l. pap istván
l. pap istván
online 2005.11.12 01:59 Frissítve: 2012.01.16 02:49

Test és lélek harmóniája

1955. november 12. Hetvenhét éves korában meghalt Hajós Alfréd, Magyarország (és nem mellesleg az egyetemes úszósport) első olimpiai bajnoka. Rendkívül gazdag, termékeny életmű az övé, nem csupán a medencében, de egyéb sportpályákon, no meg a tervezőasztalnál is, hiszen kora egyikünnepelt építésze volt.

Hajós Alfréd az 1896-os athéni olimpián ünnepelhette az elsô magyar aranyérmet a játékok történetében
Hajós Alfréd az 1896-os athéni olimpián ünnepelhette az elsô magyar aranyérmet a játékok történetében
Akit meglegyintett a sport szeretete, tudhatja, olvashatta, hogy az akkor 18 éves műegyetemista 1896. április 11-én a pireuszi Zea-öböl – a forrástól függően 11, 12, esetleg 14 fokos (mindegy, egyformán jéghideg) – vizében megnyerte előbb a 100, majd az 1200 méteres szabadstílusú úszást (mégpedig a forradalmi, delfinszerű lábtempóra és váltott karú úszásra épülő, úgynevezett magyar stílussal). Az sem titok, hogy ezzel ő az első olimpiai bajnokunk. Még az a nem lényegtelen apróság is jelentős nyilvánosságot kapott, hogy a zenekar a császári himnuszt kezdte játszani, ezt a jelen lévő magyarok állították le, s fogtak bele a miénkbe.

Hajós Alfréd és családja élete azonban kész regény.

Kezdve a Duna vizébe fulladó apával: éppen ez a szörnyű tragédia inspirálta az akkor 13 éves fiút a versenyszerű úszásra. Folytatva a sort az Alfrédnál (született Guttmann Arnold, a történelem sodrában a vezetéknév magyarítása még érthető, a keresztnévé kisebb rejtély) nyolc évvel fiatalabb testvéröccsel, Henrikkel, aki ugyancsak olimpiai aranyérmes. Igaz, "csak" az 1906-ban, az első seregszemle tízéves évfordulóján szintén Athénban megrendezett, utóbb nem hivatalossá minősített játékokon, de ettől még tény, hogy a magyar 4x250 méteres gyorsváltó tagjaként ő is a dobogó tetejére állhatott fel.

Minden jóba belekóstolt

Hajós Alfrédnak egy fia született, Endre, aki a második világégés küszöbén, az idők figyelmeztető szavára hallgatva mint Andrew Hargrave Skóciába tette át székhelyét (és a háborúban ugyanúgy az olasz fronton harcolt, mint az apja az elsőben, bár ő a túlsó térfélen, brit lobogó alatt), három gyermeke már az új néven látta meg a napvilágot. A negyediket, a legidősebbet, Imrét az első feleségénél, Budapesten hagyta, a fiatalember a mostohaapa, Kovács György korábbi partizán inspirálására a forradalom leverésére jelentkezett 1956 októberében, a gyalázatos mű végül nem neki sikerült, mi több, meg sem érte a szovjet inváziót, hiszen akció közben meghalt – utóbb posztumusz Vörös Csillagrenddel tüntette ki a kádári rezsim…

Világhírű nagyapja ekkor már majdnem egy éve nem volt az élők sorában, 1955 késő őszén egy sokat szenvedett ország siratta benne első olimpiai bajnokát. És a ragyogó építészt, persze. Hajós Alfréd 1907-től (az úszással már 1897-ben szakított, 1902-ben aztán tagja lett az első magyar labdarúgó-válogatottnak, a BTC-vel kétszer is bajnokságot nyert, de megtette ezt sík- és gátfutásban, továbbá diszkoszvetésben is!) a szecesszió tervezőzsenije, Lechner Ödön irodájában dolgozott, majd önállósította magát. Emellett sportújságíróként is letette a névjegyét, de volt a labdarúgók szövetségi kapitánya és MOB-tag is, csak hogy minden jóba belekóstoljon.

1924-ben a szellemi olimpián sem talált legyőzőre, igaz, budapesti stadiontervét a párizsi ítészek úgy tartották érdemesnek az ezüstéremre, hogy az aranyat nem adták ki. Két évvel azelőtt, 1922 szeptemberében avatták a Megyeri úti futballszentélyt, az Újpest-pálya a nyolcvan évvel későbbi átépítésig magán is viselte Hajós tollvonásait. A századelő legkorszerűbb stadionja volt, eredetileg 33 500 néző részére épült, vívó- és tornateremmel, kis fedett uszodával, sőt kerékpárversenyekre is alkalmassá tették – még 1949-ben is itt rendezték az agyonpolitizált Világifjúsági Találkozót.
Értékes kérdés volt egy vetélkedőben

Hajós Alfréd tervezte a manapság is az ő nevét viselő margitszigeti Nemzeti Sportuszodát, a debreceni Arany Bika Szállót (a népszerű Legyen ön is milliomos! televíziós vetélkedő első húszmilliós kérdése éppen ez volt) és a Lőcsey gimnáziumot, a győri és a szegedi versenyuszodát (mai Ligetfürdő), valamint a református egyház budapesti zsinati központját is. A szecessziótól az eklektikán át az olasz hatású konstruktív, modern szellemű stílusig jutott el. A háború után az ő útmutatásai alapján építették újjá egyebek mellett a Vajdahunyad várát és a Tőzsdepalotát, a Magyar Televízió későbbi épületét is.

Társaság ápolja az emlékét

Első bajnokunk nevét négy iskola őrzi, a sétány a Margitszigeten, no meg fő műve, a sportuszoda. Tagja a Fort Lauderdale-i Úszó Hírességek Csarnokának, de Izraelben a zsidó sportolók hasonlóan illusztris társulatának is. A II. világháború előtt kormányfő-tanácsosi minőségében dolgozott, menet közben a szabadkőművességgel is kapcsolatba került, és nem úszta meg a sztahanovista oklevelet sem – rendszerektől függetlenül becsben tartották, elismerték kvalitásait.

Hajós Alfréd emlékét a róla elnevezett társaság ápolja. Szombat este fél kilenctől, a névadó halálának 50. évfordulóján az egyik alapító, Földvári Gergely zeneszerző és zongoraművész ad emlékkoncertet a Dunán horgonyzó hajón, a Columbus Jazzklubban.

Ahogyan a meghívó írja: "…it's about harmony between body and spirit…".

Igen, ha valakiben, Hajós Alfrédban bizonyosan megvolt a harmónia a test és a lélek között.

Irigyelhetjük érte, kegyelettel emlékezünk rá.

HAJÓS (GUTTMANN) ALFRÉD
Született: 1878. február 1., Budapest
Meghalt: 1955. november 12., Budapest
Sportágai: úszás, labdarúgás, atlétika
Legjobb eredményei. Úszóként: 2x olimpiai bajnok (1896, Athén); 2x nem hivatalos Európa-bajnok (1895, Bécs; 1896, Bécs). Építészként: olimpiai 2. (1924, Párizs). Labdarúgóként: 2x magyar bajnok (1901, 1902, BTC); 2x válogatott
Legfontosabb építésztervei: debreceni Arany Bika Szálló (1915), Megyeri úti stadion (1922), margitszigeti Nemzeti Sportuszoda (ma Hajós Alfréd Uszoda, 1930)

A Nemzeti Sport digitális formában - az e-újságért kattintson ide!

2017.07.20 23:18:29

Archiv cikkek nemzetisport.hu

2017.07.13 12:07:58

Archiv cikkek nemzetisport.hu

2017.06.15 09:45:16

Archiv cikkek nemzetisport.hu

2009.08.07 11:53:54

Archiv cikkek

OLASZORSZÁG. A portugál tréner azzal vádolja a londoniakat, hogy megemelik játékosaik árát, amint az Inter érdeklődni kezd irántuk.

2009.08.07 01:47:35

Archiv cikkek