LIPICZKY ÁGNESonline 2004.07.07 20:42 Frissítve: 2011.06.18 00:04

A rövidebbik távra tippelnek

Visszaszámolunk, hiszen egyre közelebb a nagy nap: Athénban augusztus 13-án kezdődnek az ötkarikás játékok küzdelmei. A kvalifikációt szerző versenyzők már készülnek, és mi is hangolunk, szeretnénk bemutatni azokat a magyar sportolókat, akikre nagyon is érdemes lesz odafigyelni a görög fővárosban, akik pontszerzők lehetnek, érmet nyerhetnek, sőt akár az aranyéremre is pályázhatnak. Megkérdezzük őket, miként vélekednek saját esélyeikről, a Nemzeti Sport szakértője is elemzi az adott versenyszámot, bemutatjuk a legnagyobb ellenfeleket, az olimpiai programból kiderül pontosan, mikor is kell szurkolnunk nekik, felidézzük a Sydney óta eltelt négy év világversenyeinek végeredményét, és ismereteink alapján megpróbáljuk megtippelni, hogy kik állhatnak majd az athéni dobogón. Vegyük számba a több mint kétszáz tagú magyar olimpiai csapat reménységeit!

Az NSO ajánlja:

Minden, amit a kajak-kenu olimpiai részvételéről tudni kell

A helyszín, az időpont, az esélyesek, a magyarok, a történelem...
A májusi poznani Európa-bajnokság 500 méteres kenudöntője után Vaskuti István azonnal lerobogott a hajómérlegeléshez. A parton mosolyogva és lihegve ott állt az újdonsült győztes pár, Kolonics György, valamint Kozmann György, akik azonnal faggatni kezdték a moszkvai olimpiai bajnokot: kívülről milyennek is tűnt aranyérmet érő futamuk.
"Fantasztikusak voltatok!" – öszszegzett akkor Vaskuti, és hogy mennyire igaza volt, arról legyen elég annyi, hogy Kolonicsék az 500, valamint az 1000 méter világbajnoki címvédőit, vagyis a lengyel Baraszkiewicz, Jedraszko és a román Simioncencu, Popescu párost győzték le a kontinensbajnoki fináléban.
– Bár a 2003-as gainesville-i világbajnokságon ezer méteren már bronzérmes lett Kozmann Györgygyel, mégis sokáig hezitált, hogy az olimpián egyesben vagy párosban induljon-e majd.
– Ez csak azért volt, mert tudtam, hogy egyesben többre vagyok képes, mint azt a világbajnokságon mutattam – mondta Kolonics György.
– Gondolom, az Európa-bajnokság megadta a választ a dilemmájára.
– Megadta. Az aranyérem meghatározó volt, így döntöttem – a páros mellett.
– Hogy érzi, más most a párosuk, Kozmann Györggyel, mint például a gainesville-i világbajnokságon?
– Mindenképpen más. Tavaly év elején ültünk össze először, és el kellett telnie egy évnek ahhoz, hogy elmondhassuk, valóban összeszokott, jól működő páros vagyunk. Úgy érzem, tökéletesen sikerült alkalmazkodnunk egymáshoz.
– Össze lehet hasonlítani ezt a duót a Horváth Csabával alkotott egységükkel?

Kozmann György

Született: 1978. március 23., Szekszárd
Klubja: Atomerômû SE
Edzôje: Ludasi Róbert
Kiemelkedô eredményei: világbajnok (C–4 1000 m, 2001), vb-2. (C–4 500 m, 2001), 2x vb-3. (C–4 1000 m, 1999; C–2 1000 m, 2003); 4x Európa-bajnok (C–4 1000 m, 2000, 2002, C–4 500 m, 2002, C–2 500 m, 2004); 2x Eb-2. (C–4 1000 m, 2001, C–4 200 m, 2003); 2x vb-3. (C–2 1000 m, 2001, C–4 200 m, 2003)

Kolonics György

Született: 1972. június 4., Budapest
Klubja: Csepeli kajak-kenu egyesület
Edzôje: Ludasi Róbert
Kiemelkedô eredményei: 2x olimpiai bajnok (C–2 500 m, 1996, C–1 500 m, 2000), olimpiai 3. (C–2 1000 m, 1996); 13x világbajnok (C–4 1000 m, 1993, 1994; C–2 500 m, 1993, 1995, 1997, 1998; C–2 1000 m, 1995; C–2 200 m, 1995; C–4 200 m, 1995, 2003; C–4 500 m, 1995, 1997, 1998); 2x vb-2. (C–1 500 m, 2001, 2002); 2x vb-3. (C–1 1000 m, 2001, C–2 1000 m, 2003); 3x Európa-bajnok (C–2 500 m, 1997; C–1 500 m, 2001; C–2 500 m, 2004); 4x Eb-2. (C–2 500 m, 1997; C–4 200 m, 2000, 2002, C–1 1000 m, 2001); Eb-3. (C–1 500 m, 1997)
– Nem lehet és szerintem nem is kell. Csabával mindent megnyertünk, amit lehet, az utolsó sikeres versenyünk hat évvel ezelőtt volt, azóta már több mint húszezer kilométert eveztem. Én is és a körülmények is megváltoztak. Akkor még olyan hajók voltak, hogy egyesben és párosban is könnyedén tudott versenyezni az ember, ma már egyes- és párosspecialisták vannak.
– Ön pedig valahol félúton.
– Remélem. Bár az idén ugyebár párosra készülök és ez egészen más technikát igényel, jövőre azért ugyanúgy képes leszek az egyesre is felkészülni.
– Vagyis több mint egy évtizedes sikerszéria után nem gondolkodik a befejezésen.
– Egyáltalán nem. Nagyon jól érzem magam a vízen, nem is tudom elképzelni, hogy mással foglalkozzak.
– Azért most foglalkozzunk egy kicsit az athéni olimpiával, biztosan beszélgettek már arról, hogy mit terveznek.
– Bár Poznanban világbajnokokat győztünk le, ez nem jelent semmit. A két héttel ezelőtti duisburgi Világkupa versenyen például kínai egység nyert és nem sokat tudunk a kubaiakról, akik Sevillában aranyérmesek lettek. Egy biztos, ötszáz méteren szeretnénk a dobogón végezni.
– Én nem akarom elkiabálni a sikerünket, így igazából nem is tippelnék – vette át a szót Kozmann György. – Tény, hogy jó formában vagyunk, sokkal előrébb tartunk, mint mondjuk, a gainesville-i világbajnokságon. Az elmúlt fél évben rengeteget fejlődtünk, én például erősödtem a télen, és technikailag is jobb, hogy nagyobb lapátra tudtam váltani.

A Kozmann György (elöl), Kolonics György duó az Eb-arany után éremesélyesként rajtolhat az athéni olimpián is (fotó: Meggyesi Bálint)
A Kozmann György (elöl), Kolonics György duó az Eb-arany után éremesélyesként rajtolhat az athéni olimpián is (fotó: Meggyesi Bálint)
– A tavasszal még a háttérből szemlélte, amikor az újságírók arról faggatták Kolonics Györgyöt, hogy az egyes vagy páros indulást választja-e ötszáz méteren. Megnyugodott, amikor lemondott a szingliről?
– Bevallom, megkönnyebbültem. Nehéz volt várni erre a döntésre, mert egészen más edzésmunkát követel meg az egyes készülés. Most a tréningek nyolcvanöt százalékát páros edzéssel töltjük és ez nem csak a munkában, de lelkileg is sokat jelent.
– Könnyen tudott alkalmazkodni Kolonicshoz? Kétszeres olimpiai bajnokunkról ugyanis köztudott, hogy nem ismer kegyelmet a munkában.
– Ha nem lenne könyörtelen, nem jutott volna idáig. Tény, hogy maximalista, éppen ezért előfordul, hogy az edzéseken adódnak konfliktusaink, de ezek építő jellegű szócsaták. Domináns egyéniség, ám rengeteget tanulok tőle. Amúgy ha már az alkalmazkodást említette, stílusban nagyon paszszoltunk egymáshoz, így igazából nem volt hosszadalmas munka az összecsiszolódás. Véleményem szerint ma már igazi egységet alkotunk, és azt hiszem, ez az alapja az eredményességnek.