Már a nevük sem mindennapi: Nemzeti Doppingellenes Koordinációs Testület. Röviden NDKT. Eddig hála Istennek keveset hallottunk róla, most azonban fókuszba került. Abba, hiszen közleményben áll ki a Magyar Antidopping Csoport, azaz a MACS (sic!) ellenőrei mellett. Ebben leszögezik, hogy Kovács Ágnessel szemben az ellenőrök szabályszerűen jártak el. Igazuk van. A szabály, az szabály, a kormányrendelet, az kormányrendelet (hm).

Emlékeim szerint azonban senki sem szólalt fel azért, mert azon az ominózus október 30-ai nap reggelén 75 milliliter vizeletet követeltek a magyar sport egyik legendájától, senki sem vitatta, hogy a bajnokunk által produkált 25 milliliter kevés (az utca emberével mindazonáltal nehéz megértetni, ilyen esetben miért kell kiönteni azt a kevéske mintát, miért nem lehet eltenni, elvégre az sem lenne mellékes egy ekkora horderejű ügyben, hogy egyetlen vizsgálat – hiszen ilyen mennyiségből el lehetne végezni – , nevezzük akár A-, akár B-, akár X-próbának, milyen eredménnyel zárulna), sőt a hivatalos szöveg, a „doppingvétséget követett el” ellen sem érkezett apelláta.

Nem, nem, nem. Nem ez a baj, s a jelek szerint ezt vagy nem érti, vagy nem akarja érteni a tisztelt magyar(!) doppingellenőr-társadalom. Emberség. A kulcsszó. Amennyiben egy Kovács Ágnes kaliberű sportoló azt kéri, kísérjék őt el a hivatalos programjára, s majd ott néhány órával később a mosdóban pótolja a pótolnivalót, azt gondolom, kutya kötelességük vele menni. Nem totálisan mindegy, hogy a Kőér utcai uszodában, avagy a Hilton Szállodában ül a WC-re? Dehogynem – bár igaz, ki akar a Hiltonba menni….

Ha viszont az ország egyik kedvencének annyira sietős, mint az ellenőrök mondják, akkor igen is, figyelmeztetni kell, érdekében akár bezáratni az uszoda ajtaját addig, amíg nem fogja fel, mi a tét. Mert kötve hiszem, hogy a jelek szerint naiv Kovács Ágnes határozott felvilágosítás esetén kockára teszi a pályafutását, maximum akkor, ha vaj van a füle mögött – ezt viszont csak úgy, mint az elnök, a főtikár, a kapitány, az edző és sok ezren, jómagam is ezer százalékig kizártnak tartom. Ez a köztes megoldás (segítség helyett doppingvétségről aláíratott papír) brutális.

A sokat szidott BKV-ellenőrök elengednek, vagy kiharcolják, amit akarnak. Szóval papíron tényleg nem hibáztak az ellenőrök, emberségből azonban megbuktak.

Közleménytől függetlenül.

AMLER ZOLTÁN