Rebrov: Nem az a lényeg, melyik csapat birtokolja többet a labdát

– Korábban azt mondta: nemcsak az Újpest, hanem a Honvéd elleni mérkőzést is derbinek tekinti. Akkor az MTK elleni találkozó is ilyen besorolás alá esik önnél, ha már egyébként is örökrangadónak nevezik Magyarországon a párosítást?
– Sokan felhívták rá a figyelmemet, de természetesen én is tisztában vagyok azzal, hogy hivatalosan csak az Újpest elleni mérkőzés számít derbinek a Ferencvárosnál, a többi fővárosi összecsapás nem – mondta Szerhij Rebrov. – Inkább úgy fogalmazok, minden ellenfelünk ellen százszázalékos összpontosítással kell készülnünk, és a pályán a maximumot kell nyújtanunk. Pláne igaz ez akkor, ha az ellenfelünk is dobogós helyen áll, mint az MTK.

– Az MTK stílusos, labdatartásra törekvő futballt játszik. Milyen mérkőzésre számít: feladja a kezdeményezést az MTK, vagy megpróbálja a Groupama Arénában is uralni a játékot?
– A labdarúgásban nem az a lényeg, melyik csapat birtokolja többet a labdát, hanem, hogy melyik szerez több gólt. Hazai pályán, úgy gondolom, mi leszünk a kezdeményezőbbek. De ez nem azt jelenti, hogy kizárólag a támadójátékra helyezzük a hangsúlyt, inkább arra törekszünk, hogy meglegyen a megfelelő egyensúly a csapaton belül. Elöl és hátul is nagy erőfeszítésekre lesz szükség a győzelemhez. Az MTK valóban stílusos futballt játszik, nem véletlenül áll újoncként a harmadik helyen.

– Mint ismert, néhány hete felhívta honfitársa és barátja, Andrij Sevcsenko ukrán szövetségi kapitány figyelmét a Ferencváros ukrán légiósára, Ivan Petrjakra. Böde Dánielt nem ajánlotta esetleg Marco Rossi magyar kapitány figyelmébe, amikor találkoztak?
– Böde Dániel valóban egyre jobb formában játszik, nem véletlen, hogy legutóbb már a kezdőcsapatban kapott helyet, és az sem, hogy három góllal hálálta meg. De nem beszéltem róla külön Marco Rossival, amikor találkoztunk, és nem is volna rá szükség, hiszen ott van a stábjában Gera Zoltán, aki pontosan tudja, milyen állapotban van Böde. A szurkolók is követelik a csapatba, a legutóbbi játéka és az edzésmunkája fel is jogosítja arra, hogy akár huzamosan a kezdő tagja legyen. A válogatott összeállítása pedig természetesen a szövetségi kapitány dolga.

– Két hónapja dolgozik Magyarországon. Hogyan összegezné eddigi benyomásait?
– Örülök, hogy ilyen csapatnál, ilyen stábbal dolgozhatok. Ha egy év múlva még itt leszek, akkor tudjuk meg pontosan, mire jutottam a játékosokkal. De örömteli, hogy mindannyian nagyon szeretnének fejlődni és napról napra jobbak lenni.

– Milyennek látja a futballunkat, a bajnokságunkat? Jobbra vagy rosszabbra számított?
– A magyar bajnokság erős, a dobogós csapatok mind jelentős játékerőt képviselnek. Szoros a versenyfutás, és egyik csapat ellen sem lehet biztosra menni. Jó példa erre, hogy a tabella alsó felében álló Puskás Akadémia a Mol Vidi és a Honvéd után a mi csapatunkat is legyőzte. Ukrán újságírók is kérdezték tőlem, mi a különbség a magyar és az ukrán futball között, és nekik is azt válaszoltam, hogy Magyarországon sokkal gyorsabban fejlődik a labdarúgás, mert a miniszterelnök elkötelezett támogatója a sportágnak, odahaza sajnos ezt nem lehet elmondani.

– Mennyire érzi úgy, hogy ez már az ön csapata? Olyan futballt játszik már a Ferencváros, amilyet elképzelt?
– Még nem vagyok itt túlságosan régen, de örömmel tölt el, hogy játékosaim arra törekednek, hogy napról napra jobbak legyenek. Több játékrendszer is van a fejemben, és amelyiket kitaláltam a csapatnak, egyelőre működik. Idővel bizonyára lesz rá lehetőségem, hogy egy másikat is kipróbáljak, de ezt most még semmi sem indokolja.