Ne igyunk előre...

Magyarország-Litvánia 4-0 (4-0)Magyarország-Litvánia 4-0 (4-0)

Az eredményt látva azt hiheti az ember, hogy a magyar válogatott magabiztos, könnyed győzelmet aratott, és valahol nem is téved nagyot. A vendégek alig fejtettek ki ellenállást, ehelyett aktívan közreműködtek abban, hogy már az első fél óra végére eldőljön minden.

Akkor mégis, mi a baj? Van egyáltalán baj?

Van, nem is kicsi: a csapat nem tud támadni, és a védelem sem állt még össze.

Kezdjük a támadással. Dárdai Pál csapata a pontrúgáson és néhány egyéni villanáson kívül alig képes megvalósítani bármilyen előrefelé irányuló taktikát. Nem hinném, hogy a magyar szövetségi kapitány azzal az utasítással küldte volna pályára a futballistáit, hogy "menjetek előre, aztán majd lesz valami", illetve "adjátok oda a labdát Dzsudzsáknak", márpedig a pályán ez történt. A letámadást még a harmatgyenge Litvánia ellen sem sikerült megvalósítani, a szükségesnél sokkal kevesebbszer sikerült labdát szereznünk az ellenfél térfelén. Ha pedig nálunk volt a labda, az esetek többségében az sem sült el jól. Ad-hoc támadásvariációk, felesleges felívelések ahogy átérünk a félpályán, Dzsudzsák Balázs folyamatos keresése a labdával, annak ellenére, hogy a második félidőben egy jó beadása nem akadt... Nem véletlen, hogy a tetemes előny ellenére többször füttyszó harsant a Nagyerdei Stadionban.

A védekezésünkkel kapcsolatban sem lehet sok pozitívumot említeni azt leszámítva, hogy nem kaptunk gólt. Bizonytalanság a hátsó sorokban, rossz passzok a saját térfélen és pontatlan, lassú labdakihozatal. Mind olyan tényező, ami a Finnország elleni Eb-selejtező előtt egyáltalán nem jó hír, és ez még akkor is igaz, ha a védelem kifejezetten furcsa, eddig nem látott összetételben állt fel. Dicséretet talán egyedül Király Gábor érdemel, aki a mérkőzés hajrájában kétszer is nagy védést mutatott be, rutinja miatt jó eséllyel Finnországban is vele kezdődik a névsor.

A névsor, aminek összeállítása bizony emberpróbáló feladat lesz és csak reménykedni lehet, hogy legalább Gera Zoltán és Juhász Roland felépül jövő szombatra. Ha nem, a finneknek elég két embert állítaniuk Dzsudzsák Balázsra, és a magyar válogatott támadójátéka szinte teljesen meg lesz fojtva. Főként, ha Dárdai Pálnak sem sikerül felráznia, motiválni a játékosokat, amire a felkészülési mérkőzés alapján sajnos megvan az esély.

Pedig milyen jó lenne inni egyet arra a medvére!