Sinkovics Gábor
Sinkovics Gábor
online 2006.11.30 01:03 Frissítve: 2012.02.16 02:51

Szegénységben, boldogságban

A világ labdarúgásának egyik legnagyobb alakjára emlékezünk ezeken a hasábokon egészen december 9-ig, Puskás Ferenc temetéséig. A november 17-én, 79 esztendős korában elhunyt világsztár ugyan szegénységben nőtt fel a kispesti bérlakásban, de a szülői szeretetre sohasem lehetett panasza: édesapja és édesanyja megadta neki azt a biztonságot, amelyet később ő is nyújtani tudott feleségének, Csörének, illetve kislányának, Anikónak.

Vidám kép egy szomorú esemény elôtt: néhány nappal a berni vb-döntôt megelôzôen Bozsik József (balra) a Puskás házaspárral fényképezkedett
Vidám kép egy szomorú esemény elôtt: néhány nappal a berni vb-döntôt megelôzôen Bozsik József (balra) a Puskás házaspárral fényképezkedett

Szegény, szegény világ.

Az 1920-as évek második felére nemzetközi viszonylatban is bekövetkező gazdasági fellendülést és stabilizációt 1929 őszétől a modern világ történetének eddigi legsúlyosabb gazdasági válsága szakította meg. A válság az 1929. október 24-i New York-i tőzsdekrachhal indult, amikor a megriadt emberek egyetlen nap alatt nem kevesebb mint 12 millió részvénytől szabadultak meg töredék áron.

A válság természetesen Magyarországot is érintette.

Le kellett mondani a sváb vezetéknévről

Puskás Ferenc erről természetesen mit sem tudott. Kétévesen az ember gyereke nyilvánvalóan nem olvas gazdasági hetilapokat, nem érdeklődik a tőzsde iránt, a pénz sem foglalkoztatja. A Puskás család tisztes szegénységben élt. Mint Szöllősi György Puskás című könyvéből kiderül, a későbbi kiváló futballista nem Kispesten, hanem a zuglói Uzsoki utcai kórházban látta meg a napvilágot 1927-ben, a család akkor még a józsefvárosi József utcában éldegélt. Amikor a kisebbik Puskás gyerek, Éva 1929-ben, a New York-i tőzsdekrach évében a világra jött, már valóban Kispest jelentette az otthont. Természetesen minden már akkor is a futball miatt történt – s a futball körül forgott. Puskás Ferenc édesapja tudniillik 1929-ben a Kispest profi futballistája lett, miután a Vasastól átigazolt. Idősebb Puskást akkor még Purczeld Ferencnek hívták. Mindenki jó emberként emlékszik rá, egyetlen gyengéje a futball mellett a fröccs volt. Egyszer állítólag egy ültő helyében 34 pohárral hörpintett fel. Purczeld Ferenc Kispestre kerülése után nem a Wekerle-telepen kapott lakást, ahogy a legendák szólnak, hanem az úgynevezett városi házakban. A mai Bozsik-stadion és a kispesti temető közötti területen nyolc, egyenként négylakásos, földszintes, szerény ház állt. Ezeket nevezték városi házaknak, mert Kispest város tulajdonában voltak, a város alkalmazottainak épültek, és az itt lakók lakbért fizettek a polgármesteri hivatalnak. Puskásék otthona is egy szobából, konyhából, spájzból és egy miniatűr verandából állt. A szoba olyan pici volt, hogy az ágyakon kívül alig fért el benne más, a szobát is a konyhai sparhelttel fűtötték, a család tagjai pedig lavórban mosakodtak.

A Purczeld család lakása a pálya felé nézett, az ő otthonuk volt a legközelebb a kispesti pályához, a konyhaablakból éppen a főtribünre lehetett látni. Az eredetileg lakatosnak tanuló Purczeld Ferenc a futball mellett a kispesti vágóhídon dolgozott mázsamesterként, olykor pedig borellenőrként járta a környéket. Ugyanakkor készült az edzői vizsgájára, de amikor tehette, gyermekeivel játszott, akiket nagyon szeretett. Akkoriban szóltak neki, jó lenne, ha elfeledné a sváb gyökereket, és magyarosítaná a nevét. Így lett Purczeldből Puskás 1937-ben. A fiát a család származása miatt hol Svábnak, hol pedig Öcsinek becézték.

Az édesanya, Bíró Margit, a telep Manci nénije életvidám asszony volt, és a jó kedve egészen a fia, Puskás Ferenc 1956-os disszidálásáig tartott. Szegények voltak, de Manci néni varrónőként is megpróbált annyi pénzt keresni, hogy segítsen az urának.

Itt azonban érdemes megállni: Puskás Ferenc születésnapja körül mindig viták dúltak. Sokszor április 2-án kocintottak Öcsi egészségére, holott a dokumentumok szerint április 1-jén született. Csakhogy sem a szülők, sem a legendás tízes nem akarta később, hogy a bolondok napja miatt gúnyolják, így mindenkivel elhitette, hogy ő bizony április hónap második napján látta meg a napvilágot…

Idősebb Puskás Ferenc 1952-ben hunyt el, fia nem lehetett ott a temetésén, mert Sebes Gusztáv szövetségi kapitány nem engedte haza a válogatott lengyelországi mérkőzéséről. S hogy a családi tragédia még teljesebb legyen, az Aranycsapat kapitánya édesanyja temetéséről is távol maradt, mert akkor éppen Szaúd-Arábiába szólította a kötelesség.

Egy fésŰ hozta meg a szerelmet

De térjünk át a szerelemre, Hunyadvári Erzsébet, Puskás Ferenc feleségének kommentálásában.

„Ismertük egymást, klubtársak voltunk. Sokszor találkoztunk a pályán, de a kapcsolatunk sokáig legföljebb annyi volt, szervusz, szervusz... Egyszer a Klapka utcai kispályán voltunk egy meccs vagy edzés után, azt a pályát egyébként magunk hoztuk rendbe magunknak a háború után. Volt egy pici öltözőépület, ott öltözködtünk, mosakodtunk lavórokban. A fiúk kint várakoztak, s én kiszóltam, hogy nincs-e valakinek fésűje. Öcsi ugrott elsőként. Mindig volt nála fésű, hogy örökké jól fésült legyen… Hogy mi fogott meg benne először? A vidámsága. Optimista volt, semmiből sem csinált problémát, szórta a tréfákat, roppant mulatságos és nagyon éles eszű fiú volt.”

Fiúunoka nélkül halt meg Öcsi bácsi

A fiatalok 1950 áprilisára tűzték ki az esküvőt, ám a Honvéd-játékosokat 1949 decemberében vonultatták be katonának, s három hónapra be is kellett költözniük a laktanyába. Puskás Öcsi főhadnagyi egyenruhájában járt jegyesoktatásra a kispesti Nagyboldogasszony-templomba. Római katolikus szertartás szerint esküdött egymásnak örök hűséget Öcsi és Csöre, ahogyan édesanyja nevezte a még csak éppen 18 éves Erzsébetet. Puskás Ferenc akkor már nemcsak a Honvéd, hanem a válogatott csapatkapitánya is volt, ismerte őt mindenki az országban, így az esküvője fontos társadalmi eseménnyé vált. Így fordulhatott elő, hogy a MÁV zenekara játszhatott az ünnepi misén, és Simándy József operaénekes is énekelt a templomban. A lagzit Puskásék akkori, Rákóczi utcai lakásában rendezték, amelyen részt vettek sportvezetők, katonatisztek és sok-sok protokollvendég. A fiatalok később immár saját lakásukban, a Rökk Szilárd utcában kezdtek új életet.
Puskás Anikó 1952-ben született. Amikor a család a forradalom kitörése után nem tért haza Magyarországra, és hol Bécsben, hol Olaszországban élt, a kis Anikó már tökéletesen beszélt olaszul, és hatévesen immár Spanyolországban kezdte tanulmányait egy elitiskolában. Aztán később élt Kanadában, Görögországban, majd 1973-ban, 21 évesen feleségül ment Jesus Damborena Mendiolához, egy baszk mérnökhöz. Az esküvőt ugyanabban a Toledo környéki híres lakodalmas házban tartották, amelyben nem sokkal korábban a világhírű Julio Iglesias nősült. Anikónak két lánya született a hetvenes években, Réka és Elisabeth, és a spanyol szabály szerint az ő nevükben még ott van a Puskás vezetéknév. Ma már a két unoka is családanya. Puskás Ferenc és felesége háromszoros dédszülőnek vallhatta magát.

Az élet gonosz tréfája viszont, hogy fiúörökös nincs, és ha lesz is, őt már Öcsi bácsi sosem ismerheti meg…

A Nemzeti Sport digitális formában - az e-újságért kattintson ide!

2017.08.30 12:12:52

Archiv cikkek nemzetisport.hu

2017.08.15 13:09:00

Archiv cikkek nemzetisport.hu

2017.07.20 23:18:29

Archiv cikkek nemzetisport.hu

2017.07.13 12:07:58

Archiv cikkek nemzetisport.hu

2017.06.15 09:45:16

Archiv cikkek nemzetisport.hu