Készültek kéziseink a dánok „bohóckodására”?

nemzetisport.hu nemzetisport.hunemzetisport.hu nemzetisport.hu
Vágólapra másolva!
2015.12.04. 15:30
A dániai női kézilabda-vb-re kiküldött két kollégánk, Bálint Mátyás, a Nemzeti Sport vezető szerkesztője és kézilabda-szakírója, valamint Nedelykov Tamás, a Nemzeti Sport Online vezető szerkesztője mellett Cserháti Zoltán, az NSO kézilabda-szakírója próbált meg minél teljesebb választ adni olvasóink érdeklődő kérdéseire.

Nádas Attila: Tisztelt Nemzeti Sport! Kérdésem, hogy jelenleg a Siófokban játszó Orbán Annamária miért nincs a keretben? A meccseken egyenletesen és kimagaslóan teljesít, több poszton bevethető.
BM: A szerző nagyon-nagyon szereti Orbán Annamária játékát, de nem látja, ki helyett kerülhetne a csapatba. Irányítóban Görbicz/Szucsánszki papírforma, az átlövők közül meg 1. mindenki magasabb és nagyobb lövőerővel bír Annánál, 2. az az érzésem, hogy az ő több kockázatvállalásra, cselezésre és improvizációra épülő stílusa talán kevésbé érvényesül a nemzetközi mezőnyben, mint a magyar bajnokságban.
NT: A bő keretben ott volt, de ahogy Matyi is írta, nehezen lehetne megnevezni, kinek a kárára kellett volna elvinni Dániába. Nádas Attila: Tisztelt Nemzeti Sport! Kérdésem, hogy jelenleg a Siófokban játszó Orbán Annamária miért nincs a keretben? A meccseken egyenletesen és kimagaslóan teljesít, több poszton bevethető.
BM: A szerző nagyon-nagyon szereti Orbán Annamária játékát, de nem látja, ki helyett kerülhetne a csapatba. Irányítóban Görbicz/Szucsánszki papírforma, az átlövők közül meg 1. mindenki magasabb és nagyobb lövőerővel bír Annánál, 2. az az érzésem, hogy az ő több kockázatvállalásra, cselezésre és improvizációra épülő stílusa talán kevésbé érvényesül a nemzetközi mezőnyben, mint a magyar bajnokságban.
NT: A bő keretben ott volt, de ahogy Matyi is írta, nehezen lehetne megnevezni, kinek a kárára kellett volna elvinni Dániába.

Lendvai Zsófia: 1. Mit várnak a válogatott jobb- és balátlövőitől? 2. Hogyan hathat a világbajnokság mérkőzéssorozata a két BL-résztvevő csapatunkra?
CsZ: 1. Gólokat. És abból még többet. :) Viccet félretéve, az utóbbi években Tomorin kívül nem volt olyan átlövőnk, aki tornákon átívelően, konstans gólerősen játszott volna felállt fal ellen. Azt most sem hiszem, hogy egy vagy két lövő (mint Neagu a románoknál, Katarina Bulatovics Montenegrónál) a hátán cipelheti a csapatot, viszont bízom benne, hogy sikerül élni válogatottunk előnyével, a keret-kiegyensúlyozottsággal, és minden meccsen lesz legalább egy lövő, akinek elsül a keze. Ha meccsenként lesz két olyan lövőnk (legyen az Tomori, Zácsik vagy a Görbe mellett átlövőként is erőltetésre érdemes Szucsánszki), akik hoznak fejenként öt-hat gólt, és mellette alkalmanként villan még egyet a Bulath- és Triscsuk-csukló, már elégedett leszek.
2. Hosszú távon nem máshogy, mint a többi BL-élcsapatra. Gyakorlatilag néhány kivételtől (pl. Lunde, Lekics) eltekintve az összes nagy együttes fontosabb játékosai ott lesznek a vb-n. Ezek a játékosok kénytelen-kelletlen hozzászoktak ehhez a terheléshez. Akadhatnak hullámvölgyek kora tavasszal, de nem ez határozza meg alapvetően a szezon végi eredményeket. Az más történet, ha jön egy olyan sérülés, mint tavaly Amorimé. Egy-egy húzóember kiesésének már lehet jelentős vonzata, de ilyeneket ne is jósoljunk. A riválisoknak sem kívánom. De mondjuk a Fradinak ebből a szempontból szerencsés, hogy a korábban sem százszázalékos, az ősszel hónapokra kieső Tomasevics bojkottálja a kapitány Boskovicsot, így nem kap sérülésveszéllyel fokozottabban járó vb-terhelést.

NT: 2. Ebben az idényben különösen jól kell sáfárkodnia a BL-csapatoknak a játékosaik erőállapotával. A vb után rövid szünettel folytatódnak a kupaküzdelmek, sok játékos tavasszal olimpiai selejtezőt fog játszani, míg nyáron meg jön a riói torna. Elgondolkodtató, meddig lehet fokozni az éljátékosok terhelését, a versenynaptárról szóló vitának a jövőben minden bizonnyal ez lesz az egyik legfontosabb pontja. Nem véletlen, hogy például a Fradinál is a vb és a BL közötti rövid időszakban érkezik újra Budapestre a norvég erőnléti tanácsadó, Tord Ellingsen, hiszen ekkor a regenerációnak kiemelt szerepe lesz.

Kelemen-Csiki István: Miért maradt ki a csapatból Korsós Dorina?
Rétfalvi Árpád: Mekkora szerep hárulhat Erdősi Ildikóra, a Siófok KC szélsőjére?
BM: Egyrészt ő van a legkevésbé játékban (következésképp a legkevésbé formában) a balszélsők közül, hiszen Erdősi Ildikó alapember Siófokon, Kovacsics Anikó meg Győrben is balszélsőt játszik, épp Korsós Dorina előtt. Ráadásul Erdősi szabad szemmel tényleg félelmetes sebessége nagy fegyver a mieink labdaszerzésre törő védekezése utáni gyors indításoknál, és neki a vérében is van a megindulás az ellenfél lövéseinek pillanatában. Eközben Győrben más szerkezetben játsszák a lerohanásokat, a szélsőknek épp az a dolguk, hogy NE induljanak el, amíg nem látják, mi lesz egy-egy akcióból, várják meg a kipattanó labdákat, és Korsósnak erről sem volna könnyű átállnia. (Kovacsicsnak sem, de ő mégiscsak rutinosabb.)

Vojtek Endre: Tisztelt Szakértők! Nem értem, hogy Szikora Melinda miért nem került be még a keretbe sem. Csúcsformában van, a BL-ben és a bajnokságban nem egyszer a hátán vitte a Fradit. Nem kétlem, hogy a keretben lévő kapusok mindegyike fantasztikus képességű, de biztos, hogy jelenleg mindegyikük jobb Melindánál? Köszönöm, ha segítenek mindezt megértenem.
NT:
Kiss Éva és Bíró Blanka jól bevált az Eb-n, és az ősszel sem lehetett panasz a formájukra, így egy fontos világverseny előtt ezen a kényes poszton nem lett volna értelme változtatni. Kérdés, hogyan alakult volna Szikora őszi teljesítménye, ha nem sérül meg Tomasevics. Érthető módon a szakmai stáb nem akarta megbontani a jól működő felállást (ide vehetjük Janurik Kingát is, akiről mindenki kiemeli, milyen profi szemléletet hozott magával a válogatottba), de ha tartósan hasonló formát mutat Szikora a Fradiban, biztosan megkapja a lehetőséget.
BM: Szikora Meli szerintem nem cserekapus. Sosem volt az, nem olyan lelki alkat: neki sokkal jobban fekszik, ha hatvan percet védhet és övé minden felelősség. Fehérváron akkor volt a legjobb (és nézte ki magának a Fradi), mikor egy Trimmel Brigitta nevű lány támogatta őt kívülről az egész szezonban, és a Fradiban is akkor kapott szárnyakat, amikor csak a gimnazista Hlogyik Petrára lehetett volna lecserélni Katarina Tomasevics sérülése után. Csakhogy egy válogatottban – pláne világversenyen – csak az lehet hatvan perces kapus, akinek nincs hasonló alternatívája (Lunde, Woltering, Pálinger Kati :). Szikorának van: Kiss Éva jelenleg vitán felül a legjobb ezen a poszton itthon, azt meg láttuk tavaly az Eb-n, hogy Bíró Blanka elég vállalhatóan be tud szállni meccsekbe, ahogy Janurik Kingának is bármire elég tíz perc is. Arra a feladatra, amire kellenek, ők jobbak, mint Meli.

Lekics József: Tisztelt Szakértők! Az lenne a kérdésem, hogy mennyire látják biztosnak a mostani kerettel azt, hogy egy esetleges hátrány esetén a kieséses szakaszban a szakmai stáb képes lesz védekezési rendszert váltani? Illetve hogy látják, nem lesz túlzottan kiismerhető a játékunk, ha az egy szem balkezes lövőnk csak a mérkőzések egyik félidejében tud játszani? Mindezek mellett sok sikert a csapatnak!
CsZ: A védekezésre vonatkozóan. Amíg támadásban látom értelmét figurákat „őrizgetni” az egyenes kieséses szakaszra, védekezésben nem ennyire egyértelmű a helyzet. Összeszokottabb működést igényel, és éles teszt nélküli bevetése a pánikérzetet erősítheti. Hátul pro- és reaktívnak kell lenni az ellenfélre, a jobb csapatok ellen már feltétlenül. Az ukránok elleni nyilvános tesztmeccsen gyakorlatilag végig hatosfalat alkalmaztunk (ami egy gyenge ellenféllel szemben jól is működött), nyilván vannak talonban nyitott verziók, de ezek használatában már ellenfélhez, konkrét játékosokhoz képest kell lépni.

A balkezes kérdésre: Planéta, illetve beállóban Mayer adott félidei bevetését korábban magam is sematikusnak éreztem. Az idei meccseken nekem úgy tűnt, ezt a stáb érzékelte, és változtatott. Az ukránok ellen több variációt is láthattunk (a „rejtettekről” nem is beszélve), Németh András akkor elmondta, túl sok is volt a forgatás. Szerintem a csoportmeccsek fő célja megtalálni azt a három-négy alapfelállást, ami üzembiztosan működik a magas hőfokú, helyezésekről döntő meccseken is. Planétával és/vagy tőle függetlenül.

Szalai György: A dánok „bohóckodására” (kapus levitele támadásban) sikerült felkészülni? Legutóbb nagyon megleptek ezzel bennünket.

BM: Az biztos, hogy azóta láttunk már ilyet eleget, elvégre az Ausztria elleni Eb-selejtezőkön Herbert Müller, a Győr Hypo elleni BL-meccsein Kovács Ferenc próbálgatta a szisztémát, gyakorlatilag nulla sikerrel, és nyáron a válogatott szorgosan gyakorolta is a hat a hét elleni védekezést. Szóval meglepődni talán nem fogunk. Más kérdés, hogy a dánok mostanság emberelőnyben szeretnek heten öt ellen támadni – na, ez ellen még nem készültünk.

(Fontos zárójeles megjegyzés: a dánok elleni, ominózus meccsnek rosszabb ám az emléke meg az érzete, mint amilyen valójában volt. Most visszalapoztam, és a 33 vészkapusos támadás közül csak 14-ből kaptunk gólt. Csak hát a 17. és a 49. perc között – akkor volt 22–15 a dánoknak – 24 akcióból 13-szor találtak be a dánok, szóval volt egy fájó félóránk. De azt a meccset azért vesztette el a válogatott, mert támadásban volt teljes a csőd: az egész meccsen hat gólt szereztünk végigjátszott figurákból, az összes többit csak esetleges egyéni megmozdulásokból, amúgy körülményesen, ötlet és szélsőjáték nélkül támadgattunk, és még a lerohanások sem jöttek össze. Konkrétan kicsit is átlag feletti támadójátékkal az szoros csata lett volna.)

CsZ: Én úgy emlékszem, hogy a felkészülés során tavaly sem volt gond ezzel, akkor az Eb előtt az osztrákoknak még Herr Orsi is gólt lőtt, és az is rémlik, hogy amikor már az Eb alatt szóba került a dánok taktikája, magabiztosnak tűntünk. Más olvasatban látom azt a meccset (ld. Matyi zárójelese) azóta, hogy májusban volt szerencsém beszélni Jan Pytlickkel (csak a rend kedvéért: az akkori dán szövetségi kapitánnyal). Ő beszélt nekem arról, hogy az a mérkőzés nemcsak minket, hanem őket is sokkolta. A kézilabdában – főleg a női vonalon – bizonyos mértékű erőegyenlőségnél rengeteg dolgot meghatároz a lélektan. Persze, ha visszanézzük, elemezhetjük, a támadásainkon ment el meccs. De miért emlegetjük a mai napig? Mert mi – és játékosaink is – álltunk értetlenül: basszus, mi történik, folyamatosan emberhátrányban vagyunk? A dánok meg rohantak révületben: basszus, nő az előny, működik! Még Pytlick is azt mondta, ezt egyszer lehet így megcsinálni az életben.

(Tőlem is zárójel: egyébként a hazai rendezésű Eb-t tavaly sokkal inkább meghatározta a spanyolok elleni vereség, a dánok elleni inkább az egyetemes kézilabda-történet – hah, nagy szavak – szempontjából meghatározó. Lásd: félig már be is vezetett szabálymódosítások. Amúgy meg a meccs után a mestermunkája miatt a dán és a magyar sajtóban és fórumokon – szerintem jogosan – piedesztálra emelt Pytlick egy további fellépést élt meg még a dán kispadon, aztán lapátra került. Most már csak ezért is más meccs lesz.)

Cihák Tamás: Ha bárki plusz egy mezőnyjátékossal játszik ellenünk, lesz rá Németh Andrásnak válasza, megoldása?
BM: Lesz. :) Készülnek is rá, sőt a reflexszerű üres kapura dobásra is volt egy rávezető gyakorlat a déli edzésen. Aztán majd élesben derül ki, kinek mi van még a tarsolyában – már nem akkora csodafegyver ez, mint tavaly ilyenkor.

Papp Gábor: Felkészültünk-e arra, hogy az ellenfelek levideózták a tavaly még új, ám azóta sablonná vált akcióinkat (pl. Hornyáknak talpról az ellenkező alsó sarokba tartó lövéseit, vagy Planéta imitált felugrása utáni bejátszásait Mayernak)?
BM: Hornyák Dodó tavaly kevésbé volt válogatott, ellenben az edzéseken elég jó túlsó felső sarkos lövései voltak talpról az utóbbi napokban. :) Planétánál meg minden a lövőszándékon (az meg az önbizalmon) múlik: ha úgy ugrik fel lőni, hogy el tudja hitetni, hogy utána három méter húsz centis magasságból kivarrja a sarkot, nincs az a videózás, ami után egy védő ne állna elé, ha meg úgy, hogy maga sem hiszi, hogy ebből bármi lesz (lásd például a tavalyi Eb-n az oroszok elleni meccs utolsó másodperceit), akkor senki sem vált le Mayerről a kedvéért, videó ide vagy oda.

drB23: Ha nem sikerül a kitűzött célt elérni, lemond-e Németh András vagy kirúgják?
BM: Érzek némi célzatosságot a felvetésben, amely, reméljük, csak elméleti marad – lehet, hogy rosszul. De a válasz az, hogy ez csak technikai kérdés: 2016 nyarán Németh András betölti a 63. életévét, átlépi a sávos emelkedésű rendszerben rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt, úgyhogy ha tippelni kellene, azt mondanám, történjen bármi Dániában (meg utána az olimpiai selejtezőn meg Rióban), a jövő évi Eb-n már más lesz a szövetségi kapitány. De persze sosem tudhatjuk, mit hoz a sors.
CsZ: Ha nincs meg az olimpiai selejtező, nincs az az empatikus néplélek, amely a helyén tartaná. De ilyen aligha lesz. Minden más esetre pedig ott a jövő nyárig szóló szerződés.

NoBajnerNoParty: Nekem egy kérdésem lenne. Mikor hívjátok meg Böde Danit egy edzésre? Hátha szerez egy-két gólt… Biztos jó kézilabdás lett volna belőle.
CsZ:
A Norvégia elleni fieszta után hívták, persze, de már lecsaptak rá a birkózók.

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik