Kosárlabda: a lányoknál sikeresebb az utánpótlás-nevelés

Rácz Bence – utanpotlassport.hu A kosárlabda-utánpótlás viszonyai, lehetőségei országonként, régiónként változnak: más lehetőségek adottak az Egyesült Államokban, mások Magyarországon. A magyar utánpótlás-nevelés szakmai fejlődése nagymértékben függ a folyamatos visszajelzésektől; más országok szervezeteitől és az egyes világversenyeken szerzett tapasztalatoktól. Boros Zoltán, a Testnevelési Egyetem szakedzője, korábbi 88-szoros válogatott, ötszörös magyar bajnok irányító az intézmény megbízásából szakmai körúton vett részt a tengerentúlon.Rácz Bence – utanpotlassport.hu A kosárlabda-utánpótlás viszonyai, lehetőségei országonként, régiónként változnak: más lehetőségek adottak az Egyesült Államokban, mások Magyarországon. A magyar utánpótlás-nevelés szakmai fejlődése nagymértékben függ a folyamatos visszajelzésektől; más országok szervezeteitől és az egyes világversenyeken szerzett tapasztalatoktól. Boros Zoltán, a Testnevelési Egyetem szakedzője, korábbi 88-szoros válogatott, ötszörös magyar bajnok irányító az intézmény megbízásából szakmai körúton vett részt a tengerentúlon.

„Borisz” kiemelte: a legfontosabb különbség a két ország utánpótlás-nevelésében a klubok, a bajnokságok és az iskolarendszer felépítése.

Bronzérem a 3X3-as egyetemi kosárlabda-világbajnokságon  •  Forrás: Testnevelési Egyetem

„Míg Magyarországon klubokban, addig Amerikában teljesen más módon zajlik az utánpótlás-nevelés: mind az általános- és középiskolákban, mind az egyetemeken csapatok vannak, amelyek bajnokságokban mérkőznek meg egymással. Klubszintű nevelésről nem beszélhetünk. Annál inkább mérvadó egy tehetséges gyerek számára ay adott intézmény sportcsapata, annak függvényében választja ki, melyik iskolában szeretne játszani.”

A tréner szerint a strukturális különbségek mellett nem hagyhatjuk figyelmen kívül a jobb körülményeket sem.

„Egyes iskolák akkora csarnokkal rendelkeznek, hogy több pályán két, esetleg három edzést is tarthatnak egyszerre. Az edzői stábot az intézmények szerződtetik, általában több tréner dolgozik a csapattal. Az egyetemi keretekkel öten vagy hatan foglalkoznak, nem beszélve a felnőtt bajnokságról, az NBA-ről (National Basketball Association), ahol még több szakember segíti a játékosok munkáját.”

„Nagyobb népesség, több lehetőség, több fiatal tehetség, nagyobb verseny” – fogalmazta meg a lényeget tömören a szakedző. Tapasztalatai szerint a játékosok elhivatottsága sokféleképpen magyarázható; nagyobb a merítési lehetőség (a bajnokságban több, mint 280 egyetem vesz részt), így nagyobb a verseny. Az első száz egyetem közül, ha valaki motiváltan, folyamatosan dolgozik, profi szerződéshez juthat, hiszen nagyobb a lefedettsége a kosárlabdasportnak mind utánpótlás, mind felnőtt bajnokságok terén.

„Sokkal motiváltabbak a játékosok! Számos szegényebb rétegből jövő, tehetséges fiatal a sportban látja a kitörési lehetőséget. Elhivatottabbak, alázatosabbak a sport és az edzők iránt, és nem elhanyagolható az a tény sem, hogy nagyobb eséllyel juthatnak nagyobb fizetésekhez.”

Az edző szerint szélesebb a szakadék a két ország fiú csapatainak teljesítménye között, mint a lányoknál.

„A lányok rendszeresen jó eredményeket érnek el a korosztályos világversenyeken. Az U16-os Európa-bajnokságról tavaly ezüstéremmel tért haza a válogatott, a korosztályos vébéken tavaly az első hét között végeztünk. Sajnos a fiúk nem érnek el ekkora sikereket.”

„Ahhoz, hogy felzárkózzunk, motiváltabb edzőkre és szemléletváltásra lenne szükség. Magyarország lakosságszámán nem tudunk változtatni, nálunk kevesebb a tehetséges gyerek. Tudatos lépésekkel azonban jobb eredményeket érhetünk el”

További korosztályos híreink KOSÁRLABDÁBAN a sportági aloldalunkon.