HIRDETÉS
S. TÓTH JÁNOS, VARGA T. RÓBERTonline 2005.05.11 23:27 Frissítve: 2011.11.04 02:46

Botrányos kupadöntőn kiütéses soproni siker

Noha a Sóstói-stadionhoz közeli temető melletti vidám italkimérés már két órával a meccs előtt zajos volt a Fradi-drukkerektől, a két tábor békés hangulatban készülődött a fináléra. Elmaradt a honi meccsek előtt oly gyakori verbális szőnyegbombázás, a szurkolók szolídan latolgatták a mindkét fél számára a nemzetközi kupaindulással kecsegtető csata esélyeit.

Az első párharcot a ferencvárosi oldal nyerte, a címvédőt ugyanis valamivel többen kísérték el a félkész állapotában egy futballarénába oltott reptéri parkolóházat idéző székesfehérvári stadionba; igaz, a földrajzi távolságok okán ez papírforma-eredmény volt. A zöld-fehérek hívei elégedetten könyvelhették el, hogy az utóbbi időben igencsak ingatag védőalakzatuk az izomsérüléséből felépülő Adem Kapic visszatérésével talán stabilizálódhat (más kérdés, hogy e reményükben gyorsan csalatkozniuk kellett). A szlovén légiósnak azonban kezdetben nemcsak a bekkelésben jutott szerep, menetrendszerűen csatlakozhatott a ferencvárosi akciókhoz is, mivel a Sopron Tóth Mihály személyében egyetlen portyázó csatárt hagyott elöl - a korábbi gólkirályhoz kellett csatlakozniuk a fedezetsorból a társaknak. A Matáv biztonságra épülő stratégiája óhatatlanul akciózásra kényszerítette a Fradit és Lipcsei Péter "hétmérföldes" lövése jelezte is: László Csaba alakulata komolyan gondolja, hogy kupagyőzelemmel édesíti meg az igencsak kesernyés tavaszát.

Ehhez képest afféle cunamisokként érhette a ferencvárosiakat, hogy egy, a semmiből, váratlanul jött, ám kétségkívül mérnöki pontossággal koreografált ellencsapás végén Tóth Mihály mattolta Szűcs Lajost. Le a kalappal a Fradi-tábor előtt: olyan buzdításba kezdett, mintha a zöld-fehérek legalábbis már két kézzel markolnák az ezüst trófeát. Zakatolt, próbálkozott az FTC, de támadóik egy ötletbörzén aligha nyertek volna fődíjat, s ha mégis eljutott a labda a Matáv kapujáig, Balogh János egy svájci bankár megbízhatóságával zárt el minden rést.

Pintér Attila nagy napja volt a tegnapi: a soproniak edzôje boldogan ünnepelt, és nem mellékesen mint volt Fradi-edzô bizonyított a Fradi ellen
Pintér Attila nagy napja volt a tegnapi: a soproniak edzôje boldogan ünnepelt, és nem mellékesen mint volt Fradi-edzô bizonyított a Fradi ellen
Pintér Attila nem ígért látványos futballt, csupán Churchill-i módra vért, verítéket és könnyeket, s e bölcs célfutball még a szünet előtt újra eredményre vezetett: Bárányos Zsolt tanári gólja nemcsak a Fradi esélyeit, hanem a zöld-fehér együttest is elvékonyította, Rósa Dénest tudniillik lezavarta a pályáról a horvát bíró.

A kegyelemdöfést még ebben a felvonásban megkapta a Fradi a Balaskó Iván által értékesített tizenegyessel, illetve azzal, hogy az őrjöngve reklamáló Szűcs Lajos orra előtt is megvillantotta Edo Trivkovic a piros lapot. Az FTC-drukkerek ezután bevonták az összes transzpa- rensüket, a stadion főbejárat felőli sarkában pedig készültségbe helyezték a rohamrendőröket…

A folytatásra érkező horvát játékvezetői hármast "Ria, ria, Hungária!" csatakiáltással fogadta a felajzott zöld-fehér tábor, lám, van, amikor az oly’ sokszor elátkozott magyar bírókat is visszasírja a publikum… A már minden mindegy alapon harcba induló Ferencváros nekirontott ellenfelének, és ami nem ment teljes létszám mellett, az sikerült emberhátrányban: Lipcsei Péter szabadrúgása után a Matáv kapujában landolt a labda.

Pintér Attila, a rekorder

Pintér Attila egy régi edzôi rekordot állított be azzal, hogy két egymást követô évben két különbözô csapattal nyerte meg a kupát. Senkey Imre, az egykori válogatott játékos, már edzôként az 1930–1931-es idényben a III. Kerület FC csapatát vezérelte a kupagyôzelemig, ami nem kis bravúr volt, hiszen a döntôben a sokkal esélyesebb Ferencvárost 4:1-re verték az óbudaiak.

A következô idényben a Hungária együttesét (az MTK profi alakulata) irányította, és ezzel a csapattal is eljutott a döntôig, ahol ezúttal is a Ferencváros volt az ellenfél. A zöld-fehérek kispadján az elôzô évihez hasonlóan Blum Zoltán ült, és játékosai az 1932-es döntôben sokkal nagyobb ellenállást tanúsítottak. A döntô 1:1-re végzôdött, az akkori szabályok szerint meg kellett ismételni. A második mérkôzésen óriási csatában, 4:3-ra nyertek Senkey Imre tanítványai. A tréner sorozata a következô idényben megszakadt, mert harmadik nekifutásra a Ferencváros nyerte a kupát.
A Fradi jól érzékelhetően eldöntötte, megpróbál futballal visszavágni az őt az első negyvenöt percben ért sérelmekért, s olyan pörgésbe kezdett, amilyet alighanem az egész évad során szívesen láttak volna tőle a rajongói. Balaskó Iván szabadrúgásból szerzett káprázatos második találata azonban nyilvánvalóvá tette, hogy a hússzoros kupagyőztes nem akadályozhatja meg a Matáv Sopront abban, hogy története során először elhódítsa a Magyar Kupát. És miközben a ferencvárosiak elkönyvelhettek még egy kiállítást (Adem Kapicot küldte zuhanyozni a horvát játékvezető), a Sopron szerzett még egy magyar pályákon is ritkán látható potyagólt: a meccsrutinját a sok padon üléstől elveszítő Udvarácz Milán a hóna alatt engedte be a labdát Horváth András távoli lövése után. Aztán a sokadik Lipcsei Péter-Pintér Zoltán durva párharc után a soproniak játékosa kapott piros lapot.

Az ünneplésből a ferencvárosiak nem is kértek: nem sorakoztak fel a díjátadásnál, az ezüstérmek az asztalon maradtak…
2019.03.18 12:05:28

Labdarúgó NB I nemzetisport.hu

Az volt pályafutása első piros lapja, a Fradi ellen jött a második – a forduló vitája és egyéb legjei.

2019.03.17 22:06:31

Labdarúgó NB I VINCZE ANDRÁS

NS-VÉLEMÉNY. A szabálymagyarázatokkal agyonterhelt ítélkezés egyre nevetségesebb lesz.

2019.03.17 10:50:39

Labdarúgó NB I nemzetisport.hu

Csertői: Egyelőre nincs értelme merészebb álmokat szövögetni • Vignjevics: Amikor Traoré pályán van, olyan, mintha a többiek állnának.

2019.03.16 23:22:29

Labdarúgó NB I nemzetisport.hu