Már csak három meccs van hátra

A Roma vasárnap este fogadja az Udinesét, az olasz bajnokság harminchatodik fordulójában.

Totti most is ott lesz

Már csak három meccs van hátra ebből az elátkozott szezonból és ez már önmagában egy örömhír. Az idén Murphy törvénye fokozottan érvényesült mindenben, ami szeretett Rómánkat érintette. Volt itt minden: sérültek az izmok, törtek a csontok, röpködtek a tizenegyesek és a piros lapok, megtalált minket Platini UEFA elnök úr és az ő pénzügyi fair play-e, de jártak Rómában "UEFA fair play díjas" holland vandálok is és még egy sikeres, életmentő agyműtét is becsúszott.

A szezon során, többek között kiderült, hogy Cole egy volt játékos, hogy Maicon térde a gazdája előtt fejezte be az aktív labdarúgást, hogy még mindig az öreg Totti a legjobb játékosunk... De a legfontosabb újdonság mégis az volt, hogy Rudi Garciaról, a Roma tavalyi francia csodaedzőjéről kiderült, hogy valójában egy "idióta", aki nem tud összerakni egy értelmes csapatot, legalábbis jelenleg sokan így gondolják.

Akkor most hol tartunk? Ott tartunk, hogy van egy pont előnyünk az unokatesók előtt és lesz három meccsünk, sorrendben az Udinese, a Lazio és a Palermo ellen, hogy kiharcoljuk a BL indulást érő második helyet. Elcsépelt közhely, de gyakorlatilag lesz három döntőnk és most jön az első, az Udinese ellen.

Valójában négy döntőnk volt, de a múlt héten, "a mi hős fiaink" már ki bírtak kapni a néhai Milan földi maradványaitól. A Milan játékosai el sem hitték, hogy mekkora szerencséjük van, olyan földöntúli öröm sugárzott az arcukról, hogy komolyan mondom én bizony meghatódtam. Eddig agyba főbe verte őket mindenki, a szurkolóik már azt követelték, hogy inkább játsszon az ificsapat és akkor eljött a Roma. Van Ginkel 2013 után újra gólt szerzett, az elsőt a Milanban, Honda talán soha életében, de Olaszországban szinte biztos, hogy még nem játszott ilyen jól, Inzaghi mesteredző úr egyik taktikája végre nyerőnek bizonyult és még Destro is lőtt egy gólt, csak, hogy semmi se hiányozzon a "milanista fociünnepről". Az idén a Roma lett az egyetlen csapat az olasz első osztályban, amelyik nem szerzett egy pontot sem a San Siroban. Például a Parma, a Cesena, vagy a Cagliari, mind jobban szerepeltek Lombardia fővárosában mint a Roma és ezzel tényleg mindent elmondtunk.

Viszont, merőben szokatlan módon, ezúttal a szerencse látszólag mellénk állt és a Lazio meg a Napoli nem tudtak élni a sokadik felkínált lehetőséggel. De meddig lesz szerencsénk? Meddig bízhatunk az üldözők középszerűségében? A Napoli, akik eredetileg papíron az első számú riválisaink voltak a második helyért, a múlt héten úgy döntöttek, hogy inkább megint összeomlanak és játszottak egy 2-2-es döntetlent, a már többszörösen "halott" Parma ellen. A Lazio meg kikapott az Intertől, kiderült, hogy nem az a csodacsapat, amelyikről Lotito elnök úr szeret mesélni a médiában. De mi viszont mi vagyunk?

Udinese-Roma 0-1, Bradley góljával, az volt zsinórban a kilencedik győzelmünk.

Nem akarok megijeszteni senkit, de ez a mi csapatunk most tényleg mindenre képes, én a magam részéről biztosan nem lepődnék meg túlzottan, ha kikapnánk az Udinesétől is. Még az is az eszembe jutott, elnézve az idei szezont, hogy eddig csak azért tudtuk valahogy megtartani a második helyet, hogy majd látványosabban elveszíthessük a városi derbin. Csak hogy nagyobb legyen a balhé!

Az Udinese az idén nem volt igazán kimagasló, a 41 pontjuk azt jelenti, hogy teljesítették a kitűzött céljukat, jövőre is ott lesznek a Serie A-ban, de ennyi, se több, se kevesebb. A római és egykori romanista Stramaccioni mesteredző úr csapata eddig nem sok érdekeset mutatott az idén. De majd most a Roma ellen! Mikor ha nem a Roma ellen? Tessék? Hogy nekik már mindegy, mert nincs tétje a meccsnek? Fogadjunk, hogy ellenünk motiváltak lesznek!

Nyilván mindenkinek feltűnt, hogy egy ideje már senki sem fél a Rómától, nincs olyan csapat az olasz első osztályban, aki ne gondolná, hogy van keresnivalója a Roma ellen és ez alól az Udinese sem lesz kivétel, dupla edzéssel készültek a fővárosi fellépésre, számítsunk rá, hogy fel fognak pörögni. A Milánóban látott Roma például kiválóan alkalmas, hogy Totó Di Natale tovább javítsa a már amúgy is káprázatos életművének a statisztikáit vagy, hogy az Udinében nevelgetett tehetségek valamelyike, felhívja magára a top klubok megfigyelőinek a figyelmét. Miért is ne? Hiszen nincs mitől félniük.

Apropó Di Natale, még mindig nem dőlt el, hogy fog-e játszani és talán nem is lenne "akkora baj", ha kihagyná a Roma elleni meccset. Az udineiektől a szokásos 4-3-1-2-es felállásra számíthatunk, a két ék valószínűleg Thereau és Perica lesznek (már ha Di Natale tényleg nem fog tudni játszani). Az ékek mögé Konét jósolják, míg a középpályán Pinzi mellett vissza fognak térni Badu és Allan (őt már szóba hozták a Rómával is), miután letöltötték az eltiltásukat. A védelmi négyesben biztosnak tűnik Widmer, Danilo és Piris (Vigyázat! Volt romanista veszély!) játéka, a negyedik hely Heurteaux és Domizzi között fog eldőlni. Itt egy tipp a kezdőjükre:

Udinese (4-3-1-2): Karnezis; Widmer, Danilo, Domizzi, Piris; Allan, Pinzi, Badu; Kone; Thereau, Perica.

Nálunk Gervinho összeszedett egy izomsérülést és a szezonjának vége. Pár hete, az egyik tévéműsorban összeadták, hogy a Rómában harminc-valahány izomsérülés volt az idén, ami önmagáért beszél.

Sosem gondoltam volna a szezon elején, de a legnagyobb veszteség egyértelműen Florenzi kiesése, aki az összegyűjtött lapok miatt nem lehet ott az udineiek ellen. A csapatban uralkodó viszonyokra jellemző, hogy nem egyértelmű ki fog játszani Florenzi helyén a védelem jobb szélén. Kézenfekvő lenne Torosidis visszatérése a jobb szélre és Holebas játéka baloldalt, de egyesek felvetették Yanga-Mbiwa nevét is a jobb oldalra, ami azért elég izgalmasan hangzik.

Egy "réges-régi" kép 2013-ból, így ünnepelt a csapat hazafelé Udinéből.

Tekintettel a hiányzókra, lehet, hogy Ljajic is lehetőséget fog kapni, de az ő helyzete is érdekes. Garcia mester esküdözik, hogy a fiatal szerb jól van, de akkor miért ment a múlt héten Németországba, ahhoz a híres "doktor-professzorhoz" a hátával? Még az is kérdéses, hogy ki fog játszani a védelem előtt, De Rossi, aki elég gyalázatosan leszerepelt a Milan ellen, vagy a sérüléséből felépült Keita? Állítólag szerencsére Keita és vele együtt Pjanic is tudják vállalni a játékot, viszont aggodalomra adhat okot, főleg a római derbi előtt, hogy Keita és De Rossi is egyetlen sárgalapra vannak az eltiltástól.

De a legizgalmasabb kérdés, ami alapvetően el fogja dönteni a csapatunk játékstílusát, hogy ki fog játszani elől, Totti, vagy Doumbia? Az elefántcsontparti két gólt is szerzett a Milan elleni fiaskó előtti két meccsen, de Totti viszont Totti és annak ellenére, hogy a Capitano hírhedt arról, hogy amikor a kispadról áll be nem nagyon szokott menni neki a játék, a Milan ellen mégis nagyon jól szállt be a meccsbe. De ez talán nem is olyan meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy milyen "öreguras" ritmusban és milyen nem túl magas szinten játszottak a csapatok Milánóban.

Tehát természetesen még semmi sem biztos, főleg most nem, de azért itt egy tipp a Roma kezdőjére is ("áldozatos munkával" átmásolva egy olasz honlapról):

Roma (4-3-3): De Sanctis; Torosidis, Manolas, Yanga-Mbiwa, Holebas; Pjanic, De Rossi, Nainggolan; Ibarbo, Totti, Iturbe.

A januári meccsről, Allan vs. Iturbe, akkor 1-0-ra nyert a Roma.

A fogadóirodák szerint a Roma a legesélyesebb a második helyre a három jelölt közül, az egyiken így néznek ki az oddszok: Roma: 1,2; Lazio: 1,45; Napoli: 1,75. A lényeg, hogy jelenleg még áll a Roma zászlaja, még meg lehet menteni ezt a nyomorult szezont, de ehhez az kell, hogy a hátralévő meccseken a játékosaink hozzák az igazi formájukat, hogy fegyelmezetten, koncentráltan és motiváltan lépjenek pályára. Mert ha a hátralévő meccsek bármelyikén, a mieink úgy játszanak mint a Milan ellen, akkor meg kell barátkozni a gondolattal, hogy jövőre kinéz nekünk az Európa Liga.

Lényeg a lényeg, Roma Udinese vasárnap este 20:45-kor (élő közvetítés 20:40-től a DIGI Sport 1-en) és forza Roma mindenkinek!