Márkanevek – Deák Zsigmond publicisztikája

Vágólapra másolva!
2018.09.06. 23:30

Aláírom, egyik nyelvben sem a legfontosabb szó a dongó vagy poszméh, ha nem ismerjük, akkor is egész jól elboldogulunk „idegenül”. Én is csak azért tudom németül, mit jelent a Hummel, mert a dán nemzeti sportmárka ezt a nevet viseli. A látszólagos ellentmondást az okozza, hogy a céget Hamburgban alapították a Messmer fivérek 1923-ban, s csak később költözött Aarhusba, s lett az északi szomszéd büszkesége. Jelenleg többek között a dán, a litván és az afgán futball-, illetve a horvát, a szerb, a macedón, a montenegrói, a holland, a litván, a brazil és az argentin kézilabda-válogatott, számos foci-, kézi-, kosár- és röplabdaklub viseli a méhecskés logójú sportruházatot, de futsal-, jégkorong- és rögbicsapat is akad a portfolióban. Mindezek az információk megtalálhatók a vállalkozás honlapján, illetve a világháló egyéb bugyraiban, az viszont nem, hogy több mint három évtizede ifjú Fradi-birkózóként nekem is volt – mindenféle egyéb gyártmányok, így az akkor szokványos „kétcsíkos” mellett – Hummel-melegítőm, s az összes közül az volt a legmenőbb, azt szerettem a legjobban.

Ám ez itt nem a reklám helye, kizárólag azért említettem felvezetésként, hogy lássuk, egy nemzetinek mondható sportmárkának is lehet kacskaringós története, s befuthat úgy, hogy egy másik nyelven jelent valamit a neve, de a világ népességének jó része nem tudja, mit. (Persze az is kérdés, hányan vannak például tisztában azzal, hogy az Adidas az alapító Adolf „Adi” Dassler bece- és vezetéknevéből áll össze.) Ebből a szempontból a 2Rule (Turul) szerintem telitalálat, hiszen magyarul és angolul is van értelme. De nem is dicsérem tovább, mert egyrészt még politikai támadásokat kapok, amire semmi szükségem, másrészt momentán nincs Turul sportcikkem, így adekvát véleményem sem lehet a minőségéről. Lehet, rosszul érzékelem, de remélem, inkább jól, hogy a nemrég bevezetett hazai sportmárka körüli őrület kezd lohadni, s közeledünk ahhoz az ideálisnak mondható állapothoz, hogy a tulajdonosi körtől, a nyersanyag eredetétől, a bedolgozók számától és nemzetiségétől függetlenül az számít majd, milyen a termék. Ha jó, akkor veszik (aki azért, mert magyar, az érthető, nekem is volt Tisza cipőm és Senior melegítőm részben a patriotizmus miatt), ha nem jó, akkor nem veszik (aki csak azért nem, mert magyar, az számomra érthetetlen, ám együtt tudok vele élni, nagy az isten állatkertje).

E helyütt sokkal inkább azt hangsúlyoznám, hogy nekem (újság)írói szempontból tetszik a dupla fenekű nyelvi lelemény, olyannyira, hogy kreáltam néhány hasonló „angol-magyar” márkanevet. Sőt, azt is mellékelem hozzájuk, hogy a hangzásuk és jelentésük alapján milyen sportágterületekre lehetne betörni velük. Ha valaki rákapna az ötleteimre és nem üres a pénztárcája, szerény jogdíjért cserébe már viheti is a brandeket.

Door-KO (dorkó)

Tudom, létezik már egy ilyen márka, s le a kalappal a kitaláló előtt, hogy a tornacipő magyar argójával be tudott törni a piacra. Viszont felhívnám a figyelmet az írásmód különbségére, hiszen az én „dorkóm” angolul nyilvánvalóan utal az ajtó mögötti, fedett teremre és a kiütésre. Tehát a Door-KO a küzdősportokra fókuszálna, legyen az ökölvívás, karate, kick-box, ketrecharc, MMA és egyéb, amelyeket értelemszerűen nem a szabadban űznek, valamint adva van a kiütés lehetősége. Cipők, kesztyűk, bandázsok, fejvédők, fogvédők előnyben.

zAIRge (zerge)

Mint egy értő kollégám felhívta a figyelmemet, Zerge néven sportórák, GPS-ek és egyéb kütyük futnak már a kereskedelmi forgalomban, de semmi gond, ezt a területet akkor kihagyom a békesség kedvéért. Viszont a hegymászást semmiképp, hiszen a névadó állat élőhelyének megfelelően ott ugrál a sziklákon, a levegő (air) is kristálytiszta arrafelé, nincs akadálya, hogy piacra dobjuk speciális bakancsainkat, felső- és alsóruházatunkat, sátrainkat, hegymászó-felszerelésünket, kötélzetünket. Külön bónuszt ajánlhatunk fel annak, aki majd zAIRgében ér fel a Mount Everestre (vagy a stációkat betartva előbb a Kékesre).

10gAIR (tenger)

A szárazföldről menjünk a vízbe! Ez a márka épp odavaló, legyen szó akár hajózásról (vitorlák, árbócok és egyéb kiegészítők), búvárkodásról vagy csak egyszerűen úszásról (dressz, szemüveg, sapka, papucs). Sőt, siker esetén a kajak-kenut és az evezést is meg lehetne célozni, hajótesteket és lapátokat gyártva, nem beszélve a horgászatról, hiszen azt természetesen tengeren és édes vízen egyaránt űzik.

.Y (ponty)

Ha már horgászat, itt a speciális márka: egy pont és egy ipszilon, azaz a ponty! Ezzel aztán tényleg a pecásokat kell megcélozni, bot, szák, orsó, úszó, horog, összecsukható kisszék, haleledel, minden, ami belefér. Akár le lehetne szerződni horgásztavak üzemeltetőivel, s akkor hamar híre menne az új márkanévnek. S mivel épp a ponty hazánk legjellemzőbb hala, senki sem felejti el. Az más kérdés, hogy világszerte hogyan népszerűsítenénk, de erre szintén van megoldásom: angolul a ponty carp, tehát egy halszállító autóval és egy nagy P-vel a logójában már mehetne is.

3ss (friss)

Ez a (megvallom, kiejtés szempontjából döccenő) márkanév azért lenne előnyös, mert gyakorlatilag az élet minden területén pozitív és aktív töltettel bír, tehát a hivatásos és a tömeg-, vagyis rekreációs sportban egyaránt alkalmazható. Sőt, talán inkább utóbbit céloznám meg szívesebben, mert egy élsportolónál nem az a cél, hogy friss maradjon/legyen, hanem hogy nyerjen, egy szabadidejében mozgó átlagember esetében viszont épp a testi-lelki regenerálódás áll a középpontban. A logó megtervezésében természetesen nagy szerepet szánok a hármas számnak vonal, pötty vagy bármi más formájában, a két S pedig semmiképp sem hajazhat a germán rúnákra, nehogy valakiben a történelemből merítve sértő, bántó párhuzamot keltsen. Volt és van erre példa már meglévő termékeknél – a Helly Hansen két H-ja például –, még ha a névadás teljesen ártatlan is.

4GO (forgó)

A magyar jelentésből kiindulva az asztaliteniszt lehetne megcélozni, hiszen a forgózás állandó kedvenc volt az egykori játszóterek, lakótelepi udvarok kőasztalai körül. Ütő, labda, mez, cipő, háló, asztal, egyéb kiegészítők – s bár teniszben, tollaslabdában nincs forgó, viszont a párost négyen játsszák, így e rokonsportokba is be lehetne törni. Értelemszerűen a tenisz lenne a legnagyobb biznisz, azt űzik a legtöbben, az működik a leginkább üzleti alapon, de a másik kettő Ázsiában igen népszerű, ha arra a népes piacra akarunk benyomulni, akkor hajrá, azaz go!

Most hirtelen más nem jut az eszembe, ami talán nem baj, mert még ezeken az ötleteken is van mit csiszolni. Annyit mindenképpen hozzátennék, ami már a dorkó és a zerge kapcsán kiderült, hogy nincs új a nap alatt. S mint nemrég megtudtam, a turul sem idén került a sportpiacra, hiszen az 1901-ben alapított Magyar Labdarúgó-szövetség nem sokkal későbbi, 1903-as kiadványának egyik hirdetése szerint Zubek Bertalan és társa Múzeum körúti sportáruházában Turul márkájú futball-labdákat forgalmazott, minőségi marhabőrből, kizárólag magyar munkaerőt felhasználva. Nincs tudomásunk arról, hogy Zubek urat ezért anno megkövezték, igaz, a labdából sem lett világmárka.

Ja, és dánul a poszméh: humlebi vagy csak humle.

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik