Ahol Davenport a kommentátor: hogyan lehet valaki teniszdiák Amerikában?

Vágólapra másolva!
2011.10.20. 11:12
null
A Dan Magill teniszkomplexum a Georgia Egyetemen: tömött lelátók, kitűnő körülmények (Fotó: College Tennis Online)
New York híres Grand Slam-tornáján kevés honfitársunknak sikerült számottevő sikert elérnie, teniszezőink számára mégsem fehér folt az amerikai kontinens északi fele – egyetemi sportösztöndíjjal rendszeresen tizenöt-húsz magyar fiatal üti a labdát az Egyesült Államokban. Az utanpotlassport.hu megmutatja az oda vezető utat.

Ami a US Open történetét illeti, kétségtelen, hogy a nagy viadalok közül itt a legszerényebb a mérlegünk, hiszen a felnőttek mezőnyében még soha nem avattak magyar győztest (Taróczy Balázs és a svájci Heinz Günthardt párosban elért elődöntős helye a csúcs), ám arra mindenképpen büszkék lehetünk, hogy a junioroknál tavaly Babos Tímea az amerikai Sloane Stephens oldalán Párizs és Wimbledon után Flushing Meadows Grand Slam-viadalán is az első helyen végzett.

S ha már a soproni teniszcsalád legfiatalabb tagjáról szót ejtettünk, nem árt tudnunk, hogy a nővére, Babos Zsuzsa is szerzett babért bőven az Újvilágban, hiszen két bajnokságot nyert és (nem mellékesen) két diplomát vehetett át a kaliforniai Berkeley Egyetemen. Kommunikációt, marketinget, PR-t és európai uniós gazdaságpolitikát tanult.

Az amerikai egyetemeken nagy hangsúlyt fektetnek a sportra. Egy-egy egyetemi rangadóra nézők tömegei látogatnak ki. A 2006-os bajnokság televíziós kommentátora, Zsuzsa győztes mérkőzésének közvetítője nem kisebb személyiség volt, mint a volt világelső Lindsay Davenport.

„A bajnoki cím megszerzése után akkora szeretet és tisztelet vett körül, amit még sehol nem tapasztaltam. Mindenki megismert, úgy kezeltek, mint egy szupersztárt” – mesélte a civil karrierjének kezdő szakaszát is Amerikában folytató soproni teniszező.

Nem ő az egyedüli magyar, aki teniszösztöndíjjal került az Államokba. A ma már Vasas-klubelnök Markovits Lászlótól kezdve egykori Davis-kupa-csapattársain, Lányi Andráson és Köves Gáboron át számos hazai játékos választotta az amerikai utat. A teljesség igénye nélkül, pillanatok alatt összegyűjthető a tucatnyi nevet tartalmazó lista: Köves Nóra, Gáspár Petra, Hegedűs Adrienn, Csapó Zsófia, Pákay Edit, Madarassy Péter, Dani Péter, Golopencza Zsófia, Kelemen Szilvia, Turbók Gizella, Kocsis Katalin és Zsuzsanna, Kurimay Anita, Felcsuti Balázs, Veres Nándor, Leiter László, vagy a ma már az ATP közvetlen vezetői stábjához tartozó Papp Zoltán szintén a tengerentúli ország egyetemi bajnokságában szerepelt.

A névsorból kitetszik – nem csupán, sőt: nem elsősorban világranglistás teniszezők előtt tárja szélesre kapuit Amerika. Ez a világ olyan játékosokat szív fel, akik az ottani egyetemi, főiskolás tenisz nagyszerű infrastruktúráját felhasználva a tanulás mellett akarják és tudják az intézmény hírnevét a sport területén is öregbíteni. Akik hazájukban jó spílernek számítanak, tehetséges juniorok, ott vannak az ATP- vagy WTA-rangsort megmászni kívánó profijelöltek közelében, de ők maguk nem a nemzetközi tenisztornákat célozzák meg, hanem arra koncentrálnak, hogy jelenlegi tenisztudásukat (is) ugródeszkának használva sportösztöndíjjal bejussanak valamelyik amerikai egyetemre, s ott szerezzenek diplomát. Ha jól sáfárkodnak képességeikkel, akkor ingyen abszolválható az újvilági diploma, ráadásul közben teniszezni is lehet, azt sem kizárva, hogy végzés után még el lehet indulni a profi világ felé. Hiszen bár a sportösztöndíj nem teszi lehetővé az évközi profi versenyzést, s tiltja a pénzdíjas viadalokon a nyeremény felvételét, a nyári holtidőben, vagy a diploma megszerzése után még nem késő a profi karrier beindítása – számos teniszező, sok úszó vagy atléta, s a legtöbb NBA-kosárlabdázó példája bizonyítja, hogy jó alapokat ad az amerikai egyetemi bajnokság.

Kemény feltételekkel történik a kiválasztás, s nagyon meg kell dolgozni a sikerért. Akik megcsinálták, tudják, hogy nem teniszezgetésről és nyaralásról szólnak az egyetemi évek. Az amerikaiak igen komolyan veszik a sportösztöndíjas oktatást – minden feltételt megteremtenek a diákok számára, de cserében követelnek is. Könnyen ki lehet kerülni a pikszisből...

A fentiekből már kiderült, hogy cikkünk nem a fizetős tenisztáborokról íródik – Bollettierri és a többi teniszguru telepére bejutni, persze, szintén nem csupán pénzkérdés, hiszen ott is rostálják a jelentkezőket, ám ezekben a szakmai campekben a sportról, a tenisztudás fejlesztéséről szól az élet. Fizetési könnyítést, ösztöndíjat csupán a kivételes képességű játékosok, a Kurnyikova- vagy Bagdatisz-szintű teniszezők kapnak, néhány hónapra, jó esetben egy-két évre. Az egyetemi tenisz viszont a sport és a tanulás kombinációja.

Nyaranta a kisebb európai profi versenyeken, junior tornákon gyakorta feltűnnek az egyetemi csapatok „toborzó” emberei, olyan edzők, akik nyolc-tíz versenyen vizitálnak, nézik a meccseket, s igyekeznek a klub számára megfelelő játékost szerződtetni. A másik út az ajánlás módszere: a csapat végzős diákja „hozza képbe” az utódot, általában saját hazájából ajánl tehetséges teniszezőt. Létezik ugyanakkor a saját ügyintézés is – az egyetemi honlapok böngészésével studírozható, milyen címre, kinek küldjük magunkról a videó kazettát, kinek írjuk a jelentkezéssel kapcsolatos sorainkat.

Valamennyi variáció első hivatalos lépése a hivatalos felvételi teszt kitöltése. Aki a szeptemberi tanévkezdésben reménykedik, már az év elején be kell adnia jelentkezési lapját, s aztán valamikor tavasszal központi helyen, például a pesti Műegyetem épületében lehet kitölteni a felvételi vizsgalapot. Az úgynevezett SAT-teszt a matematikai és angoltudásról ad bizonyítékot, a TOEFL pedig az angol felvételi vizsgának számít. Ha megérkezik a hivatalos pontszám, akkor reménykedhetünk a „megcélzott” egyetem jóindulatában – ők döntenek arról, hogy akarnak-e bennünket valójában. Az intézmények teniszcsapatainak általában hat ösztöndíjas helyük van, a fiúknál – a kosárlabda dominanciája miatt – sokszor csak három, így aztán sorban állnak a jelentkezők a pozíciókért. Aki teljes ösztöndíjat kap, körülbelül 30 ezer dollárt spórol meg – hozzávetőlegesen ennyibe kerül egy szemeszter, ha nem sportösztöndíjasként vágunk bele a tanulmányokba.

Gáspár Petra Hawaii-n kapott sportösztöndíjat
Gáspár Petra Hawaii-n kapott sportösztöndíjat

Menet közben minden évben felülvizsgálják a szerződéseket, a jól tanulók, jól sportolók megtarthatják helyüket, a kevésbé jók számára fél, vagy negyed ösztöndíjat ajánl az intézmény – a főedző értékelése, döntése alapján. A tréner szempontjai között nem csupán a pályán nyújtott teljesítmény szerepel – a még oly kitűnő teniszjátékos is kikerülhet a keretből, ha nem megfelelő a tanulmányi eredménye.

„Szigorúak a feltételek, az edzés és a tanulás kitölti az egész napodat, de ma is úgy látom, érdemes volt ezt az utat választanom” – meséli egyetemi éveiről a Vasasnál utánpótlás edzőként dolgozó Gáspár Petra, aki juniorként már ismert versenyző volt, a Roland Garros főtábláján is szerepelt, a 165. helyig jutott a WTA-világranglistán, ám az egyetemi tanulmányok érdekében visszavette az amatőr státuszt. – „Akkoriban aki már profi versenyző volt, nem szerepelhetett az első ligát jelentő NCAA bajnokságban, csak a második ligában, így kerültem Hawaii egyetemére, ahol 1998–2002 között diákoskodtam. A sportösztöndíj azt jelentette, hogy ingyenesen tanulhattam, kollégiumi szállást, étkezést kaptam, az egyetem minden infrastruktúráját használhattam, s a versenyeztetésre, pályabérlésre, edzők megfizetésére sem kellett költeni. Fizetést nem kaptunk, de teljes ellátást igen, gyakorlatilag csak annyi kiadásom volt, amit alkalmanként magamra költöttem, öltözködésre, divatcikkre vagy üdítőre. A sportösztöndíjas rendszerben az is benne foglaltatik, hogy az érkezők mellé „saját” tanárt is adnak, aki segít a felzárkóztatásban, a helyi körülmények megismerésében, a nyelvi nehézségek áthidalásában. Később is kapcsolatban marad a diákkal, s főleg a tanulmányi téren irányítja, ad tanácsokat. Nekünk egy dolgunk volt: jól teniszezni és jól tanulni.”

Azt már az öt évvel ezelőtti híradások ismeretében a cikkíró teszi hozzá, hogy a Brigham Young University of Hawaii magyar diákja 2006-ban rangos amerikai kitüntetést vehetett át Kansas Cityben: a Division II. osztályban az utóbbi negyedszázad legjobb egyetemista-teniszezőjének választották.

„Amerikában valóban jól ment akkor a tenisz, és a tanulmányi átlagom is 3,6 fölött volt. Ott a 4,0 a kitűnő...” – magyarázza bizonyítványát az ifjú edzőnő, aki a pasaréti teniszoktatás mellett éppen azon ügyködik, miként lehetne szervezett formában szélesíteni az amerikai teniszösztöndíjas magyar diákok táborát.

További korosztályos hírek, tudósítások, interjúk az utanpotlassport.hu-n!

További cikkek a sportág fiataljairól az utanpotlassport.hu TENISZ aloldalán


 

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik