Infantilis licit a 48 csapatos vb-re

Szabados-blog | 2016.10.20. | 14:16 | SZABADOS GÁBOR

Remélem, Gianni Infantino komolyan gondolja a 48 csapatos világbajnokság tervét – viccnek azért durva lenne.


Hirdetés

 

A FIFA elnöke emelte a tétet, korábban 40 csapattal kampányolt, most már 48-nál tart: olyan ez, mint amikor óvodások vitatkoznak egymást túllicitálva arról, hogy meddig tudnak elszámolni, vagy az apukájuk hány palacsintát tud egyszerre megenni. Végül is 211 tagországa van a FIFA-nak, van még bőven mozgástere a növelésnek...

Korábban is írtam, hogy ez inkább kampányfogás, mint komoly gondolat, de az újabb licit már valóban egyértelművé teszi, hogy itt egyfajta kommunikációs kormányzásról van szó. A politikai elemzők ezt tematizálásnak szokták hívni: Infantino ezzel éri el, hogy a világfutballról szóló beszélgetéseket a vb-rendezés alternatívái uralják, és ne mondjuk a katari világbajnokságot és egyéb eseményeket övező korrupciós botrányok, amelyek kivizsgálásáért az új FIFA-vezetés látható módon még semmit sem tett, holott talán éppen ez volt a legfőbb elvárás a Blatter-korszakot követő első vezetővel szemben. A 40, 48 és még ki tudja, hány csapatos vb viszont kiválóan eltereli ezekről a figyelmet, a futballrajongók fontolgathatják, ízlelgethetik a különböző verziókat, és a FIFA elnöke is „forradalmárként" tündökölhet.

De rendben, ne csak poénkodjunk, vegyük komolyan a javaslatokat.

Bár a több csapat és a több meccs több bevétellel is kecsegtet, ez a növekedés egyáltalán nem lenne olyan mérvű, mint a 24 csapatos Európa-bajnokság esetén. Amíg az Eb kereteit már feszegették a kimaradó csapatok, addig ez a vb-ről nem igazán mondható el, legalábbis Európa (és Dél-Amerika) csapatait leszámítva bizonyosan nem. Márpedig a 40 csapatos bővítésnél Infantino egyértelműen jelezte, hogy a pluszhelyeket Európán kívüli csapatok kapnák, de ha belegondolunk, hogy kik voltak a legutóbbi, 2014-es vb-selejtezők legjobb helyen végző, de még éppen ki nem jutó csapatai, akkor azért nem sírjuk tele a kispárnánkat. Ázsiából Jordánia és Üzbegisztán, Óceániából természetesen Új-Zéland, Észak-Amerikából Panama és Jamaica, Dél-Amerikából Venezuela, Afrikából Burkina Faso, Egyiptom, Etiópia, Szenegál és Tunézia jutott a legtovább, tehát egy bővítés belőlük meríthetett volna. Nem lebecsülve egyiküket sem (hiszen Új-Zéland például veretlen maradt a 2010-es vb-n, és az afrikaiak között is vannak elfogadhatóak): összességében ezek a csapatok csak hígítanák a mezőnyt, inkább devalválnák a világbajnokságot, semmint növelnék az értékét. Ráadásul különösebben nagy pluszpiacot sem jelentenek, hiszen Kínát, Indiát, Kanadát és talán még Indonéziát leszámítva nemigen van olyan nagy nemzeti gazdaság, amelyik ne képviseltetné már magát rendszeresen a vb-n, a válogatottjaikon viszont vélhetően egy bővítés sem segítene sokat.

A 48-as bővítés egyik célja éppen az lehet, hogy Európa is bekerülhessen a létszámnövelésbe, hiszen bármilyen sovinisztának hangozhat is, akkor is tény, hogy a világbajnokság színvonalát elsősorban az európai csapatok adják. Kis túlzással, ha egy Eb-re meghívnák Brazíliát és Argentínát, nagyjából ugyanott tartanánk, mint a vb-n. Nagyszerű dolog természetesen, ha más földrészek fel tudnak nőni a megszokott csapatokhoz: mindenki tudna kedvenceket sorolni elmúlt vb-kről, legyen az Costa Rica 2014-ből, Ghána 2010-ből, Dél-Korea (igen, Dél-Korea) 2002-ből, és persze a klasszikus példa, Kamerun 1990-ből. De a színvonal sztenderdjét és a vb iránti globális érdeklődést az európaiak és a legjobb dél-amerikaiak határozzák meg. Némileg paradox módon tehát azt is mondhatjuk, hogy ha már bővít a FIFA, akkor ne 40-re bővítsen, hanem inkább 48-ra, hogy a plusz európai csapatok visszaemelhessék egy kicsit a többiek által lejjebb eresztett nívót.

Persze, valamennyi pluszpénzt azért hozna a konyhára a több meccs, de megéri ezért szétverni a kompakt, jól átlátható 32-es lebonyolítást?

Ha valóban a több bevétel a fő motiváció, akkor ez egyben komoly beismerés a FIFA részéről: annak beismerése, hogy egyszerűen nincs más érték a kezükben, csak a futball-vb, és nem is tudnak más értéket létrehozni. Hiába indított el a FIFA számtalan új saját tornát az utóbbi évtizedekben (Konföderációs Kupa, klubvilágbajnokság, ifjúsági vb-k, strandfoci stb.), a négyéves gazdasági ciklusának bevételei több mint 90%-ban még mindig a világbajnokságból fakadnak, és ha más tornák fejlesztése helyett a vb-t akarják tovább fejni, az egyértelmű jele annak, hogy képtelenek több lábra állni. (Csak összehasonlításképpen: ugyanezek az arányok az UEFA-nál, Infantino előző állomáshelyén: egy négyéves ciklus bevételeinek kb. kétharmada származik a Bajnokok Ligájából, 20%-a az Európa-bajnokságból és annak selejtezőiből és 10-12%-a az Európa-ligából – két év múlva pedig indul a Nemzetek Ligája is.)

Hogy a FIFA meglépi-e a bővítést, elvileg a januárban eldől, legalábbis Infantino ekkorra ígérte, hogy az új legfelső szerv, a FIFA-tanács döntést hoz az ügyben. Érzésem szerint kicsit hasonló a helyzet a brexithez: az EU-tagságról szóló brit népszavazás is egy egyszerű politikai blöffként indult, a David Cameron vezette kormányzat biztos volt a maradni akarók győzelmében, így elhúzhatta a mézesmadzagot a kilépni óhajtók előtt – a váratlan vereségbe azonban nem egyszerűen csak belebukott, hanem Európa és Nagy-Britannia jövőjét is átírta.

A futball-vb-nek talán nincsen ekkora hatása az életünkre (vagy mégis?), de ha Infantino a saját támogatottságát akarja növelni a létszámbővítés lebegtetésével, akkor arra is gondolnia kell, hogy mi lesz, ha a tanács tényleg megszavazza azt... Márpedig ha megnézzük, kik ülnek a jelenleg 32 (de maximum 37) tagú testületben, akkor beláthatjuk, hogy itt könnyen többségbe kerülhetnek a bővítők: 8 európai és 4 dél-amerikai tag mellett a többi földrészről képviselteti magát többek közt Malajzia, Burundi, a Cook-szigetek vagy éppen a 211 csapatos FIFA-világranglista kerek 200. helyén álló Turks- és Caicos-szigetek.

Ezért csak ismételni tudom magam: remélem, Infantino komolyan gondolja...

Szabados-blog

Címkék

Friss kommentek

Blogarchívum

Elérhetőség

E-mail: szabadosblog@gmail.com