2011 után nyerne évnyitót a magyar válogatott Leekens bemutatkozásán

HAGYOMÁNY A LASSÚ KEZDÉS – JÓ LENNE KIHAGYNI

Legjobbjainknál szinte hagyomány a lassú kezdés. A kétezres években csak három évnyitó meccsét nyerte meg a magyar válogatott, amely 2011 óta egyszer sem tudott diadalmaskodni a naptári esztendő szerinti első mérkőzésén. Márciusban, hazai pályán 2007 óta nem győzött a nemzeti csapat, akkor Moldovát múlta felül 2–0-ra a Szusza Ferenc Stadionban, igaz, az nem évindító találkozó volt.

Itthoni, évnyitó és márciusi összecsapást legutóbb 1995-ben sikerült megnyerni, amikor válogatottunk a duplázó Hamar István vezérletével 3–1-re megverte Lettországot. Akkor ez a siker egy 497 napos (!) abszolút nyeretlenségi sorozatot szakított meg, míg most szerencsére nincs szó hasonlóról, hiszen a válogatott győzelemmel zárta az így is felejthető előző esztendőt.

JÖN-E NIKOLICS EGYMÁS UTÁN HARMADSZOR?

Nemanja Nikolics szerezte a magyar válogatott gólját a legutóbbi két mérkőzésen, és ha Kazahsztán ellen is betalál, akkor 2014 óta ő lesz az első játékos a nemzeti csapatban, aki egymás után három meccsen szerez gólt. Akkor Priskin Tamás volt a „triplázó” (Albánia, Kazahsztán és Észak-Írország ellen is beköszönt). A 2010-es években hasonló Priskinen kívül csak Rudolf Gergelynek (2011) és Dzsudzsák Balázsnak (2010) sikerült.

GEORGE LEEKENS: VEGYES ELSŐK

Georges Leekens edzői pályafutása során hatodszor ült le egy válogatott kispadjára. Eddig öt bemutatkozó (bár második belga szövetségi kapitányi időszaka miatt ez a kifejezés kicsit megtévesztő) mérkőzést vívott tehát, váltakozó sikerrel: csapatai háromszor nyertek, kétszer kikaptak a „Leekens-érabeli” első mérkőzésükön.

1997. március 29.: Wales–Belgium 1–2
2003. február 12.: Algéria–Belgium 1–3
2010. május 19.: Belgium–Bulgária 2–1
2014. május 28.: Dél-Korea–Tunézia 0–1
2016. november 12.: Nigéria–Algéria 3–1
2018. március 23.: Magyarország–Kazahsztán ?

LEEKENS KERETÉT STORCK IS ÖSSZE TUDTA VOLNA RAKNI, DE…

Georges Leekens új szövetségi kapitány jelenlegi keretét akár elődje, Bernd Storck is összeállíthatta volna. A Kazahsztán és Skócia ellen készülő, szűkített névsorban mindössze egy olyan játékost találunk, aki a német szakembernél korábban nem volt még keretben.

A „kakukktojás” Otigba Kenneth, de feltehetően a védő is csak azért maradt ki korábban, mert még Dárdai Pál időszakában nigériai meghívóra várt, ám most igent mondott a magyar válogatott invitálása (Otigba édesapja nigériai, édesanyja magyar, magyar korosztályos válogatott volt, és a FIFA rendelkezései szerint a vérségi kötelék miatt szabadon választhat a két nemzeti csapat között).

Bernd Storck tavaly őszi, utolsó, 24-es keretéből most négyen maradtak ki. Korhut Mihály feltételezhetően a sérülése miatt, míg Sallai Roland kihagyását azzal az esettel indokolta Leekens, hogy novemberben sérülésre hivatkozva a Costa Rica elleni meccs előtt visszatért Ciprusra, ahol aztán klubja soron következő meccsén mégis vállalta a játékot. Ettől függetlenül az APOEL középpályása szerepel a belga kapitány hosszú távú terveiben. A szintén kimaradó Márkvárt Dávid és Nagy Dániel Storcknál sem számított stabil csapattagnak.

Ami pedig az érkezők, illetve visszatérők táborát illeti: a 2016-ban Storcknál debütáló, kétszeres válogatott balhátvédre, Hangya Szilveszterre elsősorban Korhut kiesése miatt lehet most szükség, míg Kleinheisler László felépült a sérüléséből és újra bevethető Pintér Ádám is – ők ketten korábban Storck Eb-keretében is szerepeltek. A mostani, 27 fős társaságból ezt 18-an mondhatják el magukról. A 2016-os Eb-csapatból csak a válogatottságtól már visszavonuló Juhász Roland és Király Gábor, illetve a sérült Gera Zoltán és Korhut, valamint Priskin Tamás hiányzik.

Leekenstől is meghívót kapott Nikolics Nemanja, akit 2017-ben vagy nem hívott meg a német szakvezető, vagy ő maga mondta le a szereplést klubkötelezettségeire hivatkozva. Aztán amint Storck ment, Nikolics jött, és a legutóbbi két válogatott meccsen, amikor már Szélesi Zoltán dirigálta az együttest, egyaránt kezdő volt és két meccsen két gólt szerzett.

A Leekens-csapat egyik legnagyobb kérdése éppen abban áll, láthatjuk-e egyszerre, kezdőként a pályán az MLS-alapszakasz legutóbbi gólkirályát, Nikolicsot és a Storck által vele szemben favorizált, a Bundesligában 2018-ban három gólnál járó, a válogatottba őszi sérülése után ugyancsak visszatérő Szalai Ádámot. Storcknál csak egyszer kezdtek mind a ketten a csatársorban, 2016 októberében, de akkor a gólpasszt adó Nikolicsot már a szünetben lecserélte a szövetségi kapitány.

Amúgy pedig ha Leekens legelső, 37 tagú, bő keretét vesszük alapul (amelyből később valószínűleg többen fel-felbukkannak majd a későbbi, szűkített keretekben), abból is csupán Otigba és két volt Honvéd-középpályás, Hidi Patrik és Vécsei Bálint neve számított újdonságnak a korábbi Storck-keretekhez képest (Vécsei ugyan járt már összetartáson, az úgynevezett „távlati kerettel”, ám meccskeretben nem szerepelt). Illetve akadtak olyanok is a bő keretben – Gróf Dávid, Korcsmár Zsolt és Varga József –, akik már a német szakember idejében is voltak kerettagok, de nála egyszer sem léptek pályára. Ebbe a sorba tartozik a szűkített keretbe is bekerülő, Bernd Storck távozása után debütáló Kovácsik Ádám is.

DUPLA MAGYAR KAPCSOLAT

Az összekötő kapocs a kazah és a magyar futball között két szakvezető: Kazahsztán nemzeti együttesét 2008–2010 között a magyar válogatottat később Eb-nyolcaddöntőig vezető Bernd Storck irányította, utódja pedig a cseh Miroslav Beránek lett, aki 2006–2007-ben magyar bajnokságot nyert a DVSC-vel. Storck 9, Beránek 24 mérkőzésen ült a kazah csapat kispadján.

A kazah válogatott egyébként története egyik legrosszabb időszakát éli, 2016. június 7. (Kína–Kazahsztán 0–1) óta nem tudott győzni, a nyeretlenségi szériája 12 meccset számlál. Egyszer már előfordult ilyen, 2014–2015-ben, de a kazahok igazi kálváriája 2001 áprilisa és 2007 márciusa között volt, ugyanis közel hat évig egyetlen találkozót sem tudtak megnyerni – legfeljebb két ciprusi meccset (Örményország és Finnország ellen) számíthatnánk be, amelyeken a rendes játékidő döntetlent hozott, és a kazahok rúgták jobban a tizenegyeseket. A sokéves vesszőfutás végül Kirgizisztán ellen szakadt meg (2–0). A hosszú kudarcsorozat egyik oka az volt, hogy Kazahsztán átkérte magát az ázsiai zónából (AFC) az európaiba (UEFA), és akklimatizálódniuk kellett, mert azért az öreg kontinensen „hangyányit” erősebbek az ellenfelek.

Magyarország eddig egyszer találkozott Kazahsztánnal, 2014 nyarán a mieink 3–0-s győzelmet arattak Priskin Tamás és Varga Roland találatával, valamint Konsztantyin Engel öngóljával. Ez volt az utolsó mérkőzés a régi Puskás Ferenc Stadionban. Az akkori szövetségi kapitány, Pintér Attila rosszulléte miatt segítője, Farkas József irányította a magyar csapatot.

FELKÉSZÜLÉSI MÉRKŐZÉS
MAGYARORSZÁG–KAZAHSZTÁN
Budapest, Groupama Aréna, 19.00.
Tv: M4 Sport. ÉLŐ, szöveges tudósítás a Nemzeti Sport Online-on!