CSILLAG PÉTER
CSILLAG PÉTER
2019.01.10 16:20

Az elnök csapata: a „brazil Trump” színre lépése a futballban is vihart kavart

A múlt héten hivatalba lépő Jair Bolsonaro megítélése a futballban is ellentmondásos, mégis olyan játékoscsillagok támogatását élvezi, mint Ronaldinho, Rivaldo vagy Kaká.

Ronaldinho kiállt a politikus mellett, az FC Barcelona elhatárolódott a gesztustól (Fotó: AFP)

 

Brazíliában futball és politika hagyományosan kéz a kézben jár, a január 1-jén hivatalba lépő brazil elnök, Jair Bolsonaro hatalomra jutása azonban még a szokásosnál is szorosabbra fűzte a kettő viszonyát. A brazil Trumpként emlegetett, szélsőséges megnyilvánulásai miatt sokat támadott radikális jobboldali politikus keresztnevét az 1950-es világbajnoki ezüstérmes brazil válogatott csatáráról, Jair da Rosa Pintóról kapta, az életrajzi adatnál azonban jóval érdekesebb, hogyan sodorták közel a labdarúgáshoz az elmúlt évek társadalmi folyamatai.

Noha a kapocs látszólag áttételes, a történet megértéséhez vissza kell kanyarodnunk a 2014-es brazíliai világbajnokságot megelőző tömegtüntetésekhez. Az eredetileg a buszjegyáremelés miatt kirobbant, idővel a szociális ellátás, az egészségügy, az oktatás, a közbiztonság, a politikai korrupció területeit érintő kétmilliós tiltakozás 2013 nyarára ért tetőfokára, és kétségtelenül táplálta a közelgő nagy futballesemény, valamint annak főpróbája miatt Brazíliára vetülő kiemelt globális figyelem – az országos zavargásokat egyesek ma is Konföderációs Kupa-lázadásként emlegetik.

A hagyományos politikai közeggel szemben bizalmatlan, az utca hangjában bízó mozgalom fontos tanulsággal szolgált a hatalmi ambíciót dédelgető elemeknek: egyrészt csalhatatlan bizonyítékát adta a közösségi média korábban ismeretlen szervező erejének, másrészt megmutatta, a kívülálló szerepébe bújva könnyebb feljutni a csúcsra. Jair Bolsonaro megtanulta a leckét, maximálisan épített az internetes közösségi oldalak befolyásoló hatására, és a kongresszusban eltöltött 28 éve ellenére képes volt új emberként bemutatni magát, átvéve a 2013-as tüntetők egyik jelszavát: „Az én pártom Brazília.”

Miként Tim Vickery, a dél-amerikai futball legismertebb szakírója rávilágított, a Bolsonaro által megütött, sértésektől sem visszariadó, drasztikus hangnem különösen hálás közönségre talált a stadionok szurkolóiban. A lelátói közegben csak növelték népszerűségét a homoszexualitást elítélő megjegyzései, a brazíliai katonai diktatúrát (1967–1985) éltető szavai, vagy éppen a kongresszusi képviselőnőnek címzett hírhedt sértése: „Megerőszakolni sem érdemes, annyira ronda.” Bár az elnökválasztás napja előtt a Corinthians, a Flamengo és a – kedvenc klubjának számító – Palmeiras közös közleményben foglalt állást Bolsonaro és demokráciaellenesnek mondott politikája ellen, mi több, Juninho Pernambucano, a presidente-t következetesen bohócnak nevező korábbi legendás szabadrúgáslövő is rendre kritizálta őt, a világhírű játékosok közül fél csapatra való labdarúgót állított maga mellé.

„Brazília valódi problémája a gazdasági válság, a munkanélküliség, az erőszak, a korrupció, az alacsony színvonalú egészségügy és oktatás. Miről beszélnek mégis az elnökválasztás kapcsán? Nemek ideológiájáról, nőgyűlöletről, rasszizmusról, feminizmusról. Értsék már meg: elnököt kell választanunk magunknak, nem apát! – tört lándzsát Bolsonaro mellett Rivaldo, az 1999-es aranylabdás, a 2002-es világbajnok csatár. – Nem azért kell nekünk ő, hogy értékeket tanítson – arra ott az iskola vagy ott vannak a szülők –, hanem a gondjainkat orvosolni. Ha értékeket akarnánk tanulni a mindenkori elnöktől, most mindannyian a curitibai börtönben ülnénk.”

Utóbbi kiszólás Luiz Inácio Lula da Silva korábbi brazil elnök (2003–2010) sorsára utal, a brazíliai világbajnokság fő lobbistája ugyanis súlyos korrupciós botrányba került, jelenleg 12 éves börtönbüntetését tölti. Rivaldo politikai állásfoglalásától elhatárolódott egykori klubja, a 46 éves exfutballistát a gálacsapatában ma is alkalmazó FC Barcelona, és ugyanígy elítélte másik egykori vb-győztes brazil csillaga, Ronaldinho Bolsonaro-párti Twitter-bejegyzését.

„Egy jobb Brazília érdekében békét, biztonságot kívánok és olyan vezetőt, aki képes visszahozni az örömünket. Úgy döntöttem, Brazíliában élek, mindenkinek jobb Brazíliát szeretnék” – szólt a választási kampány idején a 39. évében járó 2005-ös aranylabdás nyilatkozata, kiegészítve saját, 17-es számú brazil mezben készült fotójával, egyértelmű utalásképpen a 17. számú elnökjelöltre. A képet mások mellett Neymar és Gabriel Jesus is kedvelte, ebből sokan szintén támogatást olvastak ki, ám a híres „17-esnek”, vagyis Bolsonaro elnöknek nélkülük is voltak önjelölt reklámozói. Felipe Melo, a 22-szeres válogatott Palmeiras-középpályás néhány hónappal ezelőtt gólját ajánlotta a „leendő elnöknek”, a Brazíliában hagyományosan erős evangélikus közösség nevében a 2007-es aranylabdás Kaká ugyancsak melléje állt, és a kétszeres világbajnok Cafu is nyilvánosan büszkélkedett azzal, hogy az egykori tábornokra adta le a szavazatát.

Hogy beigazolódnak-e az aggódó hangok, amelyek szerint Bolsonaro „futballcsapatának” politikai aktivitása fájó stoplinyomokat hagy a brazil társadalmon, csak évek múlva állapítható meg, ám az első tanulságok talán már a Brazíliában rendezendő nyári Copa América mellékzöngéi alapján leszűrhetők.