Nemzetisport.hu online 2003.01.01 19:14 Frissítve: 2012.02.16 02:46

Futball-legendáktól búcsúztunk

A harmadik évezredben  hasonlóan az előző évekhez  folytatjuk megemlékezéseink sorozatát az elhunyt sportvezetőkről, sportolókról, sportújságírókról. Összeállításunk első részét a hazai sportélet halottjainak szenteljük. Sajnos az óévben is számos fiatal, tehetséges sportolótól kellett kényszerű búcsút venni. Amint a kronológiai felsorolásból is kiderül, egyre több a balesetben életét vesztő sportoló, ami aggodalmat okoz sporttársadalmunk számára. Ami pedig a megemlékezést illeti, mi a magunk módján képzeletbeli mécseseinket gyújtjuk meg tiszteletünk jeléül.

JANUÁR

– Életének 48. évében elhunyt Tóth Antal, a Bp. Honvéd egykori magyar bajnok kenusa, a budapesti Szent Jupát étterem tulajdonosa, aki a sportág maratoni szakágának egyik fő támogatója volt.
– 69. életévében elhunyt a Nemzeti Sport egykori munkatársa, Polonyi János.
– Életének 88. évében Mosonma-gyaróvárott elhunyt Sztranyovszky Andor, lapunk mosonmagyaróvári tudósítója.

FEBRUÁR

– Hosszú betegség következtében, 80 éves korában elhunyt Hidegkuti Nándor, az Aranycsapat legendás labdarúgója. 1945 és 1958 között 69 válogatott mérkőzésen 39 gólt lőtt. Az emlékezetes magyar–angol 6:3-as mérkőzésen három góllal járult hozzá a világhírű győzelemhez. 1952-ben, Helsinkiben olimpiai bajnok, majd 1954-ben világbajnoki ezüstérmes volt. Az MTK-nál eltöltött 14 éve alatt három ízben volt bajnokcsapat tagja.
– Hosszú szenvedés után 68 éves korában elhunyt Haide Rudolf, ismert nemzetközi kézilabda-játékos, aki tagja volt a magyar élvonalbeli bírói karnak is. Aktív játékvezetői pályafutása befejezése után a Játékvezetői Bizottság elnökségében is dolgozott.
– Hosszan tartó súlyos betegségben, 56 éves korában elhunyt Schalkhammer Antal országgyűlési képviselő. A Tatabányai Bányász SC volt kézilabdázója, aki 1969 és 1973 között a Tatabánya NB I-es csapatának tagja volt, amellyel Magyar Népköztársasági Kupát is nyert, majd pályafutása befejezése után a férfi szakosztály elnöke lett. Sokat tett annak érdekében, hogy a vidéki klub helytálljon a hazai és a nemzetközi kupaküzdelmekben. 1994-től Tatabánya országgyűlési képviselője volt.
– 85. életévében hunyt el Niszkács László, a Nemzeti Sport legidősebb munkatársa, aki 53 éven keresztül tudósította lapunkat. Számos nemzetközi tanácskozáson vett részt tolmácsként, dolgozott nyári és téli olimpiákon, a szomszédos országok lapjait tudósította a magyar vonatkozású eredményekről.

MÁRCIUS

– Súlyos betegség következtében életének 50. évében távozott az élők sorából Straub József, az Erzsébetvárosi Sportegyesület hegymászó szakosztályának vezetője. A kiváló sportoló 1990-ben társával, Koncz Ákossal a magyarok közül elsőként jutott fel a Himalája Cho-Oyu 8200 méteres csúcsára. Fiatalabb korában az MTK labdarúgója is volt.
– Az Újpesti Dózsa egykori kiváló labdarúgója, Győrvári József 63 éves korában távozott az élők sorából. Tagja volt az 1959–60-as bajnokcsapatnak.
– 88 éves korában halt meg Orosházán Soós Tibor, az Orosházi MTK egykori gólerős labdarúgója.

ÁPRILIS

– Szívinfarktus következtében halt meg Lauter Géza, a BVSC egykori első osztályú együttesének kiváló ifjúsági válogatott vízilabdázója, később nagyszerű nemzetközi játékvezető. Az 1956-os forradalmat követően távozott az Egyesült Államokba, és a Washington University tanára lett. 1999-ben a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem díszdoktorává választotta.
– 75 éves korában, hosszas betegség után hunyt el Gaál Ferenc, a Magyar Öttusa Szövetség egykori főtitkára, aki 18 éven át tevékenykedett az öttusasport arany korszakában. Később a legfelsőbb sportvezetésben a sportágak főosztályán csoportvezetői beosztásból ment nyugdíjba.

MÁJUS

– 75. életévében elhunyt Kacsányi Ferenc, az MLSZ szervezési osztályának főmunkatársa. A hosszú ideig tartó betegségét türelemmel viselő, nagy munkabírású fiatalember a BLSZ-ben a Fellebbviteli Bizottság tagja volt, majd 1986-ban került az MLSZ-be, ahol a válogatott mérkőzésekkel és a Magyar Kupákkal kapcsolatos ügyeket intézte.
– Súlyos betegség után 85 éves korában halálozott el Kelemen Imre címzetes egyetemi tanár, teniszmesteredző. A II. világháborút követő időszakban a Testnevelési Főiskola tanulmányi osztályát, majd a sportjáték tanszéket vezette. Az ’56-os forradalom idején a Forradalmi Bizottság elnökévé választották, majd később kitiltották a főiskoláról. Rehabilitációjára csak 1991-ben került sor. A hazai teniszélet egyik legképzettebb szakembere volt, a válogatott edzéseit és egykori örökös bajnokunk, Gulyás István felkészülését segítette.
– 37 éves korában brutális utcai támadás következtében elhunyt Simon Tibor, a Ferencváros korábbi 16-szoros válogatott labdarúgója, az élvonalbeli Matáv Sopron vezetőedzője.
– A Tatabányai SC egykori kézilabdázója, Molnár Mária (Tóth Józsefné) 69 éves korában halálozott el. 1941-ben lett ismert játékos, majd 1943 és ’57 között a Bp. Postás csapatával nyert kilenc bajnoki címet. 1949-ben a nagypályás világbajnokságon aranyérmet vehetett át, majd 1956-ban bronzéremmel gazdagította éremgyűjteményét. Aktív pályafutását befejezve edzősködött, és tagja volt az MKSZ elnökségének.
– 80. életévében halálozott el Győrött Kemény Kollár Ferenc, 48-szoros magyar válogatott tornász. Kétszer szerepelt olimpián, 1948-ban Londonban, 1952-ben Helsinkiben.
– Hosszan tartó, súlyos betegség után életének 70. évében elhunyt Mátrai Sándor, a Ferencváros egykori legendás hátvédje, 81-szeres válogatott labdarúgó. Sportpályafutását atlétaként kezdte, rövidtávfutóként a 4x100-as váltónk első számú tartaléka volt. Orosházáról 1953 elején igazolta le az akkor Bp. Kinizsi néven szereplő Ferencváros. Az egykori híres center, Deák Ferenc utódjának tartották, ám a csapat védőgondjainak enyhítése miatt a jobbhátvéd posztjára került, és olyan jól futballozott, hogy már nem került vissza a csatársorba. A válogatottban 1956 februárjában játszott először, Libanon ellen. Tagja volt az 1964-es Európa-bajnokságon harmadik helyen végzett együttesnek. A Ferencvárossal három bajnoki címet és egy kupagyőzelmet ért el. Az 1964–65-ös idényben csapatával elnyerte az UEFA-kupa elődjét, a Vásárvárosok Kupáját.
– Újabb neves labdarúgó távozott az élők sorából. 75 éves korában halt meg Kubala László, aki arról is nevezetes volt, hogy három ország válogatottjában is szerepelt. A cseheknél hat mérkőzésen, a magyaroknál három mérkőzésen, míg a spanyol nemzeti csapatnál 19 mérkőzésen szerepelt. Játékosként négyszeres spanyol bajnok, ötszörös Spanyol Kupa-győztes, és kétszer VVK-győztes csapatban is szerepel. 1961-ben BEK-döntőben játszott, de Európa-válogatottként is magára húzta a kontinens mezét. Játékos-pályafutása befejezése utána a spanyol válogatott szövetségi kapitányaként 68 mérkőzésen vezette csapatát, de a paraguayi válogatottat is 12 mérkőzésen irányította.

JÚNIUS

– Az egykori atlétabajnok Juhász Béla, a Vasas és a Csepel hosszútávfutója 81 éves korában távozott az élők sorából. Részt vett az 1952-es helsinki olimpián.
– 78 éves korában hunyt el az egykori röplabdázó, majd később edző és újságíró, Zsolt Róbert, aki a BEAC, a Csepeli MTK és a Bp. Honvéd csapatának röplabdázója volt. 1957-től nyugdíjazásáig a Magyar Nemzet munkatársaként dolgozott. Számos könyvet írt, amely mind nagy közönségsikert aratott. Munkásságát többek között Feleki László-díjjal, Aranytollal és Pulitzer Életműdíjjal ismerték el.
– A Nemzeti Sport, a Képes Sport és a Magyar Nemzet sportrovatának munkatársa, Bajnai Teréz 79 éves korában elhunyt. Öt évtizeden át volt a magyar sport történéseinek elkötelezett és igényes tolmácsolója.

JÚLIUS

– 79 éves korában elhunyt Marvalits Györgyi tőrvívónő, aki 1959-ben a női világbajnok tőrcsapat tagja volt, majd ezt követően az 1960-as római olimpián ezüstérmet vehetett át.
– Tragikus hirtelenséggel a pályán halt meg Dárdai Balázs labdarúgó. A Dárdai család legifjabb tagja egy ártatlan szituáció következtében földre került, és a helyszínen elhunyt. Az orvosi vizsgálat megállapította, hogy szíve nem bírta a terhelést.
– Életének 62. évében elhunyt Szendey Katalin, a VM Csemege, majd később a Vasas evezős szakosztályának versenyzője. A sokszoros magyar bajnok, Európa-bajnoki bronzérmes a sportág első aranykorszakának tagja volt.
– A magyar sporttelevíziózás első embere, Radnai János hosszan tartó súlyos betegség után életének 74. évében halálozott el. A kiváló újságíró 1958-tól állt az MTV sportosztályának élén. 1961-ben tanári diplomát szerzett a Testnevelési Főiskolán. Harmincéves, rendkívül sikeres pályafutását a szöuli olimpiával zárta le, ezt követően ment nyugdíjba.
– Budapesten 64 éves korában hunyt el Kuti István, az MTK egykori válogatott labdarúgója, aki az 1957–58-as idényben első helyet szerzett csapatával. Szerepelt abban az együttesben, amely a Kupagyőztesek Európa-kupájában döntős volt. 1965 júniusában az olaszok ellen a válogatottban is szerepelt.

AUGUSZTUS

– Hosszan tartó súlyos betegség következtében 54 éves korában elhalálozott Gottdiener Sándor labdarúgó, aki sportpályafutása során a legtöbb szállal a Debreceni Egyetemi Atlétikai Klubhoz és a Debreceni VSC-hez kötődött. Annak idején Mészöly Kálmán edzősködése idején játszott Békéscsabán is.
– A magyar atlétika egyik kiemelkedő gyalogló személyisége, László Sándor életének 78. évében hunyt el. A kiváló sportember 1948 és 1955 között huszonötször javította meg a gyaloglórekordokat, 1952-ben világrekorder is volt. Részt vett az 1948-as londoni, majd négy évvel később az 1952-es helsinki olimpián. Pályafutása befejezése után sikeres edző lett, a római olimpián már a magyar válogatott tagjait segítette a felkészülésben.
– Az egykori kiváló újságíró, Végh Gyula 80. életévében hunyt el, negyven esztendőn keresztül dolgozott az MTI sportrovatában, és nyugdíjazása előtt helyettes vezetője volt a sportszerkesztőségnek.

SZEPTEMBER

– A magyar kosárlabdázás egyik jelentős személyisége, Szilágyi Géza, a piarista gimnázium vasdiplomás testnevelő tanára 91 éves korában elhunyt. Évtizedeken át a középiskolai kosárlabdasportot segítette, és mint nemzetközi kosárlabda-játékvezető is elismert szakember volt.
– Keresztes Attila olimpiai és világbajnok kardvívó 75. életévében elhunyt. 1956-ban tagja volt a melbourne-i aranyérmes kardcsapatnak, előtte pedig 1955-ben Rómában a világbajnokságot nyert kardcsapatnak.

OKTÓBER

– A magyar modellezősport egyik kiemelkedő egyéniségét, Beck Rezsőt, aki a sportág első hazai szövetségének főtitkára is volt, 73 éves korában ragadta el a halál. Versenyzőként is sikeres volt, hiszen világ- és Európa-bajnoki címet is szerzett. A Nemzetközi Repülőmodellező Bizottságnak ő volt az első magyar tagja, 1969-től pedig örökös tiszteletbeli elnöke.
– Súlyos közlekedési baleset ért négy magyar asztaliteniszezőt. A baleset következtében elhunyt Pósfai Attila és Petró Csaba, a KSI egykori ifjúsági válogatottja és országos bajnoka, a TTC Einlenburg légiósa. A 29 éves Petró a BVSC, majd a Postás játékosaként szerepelt az élvonalban.
– Egykori sokszoros válogatott gyeplabdázónk, Miklós Ferenc halt meg 93 éves korában. Az 1936-os berlini olimpián szerepelt a magyar válogatottban.

NOVEMBER

– Életének 77. évében elhunyt Kontha Károly, a Vasas egykori labdarúgója. A védő szerepelt a Vasas aranycsapatának tagjaként abban a csapatban, amely 1956 augusztusában a Közép-európai Kupa döntőjében 9:2-re megverte a bécsi Rapidot. Tagja volt az 1957-es félidényes bajnokcsapatnak.
– 96. életévében elhunyt Gerevichné Bogen Bogáti Erna, a nyári olimpiák legidősebb magyar érmese. Híres vívódinasztia leszármazottja volt, apja, Bogen Albert vívómesterként a család minden tagját oktatta. Három olimpián (1928, 1932 és 1936) vett részt, és Los Angelesben tőr egyéniben a harmadik helyen végzett. Tizenhatszoros magyar bajnok, egyszer világ-, háromszor pedig Európa-bajnokságot nyert csapatban.
– Autóbaleset következtében elhunyt Nagy Mária, a Csata DSE 16 éves tőrvívónője. A hatszoros magyar bajnok vívólány klubjának egyik legtehetségesebb sportolója volt. Egy versenyt követően hazafelé utazva érte a baleset.

DECEMBER

– 73. életévében elhunyt Kelecsényi Imre, lapunk mezőfalvi tudósítója.
– Életének 76. évében ragadta el a halál Sándor Lászlót, aki birkózásban főiskolai világbajnoki címet is nyert, és az orosházi birkózósportban tevékenykedett versenyzői pályafutásának befejezése után.