Valódi örömünnep – a Tour de France-on szurkolni óriási buli!

BUCSKY PÉTERBUCSKY PÉTER
Vágólapra másolva!
2017.07.09. 13:38
null
Így lehet egy sporteseményt valódi népünnepéllyé alakítani (Fotók: Bucsky Péter)
Manapság nem a hazai csapatok és versenyzők dominálnak a Tour de France-on, de attól ez egy ízig-vérig francia verseny. A tévé előtt követve ez jóval kevésbé jön át, min a helyszínen.

 

Nem túlzás állítani, hogy a verseny valódi örömünnep, amerre áthalad a közel kétszáz biciklis, megáll az élet néhány napra, feldíszítik a városokat és a kis falvakat. A szurkolók jó része a helyiek, akik nagyjából falunapot tartanak a kerékpárosok örömére, rengetegen grilleznek.


Amikor szóba elegyedtünk velük, azt éreztem, hogy a többségük nem túl részletesen követi a viadalt, de kiváló alkalmat lát benne a szórakozásra. Sokan jobban várják a versenyzők előtt haladó, a szponzorok 180 járműből álló karavánját, mint magát a versenyt.

Ez a karaván valahol egy latin karnevál és a május 1-jei felvonulások hangulatát ötvözi. A csapatok és a Tour támogatóinak igencsak giccsesen feldíszített autóiról és kamionjairól szól a zene, ceremóniamesterek gerjesztik a hangulatot, és talán a legfontosabb: ajándékokat dobálnak a tömegbe. Lehet ez gumicukor vagy bevásárlótáska, nagy örömmel várják a szurkolók. Az egész karaván közel 20 percen át vonul, így többet látnak belőle az emberek, mint a versenyzőkből.


Persze vannak sokkal elszántabb drukkerek is, akik akár két-három hét szabadságot is kivesznek, hogy lakóautóikkal kövessék a kétkerekű száguldó cirkuszt. Az út mentén a legtöbben azonban nem a legsikkesebb Sky- vagy a BMC-istállókat támogatják, hanem a helyi francia csapatokat.

A lokálpatriotizmus mellett ennek még egy praktikus oka van: egy Cofidis-szurkoló például a cégnél dolgozik, így választott kedvencet. Egy másiknak rokona volt a csapatfőnök. De azt is számon tartják, hogy melyik team melyik francia régióból érkezett.

A külföldi szurkolók is külön kasztot alkotnak, feltűnően sok a kolumbiai, akik sem kerékpárost, sem csapatot nem választanak, mert sokfelé érdekeltek. Ám ami a leginkább meglepő: még észt és finn drukkerekkel is találkozni lehetett.


A szurkolóknak két lehetőségük van a verseny követésére. Vagy felveszik a pozíciókat a szakasz mentén, és egész nap nézik az összesen 2000 (!) autó elhaladását, hogy a kerékpárosokat is láthassák néhány percre. A szerencsésebb változat a meghívott vendégek közé kerülni, és akkor autóval lehet a verseny előtt haladni, majd helikopterrel egy szakaszon követni a küzdelmet. Repülve vissza lehet előzni a mezőnyt, és folytatni az utat a befutóig. A helikopterek 20-25 perces etapokban cserélik az utasokat, és a kötelékben repülések már önmagukban is érdekes látványt jelentenek.

A szombati versenynapon a 100. km környékén szálltunk helikopterre, és a már négy részre szakadt mezőnyt tudtuk követni. Persze szabad szemmel a kerékpárosokat nem lehetett ilyen távolról kiszúrni, ez sokkal könnyebben megy a tévé elől. És ahogy a közvetítés egyik fontos eleme a táj bemutatása is, az Alpok völgyeiben száguldozó biciklisek a helyszínen is megragadó látványt nyújtottak.

Ami viszont kevésbé jön át a közvetítésekben, az az, hogy a szerpentines hegyi utakon helyenként az aszfalt igencsak rázós volt még autóval is.

Valahol ez a Tour egy másik fontos célja: keltse fel a turisták érdeklődését a francia vidékek iránt, és valóban, önmagában is lehetne nézni a tájról készült videókat a versenyről. Nem véletlen, hogy az esemény weboldalán a legfontosabb információk között a térség turisztikai bemutatását tartják számon.


A franciák kiváló példát mutatnak abból, hogyan lehet egy sportrendezvényt valódi népünnepéllyé alakítani úgy, hogy közben az ország imázsát is kiválóan fejlesszék.

Ezen a napon egyébként a konkrét versenynek is örülhettek: rögtön az elején az útvonalhoz közeli Chevryből származó Alexis Vuillermoz próbált meglépni a mezőnytől de ez nem sikerült neki sokáig. Viszont az etapot végül mégis francia nyerte, mégpedig Lilian Calmejane, ráadásul hazai színekben, a Direct Énergie csapattal.

A befutónál ováció fogadta a második francia szakaszgyőzelmet. És elnézve az utolsó kilométereken már a nyelvét nyújtogató sportolót, a biztatás is kellett ahhoz, hogy elsőként érjen be a célba. A holland Robert Gesink (Team Lotto NL-Jumbo) követte, majd a két megszökő kerekes mögött 50 másodperccel robogott be a boly, benne Chris Froome, Richie Porte és Fabio Aru is azonos eredménnyel. Így számukra a szombati nap sok szenvedés volt, a semmiért.

Miközben az elsőként befutó versenyzők díjátadója zajlott, igazából még véget sem ért az etap. Az utolsók 40 perccel maradtak le, a grupettóra már nem sokan voltak a befutónál kíváncsiak. Pedig nekik is szükségük lenne a biztatásra, hiszen még kevesebb idejük is marad a pihenésre, mint a nagymenőknek.

És néha a nagyobb nevek is a grupettóba keverednek: Arnaud Démare, az idei első francia szakaszgyőztes szintén az utolsók között tudott csak célba érni, messze a szintidőtől elmaradva.

 

 

 

ÍGY ÁLLNAK JELENLEG

Nyolc nap után még a feléhez sem ért el a Tour de France a 21 napos programból, de már sokat tisztultak az erőviszonyok. Azt senki nem vonta kétségbe, hogy az angol Christopher Froome komoly esélyes lesz. De hogy ilyen könnyen tartja majd a vezető pozícióját, talán senki nem várta. A bivalyerős Sky-alakulat által támogatott kerekest csapat- és honfitársa, Geraint Thomas napok óta 12 másodperccel követi.

Tavaly még Froome-ot segítette az ausztrál Richie Porte is, aki másodhegedűsből első számú versenyzővé lett idén az amerikai BMC-nél. Azonban egyelőre 39 másodpercre tudta csak megközelíteni a biztosra menő Froome-ot. Neki nagy előnye, hogy a társai is nagyon erősek, a mezőnyt eddig szinte végig ők dominálták, még szökésekre sem volt igazán szükségük. A csapatverseny szinte lefutottnak tűnik, a második helyen álló BMC és a harmadik AG2R La Mondiale inkább egymással állhat harcban.

Fabio Aru viszont kiváló formában van, és talán az is hajtja, hogy egy térdsérülés miatt ki kellett hagynia a Giro d'Italiát. Az Asztana Pro Team versenyzője 14 másodpercre van Froome-tól. A szombati napon is kiválóan tartotta a Sky menőivel a lépést. A negyedik pozícióban álló ír Daniel Martin jó szereplésére sem sokan fogadtak volna néhány hete. A belga Quick-Step Floors kerékpárosa, ha nyerni nem is fog, még a dobogós helyek sorsába beleszólhat.

A szlovák Peter Sagan és a brit Mark Cavendish kiválása a sprinterek küzdelmét eléggé ellaposította. Mindketten favoritnak számítottak, de Cavendish bukása miatt Sagant kizárták, ami az első felvételek alapján abszolút jogosnak tűnt, mert úgy nézett ki, mintha könyökét kitartva ellökte volna riválisát. Ám alaposabb lassításnál már látszik, a könyök kirakása már csak reakció volt arra, hogy Cavendish fejjel hozzáért a testéhez és a szlovák karja nélkül is borult volna. Így különösen rossz lehet a szájízünk a világbajnok Sagan kizárása miatt, miközben Cavendish pedig a kulcscsonttörése miatt szomorkodhat. Így Marcel Kittel sorra nyeri a sprinteket, a francia Arnaud Démare már 30 ponttal lemaradt a 212 pontos némettől. Szombaton Kittelnek a 3. hely is bőven elég volt ahhoz, hogy növelje előnyét a pontvadászatban, és így megtartsa a zöld trikót. Már csak a kirobbanó formája miatt is nehezen fog tőle megválni a párizsi célig.

A hegyi menőknél már jóval nyitottabb a verseny, és a helyiek örömére a francia Lilian Calmejane vezeti a listát, de csak egy ponttal előzi meg az olasz Fabian Arut, illetve kettővel az ír Daniel Martint és a holland Robert Gesinket.

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik