MotoGP: a PM nem javasolta a sávolyi szerződés aláírását

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és az Index.hu nyilvánosságra hozta azt a Pénzügyminisztériumban (PM) készült feljegyzést, amelyben öt főosztályvezető nyomatékosította a pénzügyminiszternek: nem javasolják a sávolyi MotoGP állami támogatását az ismert konstrukcióban. A TASZ civil összefogással azt szeretné elérni, hogy az állam ne vállaljon szerepet a sávolyi beruházásban.

Hirdetés

Az Index.hu interes hírportálon közzétett dokumentum szerint a feljegyzés még 2009. október 16-án készült.

Az anyagból kiderül: a gazdasági kabinet 2009. október 13-án tárgyalt a magyarországi MotoGP-futam 2010–2019 közötti megrendezésének egyes kérdéseiről (a jogdíj szerződés módosításáról, valamint a jogdíj kifizetésének költségvetési forrásáról), illetve a Sávoly Motorcentrum Fejlesztő Kft. részére nyújtandó beruházási kölcsönről és az ahhoz kapcsolódó költségvetési készfizető kezességvállalásról. A testület úgy döntött, hogy a PM a fennálló problémák, aggályok kezelése érdekében folytasson egyeztetéseket az érintettekkel, azt követően nyújtsák be ismét az előterjesztést. Az egyeztetés október 14-én szűk körben lezajlott, de nem jutottak konszenzusra a felek.

A főosztályvezetők a feljegyzés szerint – korábbi véleményüket fenntartva – a MotoGP magyarországi megrendezésének támogatásával, illetve a pályaberuházás megvalósításával kapcsolatban arról tájékoztatták a minisztert, hogy a konstrukció a hazai jogszabályokba ütközik mind a jogszabályi, mind az egyedi kezesség esetében, és ennek okait részletezik is.

Kiderült: a jogszabályi kezességvállalás feltételeként előírt fedezettel a felvázolt konstrukcióban a hitel folyósításának időpontjában nem rendelkezik a hitelezett társaság, csak a beruházás teljes megvalósulását követően fog, az ingatlan értékbecslésétől függően.

Az egyedi kezességvállalás esetén pedig nem teljesül azon feltétel, hogy a hitel visszafizetése kellően biztosított legyen. Az egyedi kezességvállalás a feljegyzés szerint azért sem alkalmazható, mert az állam a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) kormányhatározat alapján folyósított egyes hiteleiért a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel.

Az államháztartási törvénnyel ütközik, hogy a hitel visszafizetésének egyéb állami többlettámogatás nélkül kell biztosítottnak lennie, az előterjesztésből ezzel szemben az derül ki, hogy üzleti terv megvalósulásának alapvető feltétele a MotoGP futamok megrendezése, amelyre azonban a jogdíjat állami támogatás biztosítja – mutat rá a feljegyzés.

A főosztályvezetők figyelmeztetnek arra is, hogy ha az EDP munkacsoport (tagjai a KSH, az MNB és a PM) és/vagy az Eurostat a megtérülést kockázatosnak ítéli meg, úgy a hitel összege (vagyis
annak 80 százaléka, 12,2 milliárd forint) az ESA hiányt és az adósságot a hitelrészletek felvételének időpontjában növelni fogja, ami a jelenlegi helyzetben valószínűsíthető.

A főosztályvezetők rámutatnak, hogy a 2010-re vonatkozó mintegy 5 millió eurós jogdíj a maradványfelhasználás keretében csak részben biztosítható, mivel a fedezet nincs betervezve a költségvetésbe, s a költségvetési törvényjavaslathoz készült 3 éves kitekintés 2011–2013 között szintén nem számol az évről évre növekvő összegű, évente 1.5 milliárd forintot meghaladó mértékű kiadással.

A konstrukcióval kapcsolatos állami támogatással is problémák lennének a feljegyzés szerint. Az EK-szerződés szerint ugyanis minden piacon meg nem szerezhető, gazdasági tevékenységhez kapcsoló, versenytorzítási potenciállal rendelkező és a tagállamok közötti kereskedelmet érintő állami intézkedés (ha állami források felhasználásával valósul meg) tiltott.

A MotoGP kapcsán tervezni kívánt állami intézkedések (hitelnyújtás, kezességvállalás és jogdíj fizetése) tekintetében a magyar fél az Európai Bizottság (EB) vizsgálata esetén csak azzal érvelhet, hogy ezek nem nyújtanak a piacon meg nem szerezhető előnyt az érintett vállalkozásoknak.

Ha létrejöhet egyáltalán a hazai jogszabályoknak megfeleltethető konstrukció, mindenképpen a bizottság előzetes jóváhagyását kell kérni; „Semmiképpen sem javaslunk a közösségi joggal való összeegyeztethetőség szempontjából bizonytalan konstrukcióban való magyar állami részvételt" – tartalmazza a feljegyzés.

A főosztályvezetők tájékoztatták a minisztert arról: ha az ismertetett jogszabályütközések ellenére kormányhatározat meghozataláról születik döntés (amely egyedi kezesség nyújtásáról szól), az ismertetett problémák a kezesi szerződés elkészítése során újra jelentkezni fognak, ezért ha a konstrukció nem változik, ismételten nem tudnák javasolni a szerződés aláírását.

MTI

Hirdetés