Kis magyar hokitörténelem

A kezdet (1927)

"Alig egy éve még azt sem tudta a magyar sportközösség nagy része, hogy mi fán terem a korong. (…) Szigorúan véve mindössze pár hónapja csak, hogy a jéghokkit (így, két k-val - a szerző) a magyar játékosok megismerték (…) az ifjú magyar jéghokki nem diadalokra, babérra pályázni, hanem tanulni ment ki Bécsbe, az Európa-bajnoki mitingre" - olvasható a Nemzeti Sport 1927. január 24-i számának első oldalán.
Bár a sportág tényleg gyerekcipőben jár mifelénk, a szerző alaposan körbejárja a nemzeti csapat előtt álló viadalt, s arra a megállapításra jut, az Eb favoritja az osztrák válogatott.
Ezek után nem is meglepő, hogy a nyitó mérkőzésen a mieink sima, hatgólos vereséget szenvednek a sógoroktól, akiknél négy góljával a korábbi sokszoros százas és négyszázas síkfutóbajnok, Lederer vitte a prímet, míg Sell kétszer mattolta a magyar ketrec óvásával megbízott Ordódyt, aki előtt az Oláh-Weiner bekkpár és a Krempels doktor, Lator, Minder csatártrió tevékenykedett - csereként szóhoz jutott még Révay gróf és Bethlen István gróf is.
Az első válogatott gólra tehát még várni kellett, s az óhajtott találat nem született meg a belgák (0:6), a németek (0:5) és a csehek (0:5) ellen sem, pedig a sportlap szerint "a magyar csapat meccsről meccsre fejlődik". A zárónapon a lengyelek következtek, de a mieink, akik "érezték az előző napok kimerültségét", ezúttal is vereséget szenvedtek (0:6), így az utolsó helyen végeztek. Az ínyencek kedvéért, az Eb-t az osztrákok nyerték a belgák és a németek előtt.

Forrás: online

Hirdetés

Még senki sem szólt hozzá. Legyen Ön az első!