MALONYAI PÉTER
MALONYAI PÉTER
online 2006.01.09 01:44 Frissítve: 2012.03.02 02:42

In memoriam 2005

Kulcsár Anita
Kulcsár Anita


JANUÁR

Török Sándor nyugalmazott test-nevelő tanár, úszó- és vízilabda-szakedző, első osztályú játékvezető, a hódmezővásárhelyi úszó- és vízilabdasport megteremtője életének 73. esztendejében hunyt el.
Kormos András, a Győri Vízügy-Spartacus ötszörös országos bajnok evezőse 52 éves korában halt meg.
Fejes Zoltán atléta-mesteredző 77 éves korában távozott az élők sorából. 1973 és 1980 között a szövetség vezetőedzőjeként dolgozott, ezt követően több éven át tagja volt a MASZ elnökségének. Legeredményesebb versenyzője, Bruzsenyák Ilona 1974-ben a római Európa-bajnokságon távolugrásban aranyérmet nyert.
Diósdi Deák Tihamér, a ZTSK és a BSE válogatott kosárlabdázója életének 79. évében hunyt el.
Kulcsár Anita, a válogatott és a Dunaferr világklasszis kézilabdázója autóbaleset áldozata lett 28 éves korában. A válogatott tagjaként 1998-ban Eb-bronzérmes lett, 2000-ben az olimpián ezüst-, az Európa-bajnokságon aranyérmet szerzett. Világbajnoki második 2003-ban, a következő évben Eb-bronzérmes volt. A Dunaferr-rel 2004-ben bajnoki aranyat nyert.
Nagy Lóránt, a szegedi Neptun VSC 26 esztendős vízilabdázója tragikus körülmények között vesztette életét.
orváth József súlyemelő-mesteredző 81 éves korában halt meg. Az 1960-as évek közepétől a felnőtt- és az ifjúsági válogatottat irányította. Többek között Földi Imre, Veres Győző és Tóth Géza szakvezetője is volt.
Müncz György labdarúgó-játékvezető 76 éves korában távozott az élők sorából. 1961 és 1977 között 193 élvonalbeli mérkőzést vezetett, hat évig volt FIFA-bíró, az első BEK-döntős magyar bírócsapat tagja volt 1976-ban.

FEBRUÁR

Fehér Árpád, a Vízügy SC örökös tagja, a vitorlásszakosztály egykori vezetője 74 éves korában hunyt el.
Selmeci József, a labdarúgás nagy adatgyűjtője, aki az egykor külföldön dolgozó legismertebb magyar edzők és játékosok legfontosabb adatait – szerzőtársaival együtt – a Kalandozó magyar labdarúgók című könyvben gyűjtötte össze és adta ki, életének 83. évében halt meg.
Kovacsics Miklós 27-szeres válogatott kézilabdázó, aki tagja volt a moszkvai olimpián negyedik helyezett válogatottunknak, 51 éves korában hunyt el. Több mint 200 alkalommal védett NB I-es mérkőzésen, a pályafutását Olaszországban fejezte be.
Tasnádi Endréné Marik Klára, az addig legidősebb magyar olimpikon, aki 1936-ban a berlini olimpia szellemi versenyeire irodalmi pályázatot nyújtott be, életének 102. évében halt meg.
Józsa Zoltán, a Győri ETO kétszeres válogatott labdarúgója 81 éves korában távozott az élők sorából.

MÁRCIUS

Golács Miklós válogatott közép- és hosszútávfutó, többszörös magyar bajnok 52 éves korában halt meg.
Nyers István, aki kétszer lépett pályára a magyar labdarúgó-válogatottban, s mindkétszer gólt szerzett, hoszszan tartó, súlyos betegség után, 81. életévében hunyt el. Az Újpest futballistájaként vált ismertté, a lila-fehérekkel kétszer lett bajnok, majd Franciaországban játszott, később pedig Olaszországba, az Internazionaléhoz szerződött, amellyel kétszer nyert bajnokságot, és egyszer gólkirály volt.
Kun Mihály, a Siketek SC kiváló sportolója, aki az 1957-es milánói és az 1961-es helsinki siketolimpián úszásban összesen nyolc aranyérmet szerzett, életének 65. évében elhunyt el.
Boskó Péter, a vendégek játékosa a Dunakeszi–Mogyoród NB II-es kézilabda-mérkőzésen összeesett a pályán, s a helyszínre érkező mentők már nem tudtak segíteni a 44 éves sportolón.
Czérna Sándor, a Pécsi MSC volt labdarúgója 41 éves korában tragikus körülmények között halt meg.
Mohai Józsefné P. Nagy Mária, a Videoton SC kiváló kosárlabdázója, négy bajnoki ezüst- és egy Magyar Kupa-aranyérem birtokosa 71 éves korában távozott az élők sorából.
Orbán Sándor Európa-bajnoki bronzérmes, többszörös magyar bajnok ökölvívó 58 éves korában hunyt el.
Kékesi István, a Szolnoki Olajbányász kosárlabdázója, majd edzője, sportvezetője tragikus hirtelenséggel, 48 éves korában hunyt el.Szakosztályvezetőként részese volt a klub legnagyobb sikerének, az 1991-ben elnyert bajnoki címnek.
Dvorák Ferenc, a Statisztika SC elnöke 80. életévében halt meg.
Bodosi Mihály válogatott atléta, aki 1934-ben elért 196 centiméteres teljesítményével húsz évig őrizte a magyar magasugrócsúcsot, 96 éves korában hunyt el. A torinói főiskolai vb-aranyérmese részt vett a berlini olimpián, amelyen a 12. helyen végzett.

ÁPRILIS

Ecser Károly Európa-bajnok, a tokiói olimpia ötödik helyezett súlyemelője életének 74. évében hunyt el. A magyarok közül elsőként lépte át összetettben az 500 kilogrammos határt. Európa-bajnoki címét 1965-ben Szófiában szerezte, ugyanebben az évben a teheráni világbajnokságon harmadik lett. Edzőként is szép sikereket ért el, tanítványa volt Kőszegi György, kétszeres világbajnok, olimpiai ezüstérmes is.
Károlyi József háromszoros válogatott labdarúgókapus 80 éves korában halt meg. A DVTK, a Miskolci VSC és az Újpesti Dózsa egykori játékosa 300 élvonalbeli találkozón védett.
Nagy László műkorcsolyázó, aki Mariann húgával párosban kétszer nyert Európa-bajnokságot, életének 78. évében hunyt el. Három olimpián vettek részt – 1952-ben és 1956-ban bronzérmesek lettek –, s 1948 és 1956 között több értékes sikert arattak, többek között három vb-3.,négy Eb-2.,és egy Eb-3. helyezést szereztek. Visszavonulása után edzőként dolgozott, Almássy Zsuzsa és Csordás Mária is a tanítványai közé tartozott.
Kollár László, a legsikeresebb magyar siket sportoló 65 évesen távozott az élők sorából. Úszásban és vízilabdázásban 1957 és 1977 között 12 siket- olimpiai bajnoki címet és négy Eb-aranyat szerzett.
Havasi (Hágelmann) Sándort, a Ferencváros négyszeres magyar bajnok és egyszeres VVK-győztes labdarúgóját, aki 181 NB I-es mérkőzésen lépett pályára, 64 éves korában érte a halál.
Kiss János, a Csepel labdarúgója, aki több mint száz élvonalbeli mérkőzésen szerepelt a vasgyári együttesben, 69 éves korában hunyt el.
Vass István, aki a csepeli kajak-kenu szakosztály "mindenese" volt, életének 61. évében hunyt el. Edzőként 1972-ben Rátkai Jánost olimpiai ezüstéremhez segítette.
Ilku István kilencszeres válogatott labdarúgókapus 70 éves korában halt meg. Bajnoki mérkőzésen 352 alkalommal védte a Dorogi Bányász kapuját. Az "örök tartaléknak" nevezett játékos kilenc szereplés mellett 75-ször ült a nemzeti csapat kispadján.

MÁJUS

Molnár László, a Körmendi Dózsa MTE kosárlabdázója, aki 1987-ben bajnoki címet nyert csapatával, 42 éves korában, súlyos betegség következtében hunyt el.
Városi György, a Budapesti Honvéd labdarúgója, aki három bajnoki címnek volt részese, és 143 bajnoki mérkőzésen szerepelt, 81 éves korában halt meg.
Szabó Ernő, a VEDAC mesteredzője, Kiss Balázs, Atlanta kalapácsvető olimpiai bajnokának trénere 51 éves korában, tragikus hirtelenséggel hunyt el.
Főző János, a magyar atlétika egyik legkiválóbb nevelőedzője, aki a Központi Sportiskolában 1963-tól csaknem haláláig oktatta a fiatalokat, 91. születésnapján halt meg.
Kovácsné Nyári Magda tőrvívó 84 éves korában hunyt el. 1947-től 1964-ig volt a tőrvívó-válogatott tagja, csapatban ötszörös világbajnok, a római olimpián az ezüstérmet nyerő együttes tagja volt.

JÚNIUS

Notheisz Zoltán, a Pécsi MFC 21 éves, saját nevelésű labdarúgója tragikus autóbaleset áldozata lett.
Dr. Jakab Erzsébet, aki több mint egy évtizeden át volt a női kézilabda-válogatott orvosa, s 47 évig dolgozott a Sportkórházban, életének 72. évében hunyt el. Több olimpián is az orvosi stáb tagja volt.
Kornis István, a Dunaújvárosi Kohász, illetve a Dunaferr egykori technikai, majd szakosztályvezetője, aki a Magyar Labdarúgó-szövetség átigazolási bizottságának az elnöke volt, 71 éves korában hunyt el.
Kispál Jánosné Skultéti Eta, az Újpesti Dózsa 20-szoros válogatott atlétája, aki ötszörös magyar távolugróbajnok volt, és két olimpián is (1964,1968) indult, 64 éves korában távozott el az élők sorából.
Gulyás Istvánné Sey Magda, az örökös magyar bajnok teniszező Gulyás István özvegye elhunyt. Az ötvenes években női párosban két aranyérmet szerzett, és négy alkalommal tagja volt az Újpesti Dózsa bajnokcsapatának.
Darázs Antal, az autókrosszszakág nyolcszoros magyar bajnoka, a sportág hazai megalapítója 59 éves korában, súlyos betegség következtében halt meg.
Rerrich Béla, a magyar és a nemzetközi vívósport kiemelkedő egyénisége hosszú, súlyos betegség után, 88 éves korában hunyt el. Három olimpián és több világbajnokságon szerepelt, pályafutása legnagyobb sikerét az 1956-os melbourne-i játékokon aratta, ahol tagja volt az ezüstérmes párbajtőrcsapatnak.
Petrikovics Gyula olimpiai ezüstérmes, világ- és Európa-bajnok kenus 62 éves korában távozott az élők sorából. Wichmann Tamás párjaként a kenu kettes 1000 méteres számában aratta legnagyobb sikereit. Az 1967-es duisburgi Eb- és az 1971-es belgrádi vb-arany mellett az 1968-as mexikói olimpián ezüstérmet szereztek.

JÚLIUS

Novák Éva olimpiai bajnok úszó életének 75. évében hunyt el. Helsinkiben az olimpián a 4x100 méteres gyorsváltó tagjaként szerzett aranyérmet, mellette 400 méter gyorson és 200 méter mellen ezüstérmes lett. A mellúszás nagyasszonya volt. Ő úszta le elsőként 1 perc 20 másodpercen belül a 100 méteres távot, és ő volt a 200 méteres táv első világcsúcstartója, az ő nevéhez fűződik az első három percen belüli időeredmény 200 méter mellen. Az FTC örökös bajnoka, az úszó Hírességek Csarnokának tagja volt.
Ruszkai Katalin (dr. Ruszkai Miklósné született Sallak Katalin), újságíró, aki másfél évtizedig dolgozott lapunknál, életének 77. évében elhunyt. Szaktudásával, munkabírásával és az újságírói pálya iránt érzett elhivatottságával példaképe marad a mai fiatal generációnak.
Bejczy Lajos atléta, a Magyar
Athlétikai Club örökös tiszteletbeli elnöke, aki 1924-ben 1500 méteren magyar bajnokságot nyert, két nappal 102. születésnapja előtt halt meg.
Fehérvári József egykori FIFA-játékvezető életének 86. évében távozott az élők sorából.
Hodos Tamás válogatott tollaslabdázó, a Hajdú-Gabona Debreceni TC versenyzője 34 éves korában motoros- balesetben életét vesztette.
Kovács Miklós, a Budakalász és az FTC 17-szeres válogatott kézilabdázója 51 éves korában autóbalesetben halt meg.

AUGUSZTUS

Botos István, Székesfehérvár és a Videoton labdarúgásának krónikása, aki 1991-ben megjelentette a Videoton fél évszázados történetét, 72 éves korában halt meg.
Toldi Miklós labdarúgó 65 éves korában, autóbalesetben vesztette életét. Pályafutását az MTK-ban kezdte, majd az SBTC-hez került, amelyben tíz év alatt 152 bajnoki találkozón szerepelt. A csapattal Toldi Miklós 1967-ben a Magyar Népköztársasági Kupában a második helyen végzett.
Bötös Margit röplabdázó, aki a Kecskemét és a BVSC játékosaként öt alkalommal játszott a válogatottban, tragikus hirtelenséggel, 39 éves korában hunyt el.
Mészáros László birkózó, nemzetközi bíró 59 éves korában távozott az élők sorából. 1990-től a Nemzetközi Birkózószövetség hivatalos fotóriportere volt.

SZEPTEMBER

Borostyán Mihály, a Diósgyőr ötszörös válogatott labdarúgója 11 nappal 49. születésnapja előtt halt meg. A remek jobbszélső tagja volt annak a DVTK-nak, amely az 1978–1979-es bajnokságban a harmadik helyen végzett, egy esztendővel később pedig elhódította a Magyar Népköztársasági Kupát.

OKTÓBER

Szollár Lajos labdarúgóedző, aki többek között Niger szövetségi kapitányaként is dolgozott, életének 87. esztendejében hunyt el.
Búzás György, az Újpest és a magyar jégkorong-válogatott egykori kiváló csatára 50 éves korában halt meg. A játékos négyszer nyert bajnokságot a lila-fehérekkel, 1982-ben az év legjobbjának választották, 150-szer szerepelt a nemzeti csapatban.
Mihók Béla, a Ferencváros jégkorongcsapatának szakosztály-igazgatója hosszan tartó, súlyos betegség után életének 41. évében hunyt el. 1989-től 2003-ig irányította a hokisokat, vezetése alatt a csapat hat bajnoki címet szerzett.
Lettner Ferenc örökös országos ökölvívóbíró, aki több mint 50 évig szolgálta sportágát, 80 éves korában távozott az élők sorából.

NOVEMBER

Rajnai Piroska, a kiadó munkatársa, aki másfél évtizede dolgozott a Nemzeti Sportnál, életének 57. évében halt meg.
Szentgáli Lajos, a magyar atlétika egyik nagy egyénisége 73 éves korában hunyt el. 1950-től 1962-ig tagja volt a magyar válogatottnak. Az 1954-es berni Európa-bajnokságon a 800 méteres síkfutásban 1:47.1-es országos csúccsal aranyérmet nyert, s ezt a rekordot 26 évig nem tudták túlszárnyalni. Részt vett az 1952-es és az 1956-os olimpián, főiskolai világbajnokságot nyert, sokszoros magyar bajnok.
Horváth István volt szövetségi kapitány, a magyar cselgáncssport meghatározó alakja életének 65. évében, hosszas betegség után halt meg.
Mészáros Lajos, a Tatabányai Bányász SC kézilabdázója, aki háromszor szerzett bajnoki címet, és tagja volt a Magyar Népköztársasági Kupát megnyerő csapatnak, 53 éves korában hunyt el.
Dobánszky Gyula, a hazaiak 21 éves játékosa a Szentgotthárd–Győrújbarát NB II-es férfi kézilabda-mérkőzés szünetében a pálya szélén összeesett, és meghalt.
Czafik Béla röplabdázó, aki 118-
szor szerepelt a válogatottban, amelylyel Európa-bajnoki ezüstérmet (1963) szerzett, az 1964-es tokiói olimpián pedig a hatodik helyen végzett, 69 éves korában elhunyt.
Szalontai Zoltán, a Diósgyőri VTK válogatott birkózója tragikus körülmények között, 49 éves korában hunyt el. A szabadfogásúak 62 kilós súlycsoportjában az Európa-bajnokságokon egy ezüst- és két bronzérmet szerzett, a világbajnokságokon háromszor ötödik lett. Az 1980-as moszkvai olimpián a nyolcadik helyen végzett.
Molnár László sportújságíró hosszan tartó, súlyos betegség után, életének 46. évében halt meg. Pályafutását a Magyar Rádiónál kezdte,
majd a régi Képes Sportnál, a Kurírnál, a Pesti Hírlapnál, a Napi Magyarországnál és a Magyar Nemzetnél dolgozott. Legutóbb az InfoRádió munkatársa lett. Eleinte egy személyben ő volt a sportrovat, majd fiatal tehetségeket felkarolva, türelmes munkával igazi alkotóműhellyé formálta a szekciót.
Urbán Árpád korábbi NB I-es és
FIFA-játékvezető tragikus vadászbalesetben 63 éves korában életét vesztette.

DECEMBER

Csernák Károly, a Magyar Kajak-kenu Szövetség tiszteletbeli elnöke 69 éves korában hunyt el.
Elekné Rothermel Anna, az 1965-ben világbajnoki aranyérmet nyerő női kézilabda-válogatottunk kapusa 67 éves korában, hosszú betegség után halt meg. A VM Közértből került az FTC-be, 94-szer öltötte magára a címeres mezt, és kétszer a világválogatottba is meghívták.
Baróti Lajos, a legendás és elismert szövetségi kapitány, a magyar labdarúgás korszakos egyénisége életének 92. évében hunyt el. A Szeged és a Győr élvonalbeli csapatában futballozott, kétszer a válogatottban is szerepelt. Szövetségi kapitányként négy világbajnokságon ( 1958, 1962, 1966 és 1978 ) irányította a magyar nemzeti csapatot, 1964-ben Európa-bajnoki bronzérmet nyert az együttese. A válogatottat 117 mérkőzésen dirigálta. Egy évig a perui válogatott kapitánya volt, a portugál Benficával bajnokságot és kupát is nyert. Klubedzőként bajnoki címet szerzett a Vasassal és az Újpesttel, 439 alkalommal ült NB I-es mérkőzésen a kispadon. Az UEFA életműdíjjal tüntette ki, megkapta a Magyar Örökség Díjat is.
Krizsán József, az MLSZ volt főtitkára 76 éves korában távozott az élők sorából. Az egykori kitűnő kapus 1973 és 1982 között töltötte be ezt a pozíciót.