Nemzetisport.hu online 2003.05.16 11:48 Frissítve: 2011.11.09 02:46

TORNA

Helyszín:Olimpiai fedett csarnok (Olympic Indoor Hall)
Befogadóképesség: 15 000 néző
Távolság az olimpiai falutól: 13 km
További sportágak: kosárlabda, gumiasztal

Időpont: 2004. augusztus 14-24.

A torna olimpiai programja

Versenyszámok (14):
egyéni (12), csapat (2)
férfi csapat döntő (augusztus 16.)
női csapat döntő (augusztus 17.)
férfi egyéni összetett (augusztus 18.)
női egyéni összetett (augusztus 19.)
férfi talaj, lólengés, gyűrű, női ugrás, felemás korlát (augusztus 22.)
férfi ugrás, korlát, nyújtó, női gerenda, talaj (augusztus 23.)

Gumiasztal 2: női döntő (augusztus 20.), férfidöntő (augusztus 21.)


Olimpiai kvóták száma: 196 (98 férfi és 98 nő)

Indítható versenyzők egy országból: max. 6-6 férfi és nő

A kvalifikáció útja: a 2003. augusztus 16-24. között Anaheimben megrendezendő világbajnokság kvalifikált az olimpiára, jelenleg már csak 4-4 hely betöltetlen, ezeket szabadkártyákkal fogja a nemezetközi szövetség (FIG) feltölteni. A kvóta az adott országot illeti, kivéve a csapatversenyen a 19. hely fölött záró válogatottak egy-egy versenyzőjét.

Külföldi favoritok: Urzica (román), Jovcsev (bolgár), Li Hsziao-peng (kínai), Petkovsek (szlovén), Marasz (görög), ill. Horkina (orosz), Zamolodcsikova (orosz)

Címvédők:
Férfiak

Csapatverseny: Kína
Egyéni összetett: Alekszej Nyemov (orosz)
Talaj: Igors Vihrovs (lett)
Lólengés: Marius Urzica (román)
Gyűrű: Csollány Szilveszter (magyar)
Ugrás: Gervasio Deferr (spanyol)
Korlát: Li Hsziao-peng (kínai)
Nyújtó: Alekszej Nyemov (orosz)
Nők
Csapatverseny: Románia
Egyéni összetett: Simona Amanar (román)
Ugrás: Jelena Zamolodcsikova (orosz)
Felemás korlát: Szvetlana Horkina (orosz)
Gerenda: Li Hszüan (kínai)
Talaj: Jelena Zamolodcsikova (orosz)


Magyar résztvevő: Gál Róbert, Szarka Krisztina


Esélyek
Az NSO ajánlja:

Egy magányos harcos
Mint ahogyan eddig is a nagy tornásznemzetek versenyzőitől, vagyis Kínától, Oroszországtól, az Egyesült Államoktól, Romániától és Japántól lehet várni az aranyérmeket, persze más nemzetek egy-két szerspecialistája elcsíphet majd egy-két győzelmet. A legeredményesebb versenyzők közé a férfiaknál a kínai Li Hsziao-penget, míg a nőknél az utolsó olimpiáján szereplő orosz Szvetlana Horkinát várjuk. Magyar szempontból pontszerzési esélyeink lehetnek, hiszen Gál Róbert - az elmúlt világversenyek döntős eredményei alapján - talajon és ugrásban is bekerülhet a legjobb hat közé. A nőknél Szarka Krisztina szabadkártyával jutott ki Athénba, és az idei sérülései és betegségei alapján elsősorban a tisztes helytállás várható el tőle.


Ötkarikás múlt:

Korábbi olimpiai érmesek

Az Anjouk korában divatos lovagi játékok már a későbbi testgyakorlatok bizonyos jeleit mutatták, de talán mégsem kellene ennyire visszanyúlnunk ahhoz, hogy a mai tornasport alapjait megtaláljuk. Magyarországon már a 19. század vége felé több egyesület alakult, az ezeket tömörítő Magyar Országos Torna Egyletek Szövetsége 1885-ben jött létre. A tornasport már az 1896-os olimpián is szerepelt, az első újkori játékok versenyein kápás lovon, gyűrűn, lóugrásban, korláton, nyújtón és kötélmászásban egyéni, míg korláton és nyújtón csapatversenyt rendeztek. A férfiak a műszabad- vagy más néven talajgyakorlataikat először az 1932-es Los Angeles-i játékokon mutathatták be (ezt Pelle István a lólengéssel együtt meg is nyerte, 1948-ban pedig Pataki Ferenc diadalmaskodott ezen a szeren). A nők csapatban először az 1928-as amszterdami játékokon vettek részt, ám a mai versenyszámokban (és az egyéni összetettben) csak az 1952-es helsinki olimpián osztottak aranyérmeket. Ez az időszak a magyar női torna egyik legsikeresebb szakasza volt, amelyet az ötszörös olimpiai bajnok Keleti Ágnes, valamint Korondi Margit, Kertész Alíz, Köteles Erzsébet, Tass Olga és Bodó Andrea neve fémjelzett. Ezt követően bár sokáig nem nyertünk olimpiai aranyérmet, számos dobogós helyezéssel büszkélkedhettünk (Makray Katalin, Egervári Márta, Ducza Anikó és 1972-ben a magyar női csapat), majd következett Magyar Zoltán uralkodása, 1976-ban és 1980-ban is aranyérmet szerzett lólengésben. Hogy lovasnemzet vagyunk, azt 1988-ban Borkai Zsolt bizonyította, aki újabb győzelmet ért el ezen a szeren, míg négy évre rá Ónodi Henrietta ugrásban lett a világ legjobbja. Ezt követően Csollány Szilveszter ideje jött el, aki sok-sok ezüstérem után a 2000-es sydneyi játékokon megszerezte a magyarok tizennegyedik olimpiai aranyát.