KEMÉNY KRISTÓFonline 2009.08.06 23:33 Frissítve: 2010.10.28 02:39

Aki szívvel tud futballozni

Már első hivatalos ferencvárosi meccsén, a múlt heti, DVTK elleni Ligakupa-találkozón (2–0) is megmutatta, hogy képzett, kreatív futballista, majd a Zalaegerszeg 4–1-es legyőzése után minden szakértő Adnan Ahmed játékát emelte ki. Azaz már az idény elején kijelenthető, hogy a 11-szeres pakisztáni válogatott középpályás az NB I-es FTC legnagyobb nyári erősítése. A Fradi nyíregyházi látogatása előtt még a pakisztáni szövetségi kapitány, Kottán György is meglátogatta az Üllői úton.

Hogy bírja a hőséget?

Megbirkózom vele – mondta Adnan Ahmed, az FTC Angliában született pakisztáni labdarúgója. – Valóban szokatlan ez a magas hőmérséklet, Angliában frissebb a levegő, és mondhatni, az eső is mindennapos. Amikor leszálltam a Budapestre érkező repülőgépről, és megcsapott a verőfényes napsütéssel párosuló meleg, elmosolyodtam. A napsütést mindenki szívesebben viseli, mint a borús időjárást.

Egyáltalán tisztában volt vele, hova kerül?

Tájékozódtam, de nem ugyanaz az interneten található térképen bebarangolni Budapestet, mint személyesen nézelődni. A szombati bajnoki hangulatára sem lehet felkészülni…

Holott azt gondolná az ember, az angol futballkultúrából érkező játékosnak nem lehet újat mutatni – legalábbis a labdarúgás terén nem…

Pedig elhiheti, teljesen lenyűgözött, ami a Ferencvárosnál fogadott. Négy éven át a Manchester United akadémiáján nevelkedtem, s gyerekként úgy voltunk vele: nagy dolog, hogy a Unitednél futballozunk, ám leginkább azért éreztük magunkat kiváltságosoknak, mert az igazolás mellé éves bérlet is járt az Old Trafford lelátójára. Rengeteget kaptam azoktól az évektől, valóban olyan körülmények között építgethettük a karrierünket, amilyenek keveseknek adatnak meg. Ugyanakkor amennyid ad, annyit el is vehet a játékostól a Manchester.

Megmagyarázná?

A Unitednél igyekeztek minket mentálisan is felkészíteni a profi karrierre, ám azt a szakemberek sem tudták befolyásolni, kit hogyan érint egy-egy nehezen kezelhető helyzet. A korosztályomból mindössze négy játékosból lett profi futballista, és közülük is csak egy, Darren Fletcher vált alapemberré Alex Ferguson csapatában. Ez minden korcsoportra igaz, az évfolyamokból jó, ha hárman csinálnak futballkarriert. De mi lesz a többiekkel? Rendkívül nehéz elfogadni, hogy bár az álom kapujában áll az ember, nem sikerül befutnia. Hiába kapott különleges képzést, és lehetne kisebb egyesületnél kulcsfigura, elkallódik, magába fordul – s talán az egész élete tönkremegy.

Ön hogy úszta meg?

Nem volt zökkenőmentes a fejlődésem, egy visszatérő térdsérülés miatt nem tudtam a legjobbamat hozni. Elfogadtam, hogy mennem kell, és találtam motivációt az angol harmadik vonalban is. A nyáron aztán éreztem, hogy eljött a váltás ideje, ismét belelendültem, és amikor az ügynököm javasolta, vegyek részt a Sheffieldben edzőtáborozó Fradi tesztelésén, elhatároztam, kipróbálom magam külföldön.

A család mit szólt a magyarországi lehetőséghez?

Édesapám bútorkereskedelemmel foglalkozik, sikeres üzletember, aki olykor spontán döntéseket hoz, így átérezte a szituációt, és áldását adta, hogy belevágjak. Én pedig hiszem, hogy pályafutásom legjobb idénye előtt állok. Az angliai edzőtábornak, a kíméletlen, de eredményes tréningeknek köszönhetően kirobbanó fizikai állapotban vagyok – ez pedig az olyan stílusú labdarúgónak, mint én, igencsak fontos. Szeretem változtatni a pozíciómat, örömmel megcsinálom a cselt, és a lövőkedvemmel sincs baj. Ezek azonban pluszfeladatok, és ahhoz, hogy az extrák mellett a kötelességemre is maradjon energiám, átlagon felüli erőállapot szükséges.

A pakisztáni válogatottnál is figyelemmel követik: a csütörtöki edzésen megnézte a kapitány, a magyar Kottán György.

Igen, jólesett a látogatása, amúgy is kitűnően kijövünk. Tizenegyszer kaptam meghívót a válogatottba, és amióta Kottán György irányítja a csapatot, verhetetlenek vagyunk. Nagyszerű szakember, érkezésével profizmus érkezett a szövetséghez.

Milyen Angliában élő pakisztániként „hazalátogatni”?

Minden hazai meccsen felébredek, és hálát adok Istennek, hogy egészséges vagyok, és futballozhatok. Látni a szegénységet, a kilátástalanságot – és ez meghatározó élmény. A foci pusztán játék, a való élet az, ami Pakisztánban fogad. Ezért is vállaltam a válogatottban való szereplést, ha percekre is, de örömöt akarok szerezni az ottani embereknek. Egyre több háztartásban van már tévé, így a kriketten, a gyeplabdán kívül már a labdarúgás is népszerű.

Vissza Magyarországra: mit vár a Nyíregyháza ellen?

Győzelmet. Hallom, presztízscsata ez a javából, engem pedig mind a tét, mint a fanatikus szurkolók doppingolnak. Már csak az kellene, hogy egy távoli bombám beakadjon.