A Paks kilenc gólt szerzett, és a másodosztályba küldte a Budafokot

LABDARÚGÓ NB I
31. FORDULÓ
Budafoki MTE–Paksi FC 2–9(Medgyes S. 15., Takács R. 43., ill. Nagy R. 17., Papp K. 26., Hahn 38., 54., 90+1., Ádám M. 45., Bognár I. 58., 73., Szabó J. 71.)
Budapest,Budafoki MTE Sporttelep,zárt kapuk mögött.Vezette:Bognár T.

SZÖVEGES TUDÓSÍTÁS ITT!

A vasárnapi ebéd utáni (focis) desszert kimondottan ízletesre sikerült – már az első félidőben hat gólt hozott a budafoki Promontor utcában rendezett bajnoki. Az nyilvánvaló volt, hogy a kieséstől fenyegetett Budafok számára létkérdés ez az összecsapás, míg a Paks nyugodtan játszhatott, és jobban is kezdett. Egy perc sem telt el, amikor Nagy Richárd már gólt szerezhetett volna, aztán Papp Kristóf, majd Szabó János került helyzetbe, ám mégis a Budafok vezetett. Nem tartott azonban sokáig a hazai csapat öröme, mert néhány másodperccel később Nagy Richárd második lehetőségét már gólra váltotta, majd Papp Kristóf lőtt szépen a felső sarokba. Más kérdés, hogy a budafokiaknak szerencséjük sem volt, mert Takács Ronald a kapufát találta el, és csak millimétereken múlt, hogy nem a hazaiak szereztek újból vezetést, ám 2–1 helyett gyorsan 1–3 lett.

Jól megfigyelhető volt, hogy az agresszív paksi letámadás rendre zavarba hozza a budafoki védőket, így tucatnyi gólhelyzetet alakítottak ki a tolnaiak Póser Dániel kapuja előtt. Takács Ronald a szünet előtt szépíteni tudott, kihasználva, hogy egy gyorsan elvégzett szabadrúgásnál a teljes paksi védelem elaludt, így ismét izgalmassá válhatott volna a mérkőzés – ám ha úgy alakul, hogy a Budafoknak búcsúznia kell, találhatunk egy okot arra, miért nem maradhatott ez a csapat az NB I-ben. A piros-feketék ugyanis nem tudták kihasználni a szépítő gól adta lélektani előnyt, a szünetig hátralévő két-három percben megint kihagyott a koncentráció, és Ádám Martin visszaállította a kétgólos különbséget.

Labdaejtés is volt! Bognár Tamás játékvezető odahajolt Szabó Jánoshoz, és mert nincsenek nézők, lehetett hallani, amikor azt mondta, hogy„Nem dobom magasról, hogy könnyű legyen lekezelni...”– a paksi futballista mosolyogva vette a zrikát, és az egész mérkőzésen a vendégcsapat lehetett vidámabb. Már az első félidőben is jobbnak tűntek a vendégek, de a szünet után szabályosan lemészárolták ellenfelüket. A budafokiak összeomlottak, nem tudtak ellenállni a vendégek akcióinak, és még jelentős egyéni hibákkal is segítették az ellenfelet. Ahogy ilyenkor lenni szokott, a vendégeknek minden bejött: ami kapura ment, abból gól született, és a Paks rekordot jelentő kilenc gólt szerzett idegenben. Zöld-fehérektől hazai pályán története során nem először kapott ilyen sok gólt a Budafok. 1984. február 26-án a hóval belepett budafoki pályán a Vincze Géza vezette FTC Magyar Népköztársasági Kupa-mérkőzésen 8–0-ra nyert ugyanitt, de talán csak a legidősebb budafoki szurkolók emlékeznek a mérkőzésre, amelyen Ebedli Zoltán, Rab Tibor vagy éppen a triplázó Pogány László brillírozott.

Ebben a szezonban először fájdalmasan látványosan összeomlott a Budafok, úgy tűnt, hogy a hazaiak nem hisznek a csodában. És mint a nyolcvannégyes kupameccsen ezúttal is osztálykülönbség volt a két csapat között, sőt kiderült, elég egy félidőt „elengedni”, és annak azonnal katasztrofális következményei lehetnek. Mindeddig a Budafok rendkívül szimpatikusan és alázatosan küzdött, de ezen a vasárnapon, amint megérezte, hogy jobb az ellenfél, fel is emelte a kezét, és megadta magát – a Paks meg jobb csapat annál, mintsem ilyen ajándékot visszautasítson. A fantasztikus gólkülönbség mellett külön dicséret illeti a paksiakat, hogy a biztos győzelem tudatában sem fékeztek le, 2–7-nél is komolyan vették a mérkőzést, és annyi gólt szereztek, amennyit csak tudtak, így 9–2-re nyertek.

Ezzel és a Bp. Honvéd Mezőkövesd elleni 2–2-es döntetlenjével eldőlt, hogy a Budafok – bár kimondottan szimpatikus csapat benyomását keltette az egész idényben –, búcsúzni kényszerült az NB I-től.

SZÖVEGES TUDÓSÍTÁS ITT!

Az első félidő hat gólja

SZÖVEGES TUDÓSÍTÁS ITT!