játéknak a változás, 2. a tanítás alapvetően a technikára, a mozdulatok tökéletesítésére épül. Az pedig csak használhat egy-egy ifjúnak (nem mellesleg: néhány magát befutottnak tartó játékosnak is), ha tudja, mit is lehet kezdeni magas szinten a labdával. Ha még erős is hozzá, s magassága a kor kívánalmainak megfelelően egy-egy falu templomtornyához mérhető, meglehet, egyszer majd világklasszisként tekinthetünk rá.

Faragó Tamás előnye, hogy hiteles. Az eredményei megkérdőjelezhetetlenné teszik jogát az oktatásra. Az pedig külön öröm (lenne), ha más rögzített tananyagok is előkerülnének és közkézen foroghatnának – eléggé szomorú, hogy eddig, békeidőben senkit sem érdekelt, mi van velük, még addig sem jutottak el a felkent hozzáértőink, hogy rájuk legyinthessenek: sutba velük!

Most, hogy Vári Attila pólóelnök is az ügy mellé állt, eljött az idő. És mert csapatjátékról van szó, körül kellene nézni a raktárak mélyén, hiszen Tonó egyedül nem sokra ment volna a vízben, s azt csak a múltra fittyet hányó percemberkék mondhatják, hogy a többi montreali bajnoktól, a zseniális Molnár Endrétől és Cservenyák Tibortól a kapuban, a mezőnyben pedig Csapó Gábortól, Gerendás Györgytől, Horkai Györgytől, Kenéz Györgytől, Konrád Ferenctől, Sárosi Lászlótól, Sudár Attilától, Szivós Istvántól ne lehetett volna, ne lehetne sokat tanulni – ma is.

Feltéve, ha vannak róluk és persze az őket megelőző bajnokokról felvételek. Emlékeim szerint a margitszigeti uszoda műugrótornyának alján volt egy filmstúdió(szerűség), ahol a kapitányként legendás (1952, 1956: olimpiai arany) Rajki Béla igyekezett megörökíteni a múltnak a magyar zsenialitást, nem mellesleg úszásban is.

Hogy hol vannak ezek a filmek, nem tudom, csak remélem, hogy megvannak még, előkerülnek, s hasznukat veszik a mai ifjak.

Ha így lesz – legyen! – Faragó Tamás iskolát teremt.

Az lesz az igazi Tonósuli.

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik