„Több ezren nézték meg első edzését, máig emlegetik a 7–1-et”

Verebes József kétszer is edzette a Videotont, a később UEFA-kupa-döntőt játszó együttes alapemberei közül sokakat épített be a csapatba.

„A Videotonnál új generációt építettem be a csapatba, az őszi szezont a táblázat élén zártuk, végül negyedikek lettünk. A később UEFA-kupa-döntőt játszó csapat olyan alapemberei, mint a két Disztl, Horváth Gabi, Vadász fiatalként nálam lettek stabil játékosok” – emlékezett vissza 2011-ben a vidi.hu-nak adott interjújában az első vidis időszakára Verebes József.

„Verebes József családjának fájdalmában klubunk is osztozik, őszinte részvétünk a hozzátartozóknak! Nyugodj békében, Mágus!" – emlékezett meg volt mesteréről a Videoton.

1981-ben a Rába ETO következett a Mágus pályafutásában, a győrieknél szintén két időszakban edzősködő szakember az első regnálása idején kétszer bajnok lett (1981–1982, 1982–1983). A győriek közönségszórakoztató, gólokban gazdag játékát jól illusztrálja az 1981–1982-es bajnokságban szerzett 102 találat – magyar élvonalbeli csapat azóta sem jutott el száz gólig.

„Verebes Józsefet az ETO FC Győr saját halottjának tekinti. Nyugodjon békében, Józsi bácsi!" – olvasható a győriek honlapján.

A futball arra való, hogy szórakoztasson!

Az 1986–1987-es idényben az előtte középcsapatnak számító (az előző szezonban hetedik) MTK-VM-mel is bajnokságot nyert, majd felkérték a magyar válogatott irányítására (először 1987-ben, majd 1993–1994-ben ült a nemzeti csapat kispadján).

A fővárosi kék-fehérek portréval és a legendássá vált „Meglátja, mester, menni fog!” című dal felelevenítésével emlékeztek meg, továbbá egyik interjújával, amelyben azt fejtegette, mivel válhat jobbá egy játékost.

„Én azt a taktikát választom, hogy gyakran elmondom egy-egy focistának, hogy ő a világ legjobbja. Rövid idő után el is hiszi, és ha nem is lesz a földkerekség legkiválóbb játékosa, de hogy fejlődik, az biztos” – idézték szavait az mtkbudapest.hu-n, amely szintén kiemelte, hogy a szakembert saját halottjának tekinti.

Meglátja, mester, menni fog!

MTK-s időszaka után rövid ideig a Kispest-Honvédot is irányította – nyolc mérkőzés után távoznia kellett, de a kispestiek bajnoki címének így is részese volt. A piros-feketék is megemlékeztek írásukban az edzőről, akinek azt kívánják, hogy „nyugodjék békében!”.

A kilencvenes években dolgozott még a Vasasnál és a Videotonnál az élvonalban, a kettő között a Diósgyőrnél az NB II-ben.

A DVTK a hivatalos honlapján szintén felidézte a mester pályafutását, kitérve arra, hogy „hatalmas várakozás előzte meg érkezését, az első edzését több ezren nézték az edzőpálya korlátjának támaszkodva. Az idény végére a harmadik helyre hozta fel a csapatot – máig emlegetik például a Kecskemét elleni 7–1-es győzelmet, akik a helyszínen látták –, ami osztályozót ért.” A klub ekkor végül nem jutott fel, de egy évvel később már NB I-esnek vallhatta magát.