Tévez és Berbatov nem bírt egymással, Gomez tarolt

ELKEZDTE TÖRLESZTENI BORSOS VÉTELÁRÁT

A Bayern München szurkolói tavaly ilyenkor klubjuk történetének egyik legnagyobb baklövéseként tartották számon Mario Gomez megvételét. A Stuttgarttól Bundesliga-rekordot jelentő 30 millió euróért megszerzett csatár ugyanis első „bőrnadrágos” idényében mindössze tíz bajnoki gólt tudott összeszorgoskodni, nem csoda, hogy a most véget érő szezon elején csak csereként számított rá a később menesztett Louis van Gaal.

Gomez az első öt meccsén rendre az utolsó húsz percben kapott lehetőséget, a 7. fordulóban viszont végig a pályán volt Dortmundban, ám gólt ekkor sem tudott szerezni – a Bayern 2–0-ra kikapott a későbbi bajnoktól.

Egy héttel később viszont a bajorok már az ő mesterhármasával verték meg 3–0-ra a Hannovert, az a bizonyos üzlet pedig ezzel beindult.

Ezt követően ugyanis még 25 bajnokin játszott, ezek közül pedig csak kilencen nem vette be az ellenfél kapuját. Csak egyszer duplázott, három találatig viszont (a Hannover ellenivel együtt) öt találkozón is eljutott. Végül 32 mérkőzésen 28 gólt szerzett, az átlagot tekintve pedig 87 percenként volt eredményes, ami felettébb jó mutató. Ez is kevésnek bizonyult azonban ahhoz, hogy a német válogatottban kezdőként számítson rá Joachim Löw, aki továbbra is Miroslav Klosét és Lukas Podolskit favorizálja.

A 28 találatból 13-at jobb lábbal, 9-et ballal, míg 6-ot fejjel szerzett, két tizenegyeséből egyet értékesített. Érdekesség, hogy a Bundesliga honlapja szerint 24-szer szabálytalankodtak vele szemben, ellene viszont 34-szer fújtak faultot a játékvezetők.

TIZENKÉT ÉV UTÁN ISMÉT HOLTVERSENY AZ ÉLEN, IGAZ, MOST NEM HÁRMAS

A Premier League-ben 21 találattal is a góllövőlista élén lehetett végezni, ez pedig két játékosnak, Carlos Téveznek és Dimitar Berbatovnak sikerült. Ezt megelőzően az 1998–1999-es szezonban zárult holtversennyel a legjobb góllövők viaskodása, akkor Jimmy Floyd Hasselbaink (Leeds United), Dwight Yorke (Manchester United) és Michael Owen (Liverpool) 18 alkalommal köszönt be.

Tévez a PL előző idényében eggyel többször volt eredményes, ám akkor csak a negyedik helyen végzett, Frank Lampard társaságában. Hogy mennyire jön be az argentin klasszisnak az angliai élet és maga a Manchester City, arról ellentmondásos információk jelennek meg, egyik héten azt olvasni, hogy klubot és országot akar váltani, a másikon pedig hűségesküt tesz a csapat mellett. A kiegyensúlyozottságára ez mindenesetre nincs kihatással, hiszen egymás után a második évben jutott el legalább 20 gólig az angol élvonalban. Ez legutóbb Thierry Henrynak sikerült (2004–2005: 25 gól, 2005–2006: 27 gól).

Tévez eddig „csak” a 2004-es olimpián lett gólkirály, nemzeti bajnokságban ez most sikerült neki először.

Ugyanez igaz Dimitar Berbatovra is, aki nagyot javult az előző idényhez képest. A bolgár csatár helyzete különös, hiszen miközben pályafutása egyik legjobb évét produkálta (a csúcspontját a Blackburn elleni meccs jelentette, amelyen öt gólt vágott), a Manchester United kezdőjéből szép lassan kiszorítja őt Javier Hernández. Sir Alex Ferguson nemrég jónak látta külön is kiemelni, Berbatov milyen jól viseli ezt a szituációt. A kérdés csak az, hogy meddig.

Tévez és Berbatov tehát ugyanannyi gólt termelt, ezért (is) érdekes megnézni, hogyan teljesítettek az egyéb statisztikai mutatókat tekintve. Az argentin ötször büntetőből volt eredményes, a bolgár viszont minden esetben akcióból. Téveznek egy gólhoz átlagosan 124 percre volt szüksége, míg korábbi csapattársának csak 106-ra, a gólpasszokban viszont Carlitos nyert 7–4-re.