Labdarúgás: így működnek az akadémiák itthon és külföldön

Az alábbiakban Zalai Dávid sporttudományi szakember (aki öt évig volt a Magyar Labdarúgó-szövetség sporttudományi munkatársa, jelenleg pedig az MTK Budapest sporttudományi és teljesítmény-diagnosztikai vezetője) az európai labdarúgókat tömörítő ECA-tanulmány és a magyarországi Double Pass (DP) jelentésből elérhető adatokat, következtetéseket emel ki, felhívva a figyelmet és megemlítve, hogy bár a két tanulmány más vizsgálati módszertant és szempontrendszert használt, így tudományosan nem összehasonlítható, de tanulságos és a fejlődést remélhetőleg elősegítő eszközként szolgálhat. Az alább megfogalmazottak és a bemutatásra kerülő adatok rámutathatnak a fontosabb területekre, elindíthatják a közös gondolkodást.Az alábbiakban Zalai Dávid sporttudományi szakember (aki öt évig volt a Magyar Labdarúgó-szövetség sporttudományi munkatársa, jelenleg pedig az MTK Budapest sporttudományi és teljesítmény-diagnosztikai vezetője) az európai labdarúgókat tömörítő ECA-tanulmány és a magyarországi Double Pass (DP) jelentésből elérhető adatokat, következtetéseket emel ki, felhívva a figyelmet és megemlítve, hogy bár a két tanulmány más vizsgálati módszertant és szempontrendszert használt, így tudományosan nem összehasonlítható, de tanulságos és a fejlődést remélhetőleg elősegítő eszközként szolgálhat. Az alább megfogalmazottak és a bemutatásra kerülő adatok rámutathatnak a fontosabb területekre, elindíthatják a közös gondolkodást.

A korábbi kiváló kapus, az ECA-alelnök és az ifjúsági munkacsoport vezetője, Edwin van der Saar gyerekek társaságában  •  Fotók: ECA

Az ECA-tanulmány megemlíti, hogy az utánpótlás-képzés jelentőségével kapcsolatban számos kiemelt szempont merül fel, hogy miért is olyan fontos az ifjúságfejlesztés. Lehetséges szempontrendszerek: szurkolói büszkeség és kötődés (lokális), klubi identitás kiépítése (globális), a tehetségek fejlesztésének gazdasági logikája a transzferbevételek generálásának céljából.

Az ECA korábbi, 2012-es jelentésének egyik ajánlása szerint a klubok akadémiai képzésének sokkal inkább a minőségi, mint a mennyiségi képzésre kell összpontosítania, aminek a lényege, hogy a legjobbak a legjobbakkal versenyezzenek, s kikényszerítsék egymásból a legmagasabb szintű teljesítményt.

A különböző szakterületek megjelenése és jelentőségük fokozódása egyre nagyobb figyelmet fordított az elmúlt években a stábok hatékony együttműködési lehetőségeinek kialakítására és elemzésére. Ez éppúgy igaz az akadémiai képzésre, mint a felnőtt, professzionális labdarúgásra. A 2019-es DP jelentés kiemeli, hogy a multidiszciplináris támogató területek stábtagjainak egyéni feladatköreit az akadémiák ma már világosan meghatározták az adott személyek munkaköri leírásaiban. Ez a megállapítás kiemelten jelentős egy ma már akár 15-20 fős stáb esetében, ahol a hatékony együttműködés és információáramlás alapvető a képzési hatékonyság szempontjából.

Az ECA-tanulmány célja a kutatási ismeretek megosztásával, a közös gondolkodás és a tudás-transzfer lehetőségének megteremtése, ami segíti a labdarúgóipart az új utánpótlás-képzési keretrendszer meghatározásában. A szervezet arra törekszik, hogy tovább folytassa az ismeretek és információk cseréjét az utánpótlás-fejlesztés kulcsfontosságú témáiról, és biztosítsa, hogy ez a létfontosságú terület továbbra is kiemelkedően fontos szerepet játsszon a labdarúgó-vezetés legfelső szintjén is.

Az ECA-tanulmány és a szervezet ifjúsági munkacsoportjának célja, hogy ne csupán hasznos „statisztikai pillanatképet” biztosítson az európai labdarúgás utánpótlás-fejlesztési helyzetéről, hanem egyúttal ösztönzőként szolgáljon egy átfogó többoldalú vita elindításához a labdarúgás e kritikus elemének jövőjéről, mert a változás elkerülhetetlen, de a fejlődés már döntés kérdése.

A 2019-es ECA-jelentés borítója

A labdarúgásban, akárcsak az üzleti életben, a paradigmaváltás, hasonlóan egy újonnan bevezetett stratégiához, egy evolúciós folyamat a (sport)-szervezetek, adott esetben az akadémiák életében. A stratégiai változása szinte minden esetben strukturális változásokat von maga után. A valódi stratégiai kockázat a változás elkerülése. A jelenleg is zajló technológiai forradalom, az információtechnológia ugrásszerű fejlődése, dinamikus munkakörnyezetet, további agilis és gyors döntéshozatali folyamatokat, illetve gyakorlatba történő integrációt követel meg a szakemberektől. Ezen szempontok elengedhetetlenek ahhoz, hogy összekapcsolt és egymás által jóváhagyott mechanizmusokat, struktúrákat alakítsunk ki, amelyek képesek lesznek megválaszolni, s irányítani a tehetségek jövőbeli generációinak fejlődése előtt álló kihívásokat, amelyek a jövő labdarúgásának alappillérjeiként szolgálhatnak.

A globalizáció és a professzionalizmus a két legfontosabb tényező, amelyek a labdarúgás fejlődését az elmúlt évtizedekben alakították. A 21. századi klubok, mint globális brand-ek erejének növekedése, az ennek hatására párhuzamosan erősödő bajnokságok növekvő kereskedelmi szerepe, mind egyre nagyobb és fontosabb szerepet játszanak a sportágat érintő döntéshozatali mechanizmusokban. A tanulmány megemlíti, hogy a vizsgálatban résztvevő európai akadémiák 49%-ban az mondták, illetve javasolták, hogy a klub teljes költségvetésének több mint 10%-át kellene az akadémiai képzésre fordítani, további 23% pedig több mint 5%-ot javasolt. Tehát az összes vizsgált akadémia 72%-a, több mint 5% fölötti klub-költségvetési-ráfordítást javasolt a minőségi akadémiai képzés megvalósításához.

A labdarúgás jövőbeni sportszakmai fejlődése, de az üzleti tevékenységek sikeressége sem képzelhető el a tehetségfejlesztés, a jövő generációinak képzése nélkül, mert a pályán látható 22 játékos áll minden meghozott döntés hátterében. A jövő aranylabdásait, a holnap sztárjait ma kell fejleszteni és képezni s ez éppúgy jelentős kihívás a klubok, mint a nemzetek számára.

A tehetséges játékosok hosszú távú fejlesztési modelljeivel vagy képzési stratégiájával kapcsolatban mindig is sok kérdés merült fel. Néhány klub vagy ország úgy tűnik, hogy mindig képes eredményesebben nevelni, mint mások, az azonban bizonyos, hogy a tehetségfejlesztési sikerek mögött álló módszereket nem lehet lemásolni és egy eltérő környezeti rendszerbe integrálni. Ugyanakkor a fejlődő városi kultúrák, az ifjúsági akadémiák megjelenése és a szigorúan szabályozott versenyrendszerek kialakítása láthatóan nyomot hagyott a fiatalok fejlesztésének jelenlegi gyakorlatára. A labdarúgóklubok egyre inkább arra törekszenek, hogy evidenciákon alapuló tehetségfejlesztési mechanizmusokat építsenek be az akadémiai képzésükbe – már a legkisebb korosztályoktól kezdve – mert a 21. századi követelményekkel szemben sikeresnek lenni másképpen nem képzelhető el.

A ECA-kiadvány szerzői arra törekedtek, hogy kvalitatív és mennyiségi bizonyítékokra támaszkodjanak annak érdekében, hogy megkezdődhessen a labdarúgásban a tehetségfejlesztés új módszereinek kialakítása, amely elsősorban a minőség és a szakértői értékelés alapjaira épül.

A ECA-tanulmány kimondja, hogy az egyik legfontosabb céljuk a szakértők és érdekeltek közti további kommunikáció kialakítása, továbbfejlesztése. A hatékony fejlődés és innováció nem nélkülözheti az iparági szereplők kollaboratív tudásmegosztását. E ponton érdemes megemlíteni, hogy a legutóbbi DP jelentés leírja, hogy az akadémiák integrációja a klubok struktúrájában egyelőre még korlátozott. A klubok közel fele rendelkezik mindössze akadémiai képviselettel a klub döntéshozatali folyamataiban (ez a stratégiai és a futballszakmai döntésekre egyaránt vonatkozik). A DP-jelentés leírja továbbá, hogy a stratégiai döntések még ezekben a klubokban is döntően egyszemélyi döntésként születnek.

A struktúra vonatkozásában a DP 2019-es globális jelentésében 61,7%-os átlagpontszámot kapott az akadémiák irányítási modellje, míg a klub irányítási modellje mindössze 25,7%-ot. Ez megerősíti az ECA önmaga által felállított misszióját: az integratív modell jelentőségének szükségességét.

Az ECA az általuk kezdeményezett kommunikáció első lépéseként meghatározta azokat a kiemelt és a minőségi képzést leginkább befolyásoló területeket (KPIs), amelyek véleményük szerint létfontosságúak az ifjúsági labdarúgás jövőbeni és minőségi fejlődéséhez.

Az ECA által meghatározott és az akadémiai képzés minőségét befolyásoló területek:
1. Fizikai felkészítés
2. Kognitív felkészítés
3. Pénzügy
4. Infrastruktúra és eszközök
5. Tehetség azonosítás
6. Produktivitás
7. Stratégia
8. Versenyeztetés
9. Humán-erőforrás
10. Kiválasztás-, toborzás
11. Közösségi kapcsolatok
12. Professzionális együttműködés
A Double Pass modell audit rendszere és annak súlyozása:
1. Vállalatirányítás 21%
1.1. Stratégia 10%
1.2. Struktúra 7%
1.3. Humán-erőforrás menedzsment 4%
2. Működtetés ,részlegek 15%
2.1. Futball 3%
2.2. Kiválasztás (scouting) 4%
2.3. Teljesítmény-menedzsment 5%
2.4. Szociális és oktatási részleg 3%
3. Futball-fejlesztés 31%
3.1. Csapat-fejlesztés 20%
3.2. Egyéni fejlesztés 11%
4. Erőforrások 23%
4.1. Létesítmények 15%
4.2. Személyzet 8%
5. Produktivitás 10%

Ha összevetjük a fentebb felsorolt vizsgálati és a képzés minőségét jelentősen befolyásoló területeket, szempontrendszereket több átfedést találhatunk.

A (1) stratégia, a (2) humán-erőforrás, a (3) kiválasztás és toborzás, a (4) létesítmény, infrastruktúra, a (5) a fizikai felkészítés, avagy teljesítmény-menedzsment, (6) illetve a produktivitás mind mind megtalálható az ECA és a DP jelentésben. Azonban arról nincs rendelkezésre álló információ, hogy a DP jelentéshez hasonlóan az ECA tanulmányban milyen súlyozással szerepelnek az említett területek. Ami eltérés és csak az ECA tanulmány említi az a versenyeztetés, a közösségi kapcsolatok és a professzionális együttműködés. Az ECA több helyen és kiemelten említi a kölcsönös tudásmegosztást, az értékteremtő folyamatok kialakítására épülő, konstruktív konfrontációt (viták, más nézőpontok), a hatékonysághoz és sikerességhez hozzásegítő, nyitott hozzáállást.

Az ECA évek óta számos konferenciát is tart az utánpótlásfutball témakörében

Az ECA vizsgálatban részt vett akadémiák körében 91% rendelkezett kidolgozott stratégiával. A Double Pass 2019-es globális jelentése szerint a magyarországi akadémiák többsége még mindig nem rendelkezik világosan megfogalmazott, a saját utánpótlására vonatkozó, többek között a célokat és elvárásokat, valamint a kölcsönös előnyöket taglaló stratégiával.

A DP jelentés leírja, hogy a hosszú távú stratégiai tervezés, valamint a hosszú és rövid távú teljesítménycélok nyomon követése és azok jelentései továbbra is fejlesztendő területként azonosíthatóak be. Azokban az esetekben amikor egy klub meghatározta a hosszú távú stratégiáját, azokra ritkán épített egy koherens rendszert, konkrét és mérhető cselekvési tervvel a stratégiai elképzelések megvalósításához. A DP leírja, hogy a folyamat fejlesztéséhez hozzájárulna, ha a részlegek vezetői rendszeres jelentéseket készítenének saját szervezeti egységükről.

Az ECA tanulmányban a megkérdezettek 91%-a jobbnak tartja a korosztály-specifikus edzők alkalmazását, továbbá altalánosságban elmondható, hogy 10 játékosra 1 edző jut.

A vizsgált európai akadémiák vonatkozásában 87%-ban van kidolgozott képzési módszertan. E terület kapcsán a DP jelentés a magyar akadémiáknál 52,5%-os átlagpontszámot adott a szakmai programokra. Továbbá a jelentés kiemeli, hogy klubszinten a sportszervezetek mintegy kétharmada rendelkezik világos, formális futball-DNS meghatározással.

Arra az ECA kérdésre, hogy ki dönt az egyéni képzések tartalmi elemeiről az alábbi megoszlás lett kimutatva: 69% az egyéni képzést vezető szakember, 47% az akadémiai igazgató, 34% sportigazgató, 14% más, 1% bizonytalan

A DP jelentés Magyarország vonatkozásában a döntéshozatallal kapcsolatban megállapítja: változás az első auditkörhöz képest, hogy a klubok felében már felállt formális igazgatótanács. A stratégiai döntések ugyanakkor ezekben a klubokban is gyakran egyszemélyi döntésekként születnek, a döntéshozók – gyakran maguk a tulajdonosok – jelentős szerepet játszanak az operatív működésben is. A vizsgált klubok közel felében az akadémia nem képviselteti magát a klub vezetőségében.

Magyarországon az elmúlt évekhez képest előrelépés, hogy az akadémiák valamivel több, mint 50%-a már rendelkezik világos formális alapelvekkel a pozíció-specifikus edzésekre vonatkozóan. Illetve, további előrelépés az is a korábbi auditokhoz képest, hogy majdnem valamennyi akadémia megfogalmazta az egyéni értékelésekre és speciális (fel)mérésekre vonatkozó vízióját is.

Európában a klubok 65%-a dolgozik az akadémiát érintő komplex informatikai programmal, illetve 63%-uk alkalmaz specifikus kiválasztási adatbázist. A 2019-es DP jelentésben 44,5%-os értékelést kaptak az akadémiák az adatkezelési technológiák alkalmazása kapcsán a labdarúgó részlegen míg a kiválasztás (scouting) tekintetében (33,3%) és a tehetségkutató rendszer (43%) tekintetében sajnos ez az érték is elmaradt, ami bizonyítja, hogy ezen a területen tovább kell fejlődnünk az európai szinthez képest.

Az ECA megállapítása szerint a legnagyobb hatást az akadémia minőségére a következő tényezők gyakorolják: 85%-ban képzettebb edzők, 57%-ban jobb kiválasztás, 48%-ban jobb infrastruktúra, 29%-ban nagyobb gazdasági erőforrás, 20%-ban több edzésidő

A három legfontosabb elem az akadémiai struktúrában: 80% labdarúgó edzés, 49% menedzsment és személyzet, 46% kiválasztás, 37% szervezeti struktúra, 32% infrastruktúra.

A 2019-es DP jelentés igazolja, hogy a magyar utánpótlás-képzés fejlődési tendenciát mutat az előző évekhez képest. A további fejlődés és a nemzetközi szinthez való felzárkózás kulcsa a jelentésekben azonosított gyengeségek fokozott és széleskörű fejlesztése, továbbá, hogy önmagunk fejlődése mellett nyitottsággal fordítsunk kiemelt figyelmet más országok fejlesztési irányaira, erősségeire, hatékonyan működő módszereire. Ez által biztosítható, hogy képet kapjunk az önmagunkhoz való fejlődés mit is jelent a világ labdarúgásának folyamatosan és gyorsan fejlődő struktúrájában, mert a versenysportban elért eredmények mindig mások eredményeinek, teljesítményének tükrében nyernek besorolást.
ZALAI DÁVID
(sportudományi szakember, sporttudományi és teljesítmény-diagnosztikai vezető – MTK Budapest)

További korosztályos hírekLABDARÚGÁSBANa sportági aloldalunkon.