Jeges hullámvasúton a válogatott: feljutás és kiesés helyett vb-bronz

KRASZ EMILKRASZ EMIL
Vágólapra másolva!
2013.12.31. 12:51
null
A sportág ismét megtöltötte a Sportarénát (Fotók: Mirkó István, Szabó Miklós)
Ahogy olvasóink már megszokhatták, a Nemzeti Sport Online idén is többrészes, szubjektív sorozatban emlékszik vissza a mögöttünk hagyott esztendőre - 2013, ahogy mi láttuk. Idehaza a jégkorongozóknál az esztendő fő eseménye egyértelműen a budapesti rendezésű divízió 1/A-s világbajnokság volt. Méghozzá új szövetségi kapitánnyal az élen, aki egy átalakítás közben lévő kerettel kezdhette meg a munkát, amelyet aztán ő folytat jelenleg is. Mindezt olyan komoly kihívás közepette, amelyben még csak egyéves tapasztalatot gyűjthetett az a válogatott.


Az a csapat, amely öt hónappal korábban favoritként meglepetésre elbukta a budapesti olimpiai előselejtezőt. A nem túl biztató előjelekből aztán egy vb-bronzérem kerekedett – csakúgy, mint 2012-ben –, a sportág pedig zsúfolt, hangulatos lelátókkal, és hibái ellenére a tőle megszokott elszántsággal, élményorgiával bizonyította: változatlanul ott a helye a magyar sportkedvelők szívében.

BEVEZETÉS – AMIKOR ÚJ KAPITÁNY JÖN, ÉS ACÉLBIKÁK MENNEK

A MAGYAR VÁLOGATOTT 2013-AS VB-KERETE
Kapusok: RAJNA Miklós (SAPA Fehérvár AV 19), SZUPER Levente (VASAS SC), BÁLIZS Bence (SAPA Fehérvár AV19)
Hátvédek: GŐZ Balázs (Miskolci JJSE), HORVÁTH András (SAPA Fehérvár AV 19), POZSGAI Tamás (SAPA Fehérvár AV 19), SILLE Tamás (SAPA Fehérvár AV 19), SZÉLIG Viktor (Briancon-Diables HC), SZIRÁNYI Bence (Miskolci JJSE), TOKAJI Viktor (SAPA Fehérvár AV 19), VAS Márton (SAPA Fehérvár AV 19)
Csatárok: BARTALIS István (Troja-Ljungby), BENK András (SAPA Fehérvár AV 19), HÁRI János (MODO), KOVÁCS Csaba (SAPA Fehérvár AV 19), LADÁNYI Balázs (Bolzano), MAGOSI Bálint (SAPA Fehérvár AV 19), MIHÁLY Árpád (SAPA Fehérvár AV 19), NAGY Gergő (Miskolci JJSE), NAGY Krisztián (Miskolci JJSE), SIKORCIN Ladislav (SAPA Fehérvár AV 19), SOFRON István (SAPA Fehérvár AV 19), VAS János (Dijon HC)

2012 novemberében a hollandok a Papp László Sportarénában adtak fricskát a válogatottnak, így amikor legnagyobb vb-riválisaink februárban az olimpiai selejtezőben küzdöttek, ránk – mint bukott tanulóra – pótvizsga helyett egy szimpla lengyelországi torna várt. Viszont az immár nagy titokban szerződtetett, január 17-én aztán hivatalosan is kinevezetett Rich Chernomaz irányításával. A magyar hokira vajmi kevés – gyakorlatilag semmilyen – rálátással nem bíró kanadai szakember korábban soha nem látott megakerettel látott munkához, majd Románia (7–0), Dél-Korea (6–1) és Lengyelország (2–1) legyőzésével jó antrét vett. Mivel a válogatott zömét, kulcsembereink nagyját adó Sapa Fehérvár AV 19 nem jutott be az EBEL negyeddöntőjébe – kevés bravúrral, több váratlan kisiklással hullámzó szezont tudott maga mögött – az akkor még klubfüggetlen Chernomaz elkezdhetett egy egészen egyedi alapozó munkát, amelynek lényege egy újfajta taktikai hadrend elsajátítása volt. Mármint az alaposabb ismerkedésen túl...

A felkészülés során a fehérváriaktól sorra köszöntek el légiósaik, akik helyére a Mol Ligában éppen dolgukkal végző magyar kerettagok érkeztek, idővel pedig bekapcsolódtak a mi hazaérkező légiósaink is. A vb-felkészülés ezen felül attól maradhat emlékezetes, hogy a magyar bajnoki címet és a Mol Ligát megnyerő Dab.Docler összes kerettagja – mind az öt – végül a keretszűkítések „áldozata" lett, viszont az általuk megelőzött Miskolcról bekerültek négyen. Hasonlóan rendhagyó volt a klubnélküli Szuper Levente visszatérése úgy a válogatotthoz, mint az aktív játékhoz. A honi szinten klassziskapus előbb próbaedzésre jelentkezett – gyakorlatilag már sportvezetőként –, végül ismét első számú kapusunk lett. Bálizs Bence pedig már kiszűkített kapusként lett reaktiválva. Utóbbi kettőben nem kis – sőt, inkább jelentős – része volt a tengerentúli légióskodását rendőrségi üggyel lezáró Hetényi Zoltánnak. Chernomaz ötből ötös mérleggel várta a vb-rajtot, miután felkészülési mérkőzésen a lengyeleket Dunaújvárosban (4–2), a picit fáradt, éppen akklimatizálódó japánokat Káposztásmegyeren sikerült legyőzni (7–0).

A mélypont: vereség Dél-Koreától, 3–0-s vezetés után
A mélypont: vereség Dél-Koreától, 3–0-s vezetés után


TÁRGYALÁS – ÉRZELMI HULLÁMVASÚT ELŐTT MUNKÁS KEZDÉS, UTÁNA SZORGOS BEFEJEZÉS

Azt tudtuk, hogy az átszervezésnek köszönhetően a feljutásra van esélyünk ugyan, de a favorit az A-csoporttól tavaly elbúcsúzó olasz és kazah válogatott lesz. Viszont a kiegyenlített erőviszonyok miatt kiegyensúlyozott szerepléssel – nem egy meccsen „múlik" a feljutás, mint a korábbi években, amelyekből egy kivétellel kimondottan rosszul jöttünk ki – akár a bravúr is elérhető. Viszont szégyenszemre búcsú is lehet a dologból, ha az öt ki-ki meccsen – vagy adott esetben négyen – mindannyiszor pechesek vagyunk.

A csúcspont: a kazahok legyőzése
A csúcspont: a kazahok legyőzése

A játékosokat illetően megannyi kérdőjel sorjázott. Elsőként mindjárt a kulcspozíciónak számító kapusposzton, ahol a válogatottól némi sértődéssel elköszönő – 2011-ben, szintén hazai jégen az akkor feljutásról döntő, olaszok elleni rangadón Hetényi Zoltán kezdett, majd 0–2-nél átadta a helyét rögtön az első harmadban, végül a hosszabbításban buktunk el – Szuper mérkőzéshiánya adott okot a félelemre, és kérdőjeles volt, hogy a korral mennyire rozsdásodtak be a reflexei.

Védelmünkről évek óta tudott volt, hogy válogatottunk gyenge pontja. Az ott játszók bő másfél évtizedet húztak le az élvonalban úgy, hogy megfelelő helyettesük sem nagyon volt, de olyan sem nagyon akadt, aki szakmailag időközben a fejükre nőtt volna, komolyan veszélyeztetve a pozíciójukat. A generációváltást pedig nem lehet tovább tologatni, így rutinos bekk mellé tapasztalatlan került. Előbbiek jobbára a helyezkedésükből, utóbbiak a lendületükből éltek meg. Chernomaz ennek megfelelő taktikai módosítást hajtott végre, mégpedig olyat, amit idehaza még senki nem játszott: söprögető volt a jégre vezényelt ötösfogat leghátsó tagja! Elöl a center kezdte a letámadást, mögötte hárman szűrtek, lényegében egyvonalban. A lecsorgókat és a kiugrókat kellett takarítania a játékot olvasó idősebb védőknek. Elméletben – és a felkészülési meccseken – nem is működött rosszul a dolog, de mindjárt más a történet, ha éle is van a dolognak. Márpedig hazai jégen, elméleti feljutási esélyekkel bizony volt éle.

EREDMÉNYEK
Nagy-Britannia–Magyarország 2–4
Magyarország–Dél-Korea 4–5 – szétlövéssel
Kazahsztán–Magyarország 1–2
Magyarország–Olaszország 1–2
Magyarország–Japán 1–0
A TORNA ÖSSZE EREDMÉNYE!

A végeredmény: 1. Kazahsztán 12 pont, 2. Olaszország 12, 3. Magyarország 10, 4. Japán 6, 5. Dél-Korea 5, 6. Nagy-Britannia 0
(Az első és a második feljutott, a hatodik kiesett.)

A britek elleni premieren megvolt a győzelem (4–2), de hiányzott az átütőerő, amit betudtunk a bemutatkozás szokásos lámpalázának. A 2. fordulóban az újonc Dél-Koreával néztünk farkasszemet, és 14. percben, 3–0-s előnyünknél aligha gondolta volna bárki a teltházas Papp László Sportarénában, hogy bajunk történhet. Pedig lett... A 3. harmad első tíz percében 1–4-ről egyenlítettek a játékunkat tökéletesen leolvasó, arra jól reagáló ázsiaiak, majd a fonalat, tartását és önbizalmát elveszítő magyar válogatottal szemben, a szétlövést követően győztesként távoztak a jégről. Bombameglepetés, csak negatív értelemben. Ezek után bravúr kellett a feljutáshoz, bár a papírforma akkor már azt ígérte, akár még kiesési gondjaink is lehetnek.

Hogy nem lettek, és két nappal később ismét rózsaszín álmokat szőhettünk, arról Kazahsztán ellen gondoskodtak legjobbjaink. A minket az előző forduló betlije után kicsit félvállról vevő kazahok ellen megcsillant a legendásan nagy magyar hokis szív. Feküdt nekünk a bekkelős, kontrázós taktika, Tokaji Viktor fórból szerzett győztes gólja pedig vastag betűkkel íródott be a sportág magyar történelemkönyvébe.

OLVASÓINK NEGYEDE ÉRZETT RÁ
A drukkerek 62 százaléka feljutást remélt, de legalábbis valamelyest bízott a dologban – a honlapunkon feltett szavazás alapján –, további 25 százalék a szimpla éremszerzésben. (Ugye, utóbbiaknak lett igazuk.) Mindössze 13 százalék gondolta azt, hogy lemaradunk a dobogóról. Ebből három volt az, amely kiesési gondoktól is tartott, és kettő pedig úgy vélte, hogy osztályt is váltunk. Csak lefelé. Olvasóink osztályoztak is, szerintük Szuper volt a magyarok legjobbja, őt a torna All star-csapatába beválasztott Mihály Árpád követte, illetve a csatárból védővé visszaváltott Vas Márton.

Az olaszok ellen a ki-ki meccseken megszokott korán bekapott góllal kezdtünk, de Mihály Árpád egyenlítését követően nyílt csatába bocsátkoztunk, amelyen minimális különbség döntött, nem a javunkra. Sorsunk nem a saját kezünkbe került. Mivel a már biztos feljutó olaszok nem tették meg nekünk azt a szívességet, hogy legyőzzék a kazahokat is – utóbbiaknak viszont égetően kellettek a pontok –, így a torna záró mérkőzésének a tétje a bronzéremre korlátozódott. Japán ellen egyedül Sofron István 5. percben fórból szerzett gólját láthatta a nagyérdemű, amely végül bronzérmesként köszönthette kedvenceit. Egyben elköszönhetett néhány korszakos egyéniségtől...

BEFEJEZÉS – JÖVŐRE VELETEK UGYANITT, VAGY MÁSHOL

A vb-t követően Szélig Viktor csapatkapitány könnyek között jelentette be visszavonulását a válogatottból, bár franciaországi légiósként változatlanul profi maradt. Horváth András lényegében egyszerre köszönt el a fehérvári EBEL-csapattól és a válogatottól. Azóta az újpesti fiatalok tanulhatnak tőle, a Mol Ligában mérhetetlen rutinjára támaszkodva gyakran egyedül bekkel a két védő helyett a pofozógépnek számító liláknál. Ő viszont már készül az aktív jégkorong utáni életre, de mintha tervei között nem szerepelne, hogy ez egyben a sportággal való szakítást is jelentené. Ahogy Sille Tamásnak máris sikerült az átmenet. Az alkalmi triumvirátus harmadik tagja 43 évesen úgy a Volánban, mint a nemzeti együttesben a jobbak közé tartozott. Nyár óta a hátvédek edzője Fehérváron, kapott munkát korosztályos és felnőtt válogatottjaink mellett, és megbízott kapitányként két meccsen irányíthatta a legjobbjainkat is. Szuper Levente ismét inaktív státuszba kerülve változatlanul a Vasas szakosztályvezetőjeként tevékenykedik a sportágban.

Járt a taps a válogatottnak, és a búcsúzóknak
Járt a taps a válogatottnak, és a búcsúzóknak

Ladányi Balázs duplán hazatért Dunaújvárosban, Vas Márton újra, Sofron István pár éves vajúdás után végre légiósnak állt, a Miskolc válogatott húzóemberei elhagyták a Jegesmedvéket.

Jövőre várhatóan tovább folytatódik a keret fiatalítása, új belépők várhatók, kiesők helyett a védelembe mindenképpen. Mindezt a Frankfurtban sportigazgató állást vállaló Chernomaz irányításával, akiben hosszabb távon gondolkodik a szövetség, és akinek az U-válogatottak – főként a felnőttek közvetlen utánpótlását jelentő korosztály – mellett legalább annyira fontos gyakorlati munkája van, mint szövetségi kapitányként a felnőtteknél. Ha nem fontosabb! Novemberben ezért hiányzott a válogatott két EuroChallenge-meccséről. Na, ilyenre sem volt még példa a magyar hokiban.

A fehérváriak jelenléte a keretben továbbra is erős maradhat, de a terhek viseléséből már legalább akkora, ha nem nagyobb részt kell vállalniuk a légiósoknak is. Minden összeszokatlanságuk ellenére. A válogatottnak Dél-Koreában lesz jelenése a 2014-es vb-n – ugyancsak a második vonalban –, a favoritnak pedig két olyan válogatott számít majd, jelesül a szlovén és az osztrák, amely régi ismerősként előtte két hónappal Szocsiban, a téli olimpián vértezi majd fel magát várhatóan nem kevés élménnyel és tapasztalattal.

EZ TÖRTÉNT MÉG…
Miután a Sapa Fehérvár AV19 kihagyta a 2012–2013-as magyar bajnokságot, az üresen árválkodó trónt 2002 után ismét a Dunaújváros foglalta el, amely az utóbbi években a legmarkánsabb tényezővé vált a Volán nélküli magyar jégkorongban. Nem véletlenül kacérkodik az EBEL-részvétellel, de erre még várnia kell: a nyáron több kört futott a DAB, de végül nem nyert bebocsátást. A bajnoki ezüstérmes Miskolci Jegesmedvék lettek, amely a Mol Liga elődöntőjében bukott el az Acélbikákkal szemben. A bronzérmet az FTC-ESMTK szerezte meg, a klub és annak sportági múltjához képest némileg méltatlanul. A Mol Liga alapszakasza rangsorolt ugyanis, ott pedig 21.5 százalékos teljesítményt nyújtottak zöldek. A negyedik Újpest viszont még ennyit sem…
A Magyar Kupára viszont nevezett az EBEL-idényét addigra már letudó Volán, a fehérváriak meg is kaparintották a serleget. Előbb az elődöntőben vágtak rendet a dunaújvárosi sorokban (7–2), majd a miskolciak elleni fináléban sem hagytak kérdőjeleket (4–0).
A válogatott kapcsán már ejtettünk szót a Volán EBEL-szerepléséről, ezúttal tényszerűen csupán annyit említsünk meg: az alapszakaszban 51 százalékos teljesítménnyel a 9. helyen végzett az együttes, amely pocsék rájátszást produkált. Tíz meccsen három győzelemmel és hét vereséggel lecsúszott az utolsó előtti helyre. A negyeddöntőt így már tisztes távolból figyelhette.

 

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik