HIRDETÉS
HIRDETÉS
NAGY ZSOLT 2018.04.11 09:48 Frissítve: 2018.04.11 10:07

Méterben és másodpercben is kifejezhető a magyar futball elmaradása

A modern futballban egyre nagyobb szerep jut a legkülönbözőbb méréseknek, melyek jelentőségét idehaza is egyre inkább felismerik – kedden konferenciát is tartottak a témában.

HIRDETÉS
A válogatottnál Dzsudzsák Balázst is tesztelték már a szakemberek (Fotó: Földi Imre)

 

Ha figyeltük már futballcsapat edzését, észrevehettük, hogy a játékosok egyre gyakrabban viselnek a mellkasukon fekete, félbevágott atlétához hasonló ruhadarabot. Mit érdemes tudni róla, miért ennyire elterjedt, és miben segíti a klubokat?

 KOROSZTÁLYONKÉNT HÁROM-NÉGY KIEMELKEDŐ EREDMÉNY

 SCHUTH Gábor, a magyar labdarúgó-válogatott erőnléti edzője: – A vezetőedzők itthon is egyre többen használják a Catapult-rendszer statisztikáit. A kezdőcsapatot természetesen nem erre alapozva állítják össze, de olyan már előfordult, hogy amikor két azonos képességű futballista közül kellett dönteni, azt választották, amelyiknek jobbak voltak a mutatói. A fiatal játékosokat is érdekli a saját teljesítményük, időnként sorban állnak az ajtóm előtt, annyira kíváncsiak az eredményeikre. A válogatottnál jelenleg korosztályonként három-négy futballista képes felmutatni olyan statisztikát, amely nemzetközi szinten is kiemelkedőnek számít.

A Catapult-rendszer ausztrál találmány, elsőként az ottani rögbijátékosok és futballisták használták. A technológia ezt követően igen gyorsan terjedt el, az Egyesült Államok több látványsportága is rákapott, az NBA-ben, az NHL-ben, az NFL-ben és az MLS-ben a mai napig ezzel mérik a sportolók edzettségi állapotát, mérkőzésen nyújtott teljesítményét, és segítségével tervezik meg felkészülésüket.

Az európai futballt tekintve talán Angliában a legnépszerűbb, de a többi topligában is számos klub felkészülését segíti. Hazánkban 2014-ben a Ferencváros alkalmazta először, azóta többek között a Videoton, a DVTK, a Puskás Akadémia, az MTK is használja, nem beszélve a női és férfiválogatottakról és az utánpótlásról.

Működése GPS-mérésekre alapul, ezt az eszközben található mikroszenzorok és a csatlakoztatható pulzusmérő öv egészíti ki. Minden edzésen és mérkőzésen ellenőrizhető a megtett táv, a különböző sebességi zónákban eltöltött idő, robbanékony megindulások, irányváltások, lassítások, felugrások száma. A terhelési adatok alapján megelőzhetők a túlterhelésből adódó sérülések, s optimalizálható a játékosok felkészítése az egyéni és posztspecifikus igények figyelembevételével.

Kedden a magyar futballszakma konferencián beszélte meg a témát, az előadók a hazai eredményeket vetették össze a nemzetközivel. Amiben a magyar labdarúgó-válogatott, a Ferencváros és a Puskás Akadémia képviselője is egyetértett, az a sprintek és a magas intenzitású mozgások számának elmaradása a 19.8–25.1 kilométer/órás sebességtartományban és 25.1 kilométer/óra felett is.

E két teljesítménymutató tekintetében az angol élvonalban átlagosan 20-30 százalékos fejlődést mértek 2006 és 2013 között. A nemzetközi futballban egy-egy sprint átlagos hossza csökken, vagyis rövidebb idő alatt kell felgyorsulniuk a játékosoknak. Az eredmények alapján, aki idehaza rúgja a labdát, lassabban éri el a csúcssebességet, és bár több ideig tartja azt, ahhoz is több idő kell, hogy visszatérjen a normál tempóhoz, és rövid idő elteltével újabb sprintet hajtson végre. A magyar futballistáknál tehát fejlesztésre szorul a robbanékonyság és a gyorsulási képesség, hogy megfeleljenek a nemzetközi követelményeknek.

További probléma a fiatal játékosok élvonalhoz szoktatása. Amíg hazánkban egy utánpótláskorú játékos idényenként 40-45 mérkőzést (bajnoki, válogatott és edzőmeccsek) vív összesen, felnőttszinten 60-65 tétmérkőzés is előfordulhat, és a fiatalok egyszerűen nem képesek alkalmazkodni a magasabb szinthez. Noha a futómennyiséget tekintve nem nagy a különbség a felső és alsóbb osztályú találkozók között, a játék irama nagyobb, a labda gyorsabb, és a fokozott tempó miatt nehéz jó döntéseket hozni. A választóvonal 17 éves korra tehető, az ilyen idős futballistáknak el kellene bírniuk a felnőttszintű terhelést.

A helyzet azonban nem reménytelen. Ha a hazai klubok az MLSZ vezetésével teret adnak az újfajta tudomány térhódításának, talán hamarabb behozhatjuk lemaradásunkat Európa élvonalával szemben, mint hinnénk.

HIRDETÉS

A Nemzeti Sport digitális formában - az e-újságért kattintson ide!

HIRDETÉS
2018.07.22 00:38:38

Magyar válogatott MALONYAI PÉTER

ALAPVONAL. Leszögezi, hogy annál nagyobb sértés nincs a lelátón, mint amikor azt vágják valakinek a fejéhez, hogy nem ért a futballhoz. Az áll mögötte, hogy az illető csak nézi, de nem látja a játékot, ez pedig valóban vád a javából. Igen ám, de ki ért hozzá – valójában?

2018.07.22 00:46:06

Magyar válogatott THURY GÁBOR

NS-VÉLEMÉNY. Marco Rossit egyelőre megilleti az ártatlanság vélelme.

2018.07.21 08:57:26

Magyar válogatott SOMOGYI ZSOLT

„Leépítette a szervezetét az előző évek életmódja, csont és bőr volt. De amikor hozzáért a labdához…”

2018.07.20 01:03:47

Magyar válogatott THURY GÁBOR

NS-VÉLEMÉNY. A tengerentúli karrierjére koncentrál.

2018.07.02 12:58:53

Magyar válogatott SINKOVICS GÁBOR, TUMBÁSZ HÉDI

Tibor, Roland és Nikolett – ismerkedjünk meg a Sallai családdal!

HIRDETÉS
HIRDETÉS