HIRDETÉS
HIRDETÉS
SOMOGYI ZSOLT, VAJDA GYÖRGY 2017.12.17 14:12 Frissítve: 2017.12.17 14:25

A számok bűvöletében – ilyen az erőnléti edzők világa

Az erőnléti edző kiviszi a bójákat, jól megfuttatja a csapatot, és közben alibiből számsorokat elemezget – ez a kép természetesen ma már a legkevésbé sem felel meg a valóságnak. Nézzük, milyen az a hivatás, amely egyre nagyobb hangsúlyt kap egy profi együttesnél.

HIRDETÉS
Michal Hipp felügyelete alatt zajlik a Haladás edzése (Fotó: Unger Tamás)

 

Mainzban még játékosként találkozott erőnléti trénerrel Bódog Tamás, a DVTK szakmai igazgatója, utóbb a lipcsei klub újjáépítése során az edzői team tagjaként, kollégaként.

Loholó szélsők

Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb magas intenzitású futást a középpálya szélén és a szélső védő pozíciójában játszók teljesítik, s még a csatároknál is előfordulhatnak magas értékek.

A játékosok átlagosan 10.8 kilométert tesznek meg egy mérkőzésen. A magas intenzitású futások sebessége (19.8–25.2 km/h) nagyjából 650–700 méter, míg a sprint (több mint 25.2 km/h) mintegy 250 méterre tehető.

A legnagyobb távolságot a középpálya két szélén és a középpálya közepén szereplő játékosok teszik meg, körülbelül 12–13 kilométert. A középső védők teljesítenek a legkevesebbet, 10 kilométert tesznek meg, míg a szélső védők és a támadók nagyjából 10.5 és 11.5 kilométer között futnak.

Magas intenzitású futásoknál a középpálya szélén játszók teljesítenek a legjobban, 900–1050 méter között, míg a védekező középpályás pozíciójában futballozó játékosok, a védelem szélén játszók, valamint a támadók nagyjából 900–1000 métert futnak – a legalacsonyabb értékeket e tekintetben is a középső védőknél mérnek, körülbelül 600–700 métert.

A felmérések szerint az angol Premier League-ben futnak a legtöbbet a játékosok.

„Akkoriban az atlétaedző voltaképpen pályaedzői feladatokat látott el, de ez valóban a kezdeti időszak volt – mondta a Diósgyőr szakmai vezetője. – A legnagyobb hatású változást akkor észleltem Németországban, amikor a 2006-os, nekik hazai rendezésű világbajnokságra készülve Jürgen Klinsmann az Egyesült Államokból hazatérve lett szövetségi kapitány. Ő az amerikai sportvilágból magával hozta a szemléletet, amely részfeladatokra bontotta az edzői munkát. Mára ez megszokottá vált: külön specialista felel a rehabilitációért, másik az étrend összeállításáért, és van az erőnlétért felelős kolléga.”

Lipcsében egy korábbi rúdugró irányította a munkát, és bár meglehet, a focilabdába soha bele sem rúgott, a megfelelő iskolák elvégzése, papírok begyűjtése után vállalhatott ilyen feladatot.

„Az ő felelőssége a periodizálás meghatározása volt – avatott be a részletekbe Bódog Tamás. – Minden játékos erőállapota fejleszthető, neki kell meghatároznia, kinek mire van szüksége. Gyakorlatok összeállítása, a feladatok hossza, a terhelés intenzitása, az ismétlésszám, ez mind az ő szakterülete. A taktika, a labdakezelés itt nem kerül szóba, csakis az a lényeg, hogy a keret valamennyi tagja optimális fizikai állapotban legyen a mérkőzésen. Fejleszteni a hajlékonyságot, a mozgékonyságot, a kognitív képességet – ez mind része a feladatkörnek.”

Külföldön tanulta meg az alapokat Lázár Zsolt is, aki Mezőkövesden igyekszik kamatoztatni a tudását.

„Öt és fél hetet töltöttem Bostonban, az Egyesült Államokban, Mike Boyle erőnléti edző edzőközpontjában voltam szakmai gyakorlaton. Gyakorlatilag a világ legjobb erőnléti edzőinek munkáját segítettem, ők a filozófiájuk legapróbb részleteit is megosztották velem, velünk” – mondta a 26 éves szakember.

Nem mindegy, hogy az erőnléti edző a számára kijelölt területen úgymond teljhatalmat kap, ott valódi „vezetőedzőként” dolgozik, vagy a tényleges vezetőedző csak amolyan statisztikusnak használja.

„Magyarországon az erőnléti szakemberek elfogadottsága rendkívül változó – mondta Lázár Zsolt. – Ez függ az aktuális vezetőedzőtől, a klub vezetőségének nyitottságától a sporttudományok iránt, és természetesen attól, hogy az adott szakember mennyire van otthon a szakmában, mennyire képzett. Nálunk sokan még mindig úgy gondolják, az erőnléti szakember feladata, hogy bemelegítést vezényeljen, esetleg egy kis nyújtást, foglalkozzon kicsit a sérült játékosokkal, és kész.”

A mezőkövesdi szakember úgy véli, a labdarúgásra csakis labdarúgással lehet felkészülni. Butaság a köröket róni órákon keresztül a felkészülés ideje alatt: nem kell teljesen elhagyni a kiegészítő futásokat, hanem ezeket is posztspecifikusan, az adott pozícióra jellemző igényeknek megfelelően kell vezényelni. Például teljesen másféle futásra van szüksége egy 6-os pozícióban játszónak, és teljesen másra egy, a középpálya szélére rendelt játékosnak.

Edzésben a DVTK-játékosok (Fotó: dvtk.eu)
Időszerű örökség

Fájó hiányérzet: 2016 szeptemberében váratlanul elhunyt Simon Balla István, egykori gátfutó bajnok és csúcstartó. Erőnléti edzőként kétszer is dolgozott az FTC labdarúgóival, 1995-ben a BL-ben, 2004-ben az UEFA-kupában volt csoportkörös az általa is edzett együttes. Munkásságával lapunk is többször foglalkozott, az elkészült írások alapján igyekszünk felidézni az „örökségét”.

KOORDINÁCIÓ. Simon Balla István szerint az atletikus képességek javítása azért tűnhet bonyolultnak és nehezen megoldhatónak, mert minden egyes sportoló mozgáskoordinációja más, így nincs egységes edzésterv arra, ki mitől fejlődhet leginkább. Példaként emlegette: annak idején Lisztes Krisztián túl kicsiket, Szabics Imre túl nagyokat lépett a sprint első métereinél – teljesen más eljárásra volt szükség, hogy az optimálishoz közelítsenek. Nem kevés magyar labdarúgó az első lépést hátrafelé teszi meg, kitámaszt, úgy rajtol el, jó eséllyel behozhatatlan hátrányba hozva magát.

LÉPÉSEK. A gyorsaságfejlesztés legfontosabb eleme a lépésfrekvencia-fejlesztés. Az első lépés szűk, alig emeljük meg a lábat. A második kicsit hosszabb. Ahogy nő a lépésszám, úgy kell növekednie a lépéssel megtett távolságnak, miközben a térdet egyre magasabbra kell emelni. A játékosoknak meg kell tanulniuk egyenesen, szépen futni. A szép futás eredményezi a gazdaságos futást, mert csak akkor lehet gyors és állóképes is. Ez a képesség minden korban fejleszthető, a gyerekeknél hatéves kortól lehetne foglalkozni ezzel a területtel. Nálunk eltiltják a gyermekeket az ilyesmitől, szóval a futással kapcsolatos gondolkodásban is le vagyunk maradva.

AGY ÉS IZOM. A gyerekeknek mozgást kell oktatni. Ehhez kapcsolódik a koordináció fejlesztése. A lassú koordináció, amelyet a gyerekeknek kell tanulniuk, azt jelenti, hogy az adott gyakorlatot rögzítenie kell az agynak és az izomnak. Fokozatosan lehet növelni a végrehajtás intenzitását, akkor lehet belőle gyorskoordináció.

Szakmából Diósgyőrben sincs hiány: lapunk is bemutatta az angol szakembert, Barney Lordot, aki havonta egyszer Miskolcra érkezik, és néhány napig részt vesz a borsodiak munkájában. A vezetőedzőnek egyszerűek az igényei: minden labdarúgója váljon egyre dinamikusabbá, erősödjön a lábizom, robbanékony, gyors futballistákkal tervezhesse meg a következő mérkőzésre a taktikát.

Ez egyszerűnek hangzik, ám a valóság néha sokkal elkeserítőbb: nemrég az M4 Sport magyar futballal foglalkozó magazinműsorában panaszkodott Bódog Tamás arra, hogy amikor Dániából, a Bröndbytől Diósgyőrbe érkezett, az első benyomásai között volt, hogy az NB I-ben szereplők közül többen is egyszerűen – dagik. Túlsúlyosak, pedig még rövid távon sem lehet versenyképes, aki nincs közel az ideális fizikai állapotához.

„Már az edzés sem a bemelegítéssel kezdődik – magyarázta Bódog Tamás. – Mielőtt kimennénk a pályára, legalább harminc percet az erősítőteremben töltünk el. Nemcsak a testet, az agyat is fel kell készíteni az előttünk álló időszakra, különböző koncentrációs, stabilizációs feladatsorral ébresztőt kap a játékosok feje. Az egyik szem becsukva, úgy kell dobálni egy kislabdát egymásnak, jobb kézből a balba – apróságok, amelyek felpörgetik az agyat. És nem hidegen, félálomban kezdjük a futballedzést, hanem lehetőség szerint úgy, hogy mindenki felpörögve, munkára készen álljon.”

Az elv kétségkívül jó, a gyakorlat azonban azt mutatja, óriási a lemaradás minden téren – még egy luxemburgi játékos erőnlétéhez viszonyítva is. Nem beszélve egy erősebb bajnokság képviselőjéről.

„Erre mindig azt mondom, hogy megteremtheted a feltételeit, dolgozhatsz ugyanúgy, mint a legkiemelkedőbb Premier League-csapat, de a futballunk jelenleg nem követeli meg ugyanazt, mint például egy angol első osztályú mérkőzés – mutatott rá egy örök problémára Lázár Zsolt. – Nem vagyunk azon a szinten, hogy a játékosainknak ugyanazt kelljen leadniuk a pályán, mint az elit nyugati bajnokságokban. Rengeteg mérkőzéselemzést és kutatást értékeltem ki és hasonlítottam össze magyar találkozókkal, és jóval magasabb értékekkel találkozik az ember elitbajnokságokban. Érdekes, utánpótlásszinten még kisebbek a különbségek, adott esetben még felénk is billen a mérleg nyelve. Ami jó, hogy az eszközök teljes mértékben rendelkezésre állnak, bármilyen high-tech berendezés elérhető.”

A sporttudományi szakembereket, sőt erőnléti edzőket is sok helyen egyetemi szinten képezik, van, ahol egy-egy sportág sajátosságainak megfelelően. Jelenleg e téren Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Ausztrália jár az élen.

RENDSZERES HÉT ELEJI MUNKA A KONDITEREMBEN: NE TILTSD, HANEM TÁMOGASD!

– Hogy látja a futballista: van-e, s ha igen, milyen szerepe az erőnléti edzőnek?
– Rengeteg – mondta Windecker József, az Újpest 25 esztendős középpályása. – Amikor a térdsérülésem után Belgiumban kezeltek, ott megtapasztaltam, milyen fontos egy erőnléti edző.

– Ha a szombati bajnokit egy hét múlva követi a következő, mikor találkoznak az erőnléti edzővel, és mit gyakorolnak?
– Milos Bogicsevics dolgozik a stábban, és mi úgy érezzük, a meccs végén is van erőnk, nincs fizikai problémánk. Mindennap van szerepe, de hétfőtől szerdáig főszereplő. A meccset követően a regenerációt vezeti, miközben terhelést ad azoknak, akik nem játszottak. Hétfőn a konditeremben stabilizációs gyakorlatokat végzünk: hasizom, hát, mell, kar. A kedd a legkeményebb, a konditeremben a láberő fejlesztése folyik, a négyfejű combizom, a combhajlítóizom kapja a terhelést, nagy súllyal, kis ismétlésszámmal – az adott izom a csúcsterhelés után mindig lazító, pörgető feladatot végez. Ez egy óra, ezután megyünk a pályára sprintelni, gyors irányváltásokat végzünk. Szerdán is vannak kimondottan sprintben elvégzendő gyakorlatok, de egyre több a labdás feladat. Ha jó állapotban vagy, a keddi, szerdai csúcsterhelést két-három nap alatt ki kell pihenned. A cél ismert: legyen erőd szombatra, de frissen mozogj. Az ujjbegyből vett vérvizsgálat jelzi, ki mennyire savasodik, kinél kell esetleg változtatni a terhelésen. Regeneráció, jeges víz, állandó nyújtás – a tapasztalat az, hogy amit csinálsz, folyamatosan végezd. Ha egy átlagember egyszer-kétszer lemegy futni vagy kondizni, sok hatása nem lesz, de ha hónapokig, évekig rendszeresen csinálja, annak látható, érezhető az eredménye.

– Ez nem természetes a mai magyar futballban?
Volt edzőm, aki tiltotta a konditermet, mondván, elegendő az edzés adta terhelés. De aki odafigyel magára, és javulni szeretne, nem tiltakozik az ilyen munka ellen. Ami fontos: nálunk posztspecifikusan építik fel ezt a munkát. Egy belső középpályásnak inkább a monotonabb, hosszabb távú futást kell bírnia, míg a szélsőt hiába futtatod „szárazon" – neki sokkal több sprintje van a meccsen. A feladatokat is ehhez mérten állítják össze.

 

HIRDETÉS
HIRDETÉS
2018.10.15 23:45:30

Labdarúgó NB I nemzetisport.hu

2018.10.09 09:32:40

Labdarúgó NB I nemzetisport.hu

Sorozatban másodszor lett a forduló legjobbja a ferencvárosi Lanzafame – „legek”.

2018.10.07 23:06:59

Labdarúgó NB I nemzetisport.hu

Kanta József szerint nem kell örömtáncot járni a Vidi elleni győzelem után, de az MTK-val számolni kell.

2018.10.07 23:10:23

Labdarúgó NB I SOMOGYI ZSOLT

NS-VÉLEMÉNY. A szurkolókat nagyon is érdekli, hogy mire menne Böde Dániellel együtt.

HIRDETÉS
HIRDETÉS