Krumbholz: Irányítanám-e a magyar válogatottat? Miért is ne?!

– Nem hiányzik a kispad?
– Nem adtam fel az edzősködést, de most van egy fontos feladatom a szövetségben – kezdte a Nemzeti Sport Online-nak Olivier Krumbholz, aki 1998-tól 2013-ig irányította a francia női válogatottat, és 2003-ban világbajnoki címet nyert az együttessel. – A 2017-es franciaországi férfivébé kiemelt jelentőségű az életünkben. Versenyigazgatóként én felelek azért, hogy színvonalasan rendezzük meg a tornát, és a csapatok semmiben se szenvedjenek hiányt. Oda kell figyelnem a szállásra, az edzéslehetőségekre, a szállításra, szóval elég összetett a feladatom. Párizsban sajnos gyakorinak számítanak a közlekedési dugók, így nem tudjuk garantálni, hogy mindig húsz perc alatt odaérnek a csarnokba a csapatok, de igyekszünk mindenben megfelelni az elvárásoknak.

– Szóval most sem unatkozik.
– Ráadásul 2018-ban női Európa-bajnokságot rendezünk, miközben Créteilben épül a szövetség új bázisa, két pályával, hotellel. Ha elkészül, a válogatottak is új otthont kapnak. Ebben a 20-22 millió eurós projektben szintén számítanak a munkámra.

– Mitől lesz különleges a jövő évi vb?
– A legfontosabb, hogy megtöltsük az arénákat, és kiváló hangulatot teremtsünk a mérkőzéseken. A korábbi rendezéseink rendre nagy sikert hoztak, így joggal reménykedünk a hasonló folytatásban. De az egész sportág „fenomenális”, sok a kiélezett mérkőzés a francia ligában, az emberek nagyon szeretik a kézilabdát, büszkék az eredményekre. A francia válogatott pedig nagyszerű reklámhordozó, a játékosok nagy megbecsülésnek örvendenek, és jó példával járnak elöl a többi sportágnak is.

– Hogyan lett a csapatból „Szakértők”?
– Már előtte is több becenév létezett, ezt a kilencvenes években adták a válogatottnak a szurkolók, amikor elkezdtek jönni a kiemelkedő eredmények.

– A párizsi merényletek után a biztonsági kérdésekre még a korábbinál is nagyobb hangsúlyt kell fektetni.
– Szigorúbb ellenőrzésre elsősorban a csarnokokon kívül lehet számítani, belül szeretnénk meghagyni az emberek szabadságát. A kézilabda-szurkolók szeretik szenvedélyesen biztatni a csapatukat, ebben nem akarjuk őket meggátolni.

– Miként látja a férfi és a női válogatott jelenlegi helyzetét?
– A férfiválogatottnak nem létkérdés a jó Eb-szereplés, fél év múlva jön az olimpia. Rióban szeretnénk aranyérmet nyerni, majd a hazai vébén szintén jól szerepelni. De van olyan jó a mostani csapat, hogy Lengyelországban is bármire képes lehet. A női válogatott vb-szereplése kissé csalódást keltő volt, de a kollégám munkájáról nem szeretnék bővebben beszélni.

– Sokan mondják, hogy túl nagy terhelést kapnak manapság a játékosok.
– Én is azt gondolom, hogy túl sok kemény meccset játszanak a topjátékosok, és nehéz folyamatosan ugyanazon a színvonalon teljesíteni. A fáradtság pedig sérüléshez vezethet, de ez nemcsak a kézilabdában jelent problémát.

– A magyar női válogatott szövetségi kapitányi posztja éppen megüresedett. Ha felkérnék a feladatra, elvállalná?
– Miért is ne?! Elsősorban továbbra is edzőként tekintek magamra.