Nemzeti Sport Online - Még több sport

Updated every 15 minutes.

Nemzeti Sport Online - Moto GP

Updated every 15 minutes.

Nemzeti Sport Online - Csapat

Updated every 15 minutes.

Nemzeti Sport Online - Egyéni

Updated every 15 minutes.

Nemzeti Sport Online - F1

Updated every 15 minutes.

Nemzeti Sport Online - Külföldi Foci

Updated every 15 minutes.

Nemzeti Sport Online - Magyar Foci

Updated every 15 minutes.

ROHONY ÁKOSonline 2003.02.02 19:28 Frissítve: 2011.11.09 02:51

A pénzügyi összeomlás lehetséges hatásai

A Kirch-médiabirodalom csődje nehéz pénzügyi helyzetet teremtett a német klubfutball számára. De vajon valóban fenyeget-e akkora válság, amely csődhullámot indít el a Bundesliga csapatai körében? Kiterjedhet-e mindez a globalizáció keretében egész Európára?

Az biztos, hogy nem az amatőr operatőrök okozták a gondot – ők a mexikói baseball-válogatott tagjai (Fotó: Reuters)
Az biztos, hogy nem az amatőr operatőrök okozták a gondot – ők a mexikói baseball-válogatott tagjai (Fotó: Reuters)
A kilencvenes években az európai klubfutballba jelentős mennyiségű tőke áramlott. Különösen igaz volt ez a Big Five néven ismert angol, olasz, német, spanyol és francia labdarúgás élvonalára. Ezen országok labdarúgásának legmagasabb osztályába 1995–96 és 1999–2000 között évente átlagosan 15–30%-kal nagyobb jövedelem áramlott. A klubok bevételeinek növekedésében a televíziós jogdíjbevételek emelkedése játszotta a vezető szerepet. A jelenleg futó szerződések alapján még az ezredfordulón is úgy tűnt, hogy a folyamat tovább folytatódik, és a televíziós társaságoktól származó jogdíjbevételek tovább nőnek a klubok bevételszerkezetében.
Mára egyértelművé vált, hogy az öt nagy ország egyikében sem tartható fenn a jogdíjak árának további növekedése, sőt visszaesés várható. A jelenleg futó szerződések jogdíjtulajdonosai mind az öt említett országban bejelentették már, hogy a következő időszakra nem hajlandók megadni a jelenlegi árakat. Figyelembe véve a tényt, hogy ennek alapvetően az az oka, hogy a médiatársaságoknak messze nagyobb kiadást jelent(ett) a közvetítési jogok megvásárlása, mint amennyi bevételük abból származott, ezért szinte kizárt, hogy az esetleges versenytársak megadják a mai árakat. Még az angol élvonal közvetítési jogait az 1992–93-as évad óta birtokló és azok révén ismertté vált, tőkeerős BSkyB sem száll be az esetleges további árversenybe.
Olaszországban a két jogdíjtulajdonos cég fúzióra készül, ha a versenyhivatal jóváhagyja azt. Spanyolországban és Franciaországban a közvetítő társaságok a következő szerződésekért csak jelentősen kisebb összeget ajánlottak. A legrosszabb helyzetbe azonban a német Bundesliga klubjai kerültek – a Kirch-csoport fizetésképtelensége miatt. (A Kirch csődjéhez vezető okok elemzésére itt nem térek ki, ez ugyanis egy komplex, messze a labdarúgáson túlmutató kérdéskör.)
Németország és a másik négy állam közötti döntő különbség a klubokra nézve az, hogy előbbi esetében a jelenlegi jogdíjtulajdonos fizetésképtelensége miatt a már leszerződött, a klubok által fix bevételként kalkulált összegeket sem tudják kifizetni, és jelentős a bizonytalanság a jogos összegek egy részének befolyása esetében is. A bizonytalanság negatív hatását jól példázza az a tény, hogy a Dortmund részvényárfolyama a szinte biztos bajnoki dobogós helyezés és az ezzel együtt járó Bajnokok Ligája-indulás, valamint a szinte biztosra vehető UEFA-kupa-döntőbe jutás ellenére 2002 februárja óta 20 százalékot vesztett értékéből. A többi ország klubjai valamennyire felkészülhetnek a bevételek várható visszaesésére, és csökkenthetik későbbi kiadásaikat – a bizonytalanság azonban ezen esetekben is tetten érhető.
Ugyanakkor nem valószínű, hogy csődhullám indulna el az európai klubfutballban. Rövid távon (az idény, illetve a most futó szerződések végéig), elsősorban a német klubok bizonytalan piaci helyzetbe kerültek. A mérkőzéseket bizonyára közvetítik, de nem tudható, hogy az eredeti szerződés szerint járó összeg mekkora hányadát, mikor és kitől kapják meg. A szerződés szerint májusban körülbelül 61 millió font, jövőre 220 millió, 2003-04-ben pedig 280 millió font járna a Bundesliga csapatainak. Ebből 80 százalékot az élvonal, 20 százalékot a másodosztály csapatai között osztan(án)ak szét. Bonyolítja a helyzetet, hogy bár a német állam jelezte kölcsönnyújtási szándékát a klubok felé, ezzel előzetesen sem az EU, sem pedig több német tartomány nem ért egyet.
Az új televíziós jogdíjszerződések megkötésekor pedig mind az öt ország klubjainak eddig nem tapasztalt helyzetre kell felkészülniük. Televíziós közvetítések biztosan lesznek ugyan, viszont a belőlük származó bevételek és így a klubok összbevétele legjobb esetben stagnál, de inkább visszaesik majd. Emiatt a klubok kiadásaik visszafogására kényszerülnek, különben valóban fizetésképtelenség és csőd fenyegeti őket.
A kiadások csökkentése az átigazolási díjak és a kifizetett bérek süllyedésében valósulhat meg. Eddig ennek épp ellenkezője történt a gyakorlatban, a klubok megnövekedett bevételeiket szinte teljes egészében átigazolási díjakra és irracionálisan magas bérekre költötték. Emiatt a klubok döntő többsége nullszaldós, de inkább kisebb-nagyobb mértékben veszteséges volt, még a fejlett üzleti alapon működő angol labdarúgásban is. Persze a magas béreknek is volt (van) közgazdasági indoka: a sztárjátékosok és -edzők a labdarúgásban olyan szűkös erőforrások, amelyek miatt jelentős túlkereslet alakult ki e játékosok, edzők iránt, ez pedig felhajtotta bérszínvonalat.
Ha a klubvezetők felismerik a labdarúgás gazdálkodásának racionalizálási szükségletét, és – akár kollektív, kontinensszintű összefogással – végig is tudják vinni azt, akkor kevés kivételtől eltekintve a klubok működőképessége fenntartható. A kiadások csökkentésének eszköze lehet a mind gyakrabban említett fizetési plafon, illetve az UEFA által idén ismertetett és 2003–04-től a nemzetközi kupákban induló csapatok számára bevezetésre kerülő klublicenc intézményének bevezetése.
A futball nyereséges(ebb) működésének bekövetkezési esélyeit csökkenti, hogy a déli államokban (Olaszország, Spanyolország) a klubvezetői ambíciókat inkább a presztízs, a pályán elért siker motiválja, Angliában és Németországban ezek mellett fontos szerepet játszik a racionálisabb, a pénzügyi eredményeket is tekintetbe vevő vezetés.

Véletlen egybeesés, hogy Magyarországon is némiképp hasonló eset alakult ki. Az m1 és a Sport1 éves szintre vetítve közel 1 milliárd forintért vette meg korábban a magyar élvonalbeli bajnoki mérkőzések élő közvetítési jogait, az idén tavasztól azonban a megváltozott jogi helyzet miatt a Sport1 nem közvetít magyar bajnoki meccseket. Ezzel a klubok elvileg 400 millió forint jogdíjbevételtől esnek el – bár ebből valamennyit bizonyára kompenzál a Sport1 helyett közvetítő m2. Emiatt a magyar csapatok is a németekhez hasonló helyzetbe kerülhetnek, azaz nem vagy csak részben jutnak hozzá a biztos bevételként betervezett jogdíjbevételekhez. Mindez tovább növelheti az első osztály klubjaira jellemző veszteségeket.
Összességében tehát a médiavállalatok pénzügyi nehézségei jelentős hatással vannak a labdarúgásra, de ebből nem feltétlenül következik a futball gazdasági összeomlása. A kluboknak új helyzettel kell szembenézniük, az eddig folyamatosan növekvő bevételek helyett általában a jövedelmek csökkenésére számíthatnak, mely eseményeknek a kiadások visszafogásával kell együtt járniuk. Ennek legkézenfekvőbb módja az átigazolási díjak és a bérek csökkentése lehet. Ha mindez általában a labdarúgásban mint iparágban nem történik meg, akkor várható a klubok tartósan veszteséges működése, adósságfelhalmozása, fizetésképtelensége, majd csődje. Az ennek megakadályozását célzó megoldási javaslatok, lehetőségek kidolgozása mind hazai, mind nemzetközi szinten az elkövetkező hetek, hónapok feladata.
Az élő közvetítési jogok díja (millió angol fontban)
Anglia Olaszo. Németo. Spanyolo. Franciao.
Időtartam 2001/02-2003/04 1999/2000-2004/05 2000/01-2003/04 1998/99-2002/03 2001/02-2003/04
Összérték 430 284 188 186 220

A Nemzeti Sport digitális formában - az e-újságért kattintson ide!

2011.06.22 17:23:18

Sportpolitika MTI

Bánki Erik szerint amennyiben megszűnik a jelenség, emelkedhet a nézőszám és a klubok bevétele.

2010.02.01 18:18:42

Sportpolitika BOGNÁR GYÖRGY, PAJOR-GYULAI LÁSZLÓ

A MÁV nem engedheti meg magának a klubok támogatását.

2008.12.22 04:00:39

Sportpolitika

SPORTPOLITIKA. A miniszter nyilatkozott a sportegészségügyről, a Puskás-stadion felújításáról és a Nemzeti Labdarúgó Arénáról.

2008.11.02 04:00:27

Sportpolitika MTI

SPORTPOLITIKA. A miniszter szerint Peking a biokémia expója volt, a magyar sportegészségügyi háttér pedig jelentősen le van maradva.

2008.10.22 04:00:25

Sportpolitika MTI

SPORTPOLITIKA. Nyolc százalékkal csökken a sportra szánt összeg – ezt Gyenesei István jelentette be a MOB közgyűlésén.