Szoboszlai: Már akkor döntök, amikor még nincs is nálam a labda

P. K.P. K.
Vágólapra másolva!
2020.07.30. 13:15
null
„Nem játszhatsz kockázatvállalás nélkül” – Szoboszlai Dominik a France Footballnak adott interjút
Szoboszlai Dominikkal hosszabb, exkluzív interjút közölt a tekintélyes France Football, melynek fő témáját ezúttal nem a salzburgi középpályás jövője jelenti, sokkal inkább a futballfelfogásáról ad képet.

 

A France Footballnak adott interjúban Szoboszlai Dominik először arról beszél, hogy a koronavírus-járvány miatti leállást követő nyolc gólja és 11 gólpassza (a teljes idényben 40 tétmeccsen 12 gólt szerzett és 18 gólpasszt adott) nagyban köszönhető volt annak az erőnléti munkának, amit a kényszerszünet ideje alatt végzett, majd kérdésre válaszolva rátér a Salzburg játékfelfogására, abban betöltött szerepére.

A JÁTÉKRENDSZERRŐL

„A Salzburggal az utóbbi időben 4–2–2–2-es rendszerben játszottunk – fogalmaz Szoboszlai. – Ebben én voltam az egyik, a bal oldali tízes (azaz irányító szerepkörű játékos – a szerk.). Ezt azért kedvelem, mert balról befelé indulva a jobb lábamat tudom használni, azzal tudok lőni, ami az egyik erősségem. Persze tudom, hogy mindig dolgozni kell a fejlesztésén, ezért maradok kint mindegyik edzés után, hogy elvégezzek még ötven szabadrúgást. Ez fontos számomra, mert a szabadrúgás lehetőséget kínál a gólszerzésre.”

A KOCKÁZATVÁLLALÁSRÓL

Az interjút készítő Emile Gillet megjegyezte, a szabadrúgás mindig egyfajta kockázatvállalással jár, mire a középpályás kifejtette, éppen ezt szereti a labdarúgásban…

„Úgy nem lehet futballozni, hogy nem kockáztatsz. Én az a típusú játékos vagyok, aki szeret kockáztatni a pályán, mert így tudom megmutatni, hogy nem félek senkitől és semmitől. Ha hibázol, az azt jelenti, hogy megpróbáltad. Ha nem próbálkozol, akkor nem hibázol, de akkor nem is csinálsz semmit.”

A FELEMELT FEJ ÉS A DÖNTÉSEK

„Salzburgban nagyon sok formációban játszottunk már, és mindegyikben tudom, hogy mit kell tennem, milyen pozícióba kell helyezkednem, hol kell támadnom. Fontos tudni például, hogy ha a bal oldalon vagyok, akkor nem ugyanazt kell játszanom, mint amikor jobbról indulok, de ugyanígy ismerni kell a tízes és a nyolcas pozíció közti különbséget. Amikor az edző azt mondja, hogy felállást váltunk, akkor a gondolataimban ezt át kell tudni állítani és tisztában kell lennem, hogy az új pozícióban mit vár tőlem. ”

Ehhez viszont arra van szükség, hogy mindig felemelje a fejét, mert csak így képes átlátni a játékot. Ez az, aminek fejlesztésére edző édesapja, Szoboszlai Zsolt a Főnix Gold FC-ben külön módszert dolgozott ki (a játékosok ugyanolyan trikóban edzettek, a fejükön volt egy megkülönböztető szalag, ezért az egymás közötti játékban kénytelenek voltak felnézni, hogy lássák a csapattársukat).

„Felemelem a fejem, mert mindig ellenőriznem kell, hogy mi történik mellettem, mögöttem, előttem. Ha ezt nem tudod, akkor nem tudod megtervezni a következő lépést. Mielőtt megkapnám a labdát, körbenézek, hogy lássam az üres területeket, hogy ki van szabadon. Így mielőtt megkapom, már tudom, mit csinálok vele, ha hozzám kerül.”

Majd az újságíró felvetésére kifejti, ez nem a Salzburg-iskola része, hanem a személyiségéből fakad, ezáltal válhat gyorsabb játékossá, és azt is elmondja, mi a legfontosabb, amikor hozzá kerül a labda.

„Az első dolog, amit szem előtt kell tartani, az előrehaladás. A gólszerzéshez ugyanis előre kell játszani, ha visszafelé játszunk, nem tudunk gólt szerezni. Amikor fiatal voltam, a futsalhoz hasonló kis pályán edzettünk, ahol sok a kontakt és ez látszódik a játékomon.”

Ezt követően Szoboszlai elmondja, remek a kapcsolata edzőjével, Jesse Marsch-sal és sokat segít neki, hogy bármit meg tud beszélni a szakemberrel, kölcsönösen nyitottak egymás felé.

A MENTALITÁSRÓL, ÉDESAPJÁRÓL

„Függetlenül attól, mi történik az emberrel, mindig pozitívan kell gondolkodni. Látni kell a fényes oldalt, ahová szeretnél visszajutni. A mikor és a hogyan csak rajtad múlik. Ha sajnáltatod magad, nem lesz jobb. Úgy kell hozzáállni a nehézségekhez, hogy ezek erősebbé tesznek, de ehhez dolgozni kell” – mondta Szoboszlai, aki ezek után édesapja szerepéről és nevelőegyesületéről, a Főnix Goldról is beszélt.

„Hároméves voltam, amikor először láttam őt játszani, a magyar első osztályban szerepelt. Nem volt akkora játékos, mint Erling Haaland édesapja, de nekem nagyon sokat segített, nélküle nem tartanék itt. Két barátjával 2007-ben nyitott futballiskolát, ez egy kis klub, de fokozatosan egyre több játékos csatlakozott és nagyon jó csapatunk lett. Kis pálya, sok kontakt – így fejlesztettük a technikánkat.”

Ezek után azt meséli el, hogyan került Salzburgba, ott miképpen vette az akadályokat. Szó esik a már távozott társakról, Haalandról és Minamino Takumiról, az interjú végén pedig leszögezi, nagy célja, hogy a magyar válogatottal kivívják az Eb-szereplést, és ebben szeretne fontos szerepet játszani, mondjuk egy győztes szabadrúgásgóllal…

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik