Hoki-vb: csak Ausztriára figyeljünk, a többi még ráér!

Hétfő délelőtt előrébb került a magyar válogatott átmozgatása, de nem azért, mert kapkodnának a mieink, hanem mert a rendezőknek meggyűlik a baja a jégkészítéssel (is). A felület pénteken még kiváló volt, az szombatra legfeljebb közepes lett (mesélhetne erről Kalvin Sagert is, aki előtt a vizes kásába ragadt a korong az Ukrajna elleni meccs harmadik harmadának elején...), vasárnap pedig játékos- és edzőfüggő volt, ki miként nyilatkozott.

A megoldást abban látta a szervezőbrigád, hogy negyedórával előrébb hozta az összes edzést, hátha akkor a meccsekre jobb felületet tudnak gyártani délután meg este. Az más kérdés, hogy az újraszerkesztett órarendből kifelejtették azokat a negyedórás szakaszokat, amelyekben két tréning között a rolba lesimítja az összekaristolt pályát...

Így aztán a mieink helyi idő szerint 11.30-kor csúsztak jégre (otthon 10.30), ahol félórányi idejük volt a gyakorlásra. A tervek szerint végigpörgette a csapat, amit a szakvezetőség előirányzott – benne a nyitó napon sikertelen emberelőnyös-hátrányos játékkal –, aztán már trappolt is lefelé, hogy rápihenjen az Ausztria elleni rangadóra, amely 20.30-kor kezdődik (otthon 19.30).

A „sógorok” egészen jól hokiztak az első meccsükön Kazahsztán ellen, a 99%-ban KHL-esekből álló csapattal szemben felálltak 0–2-ről, és a finisben ismét hajtottak az egyenlítésért, ám maradt a 2–3.

Szomszédaink kerete egyben lévőnek tűnik, hiába nincs itt egy teljes keretnyi játékosuk. Nagyon kemény meccsre számíthatunk tehát.

Említést érdemel még, hogy amit szombaton megúszott Kazahsztán, azt vasárnap már nem. Akkor borult a papírforma, hiszen a világranglista-23. Dél-Korea 5–2-re nyert a világranglista-16. kazahok ellen, akik elvileg a favoritjai ennek a vb-nek. Mindenki úgy gondolta, hogy minden játéknapon nyernek majd, így mire az utolsón úgy találkoznánk velük, ők már feljutnak. Na, ez immár valószínűtlennek tűnik, így az összes mostanáig legyártott kombináció is mehet a kukába.

Egyetlen dolog a fontos, hogy ma figyeljünk Ausztriára – a többi ráér később.

– Mennyit és min kell módosítani az Ukrajna elleni sikertelen emberelőnyös játékunkon?
– Elég sokat, koncepcióban és kivitelezésben is. Nyilván azt várjuk, hogy hatékonyabb legyen, mint az első meccsen – válaszolta a Nemzeti Sport kérdésére Majoross Gergely, a válogatott másodedzője.

– Egyébként is szükségesek változtatások?
– Nem mennék ilyen mélységekbe, mert a nyitó meccs mindig különleges helyzet, hiszen heteken át csak arra készülünk, mi éppenséggel most sok fiatallal. Persze voltak dolgok, amiken szeretnénk változtatni, például a hátrányos játékunkon, a korongkihozatalunkon és még a letámadásunkban is találtunk olyat, amit érdemesnek találtunk megmutatni a srácoknak. Egyébként viszont egyénileg beszélgettünk arról, hogy mi nem tetszett és mi igen.

– Az alapjátékunk azért megmarad?
– Ez nem kérdés, csak részletekről beszélünk, leginkább rögzített helyzetekről.

– Ausztria elemzését mire alapozzuk, a Kazahsztán elleni teljesítményére, a vébé előtti felkészülési meccsekre, vagy a korábbi találkozóinkra?
– Az utolsó meccsre. Megnézünk régebbi felvételeket is általában, de a legfrissebb a legpontosabb, hiszen most vannak abban az összeállításban, amire mi számíthatunk. Nagyon agresszívak, minden játékhelyzetből igyekszenek elvenni a területet és nyomást gyakorolni. Erre kell készülnünk és kitalálnunk megoldásokat. Meglepőt nem láttunk, abban a harcmodorban játszanak, amiben szoktak, csak talán még kevésbé konzervatívan.

– Bónuszkérdés: Dél-Korea győzelme Kazahsztán ellen változtat bármit a terveinken, a gondolkodásunkon?
– Nem. Mi azért jöttünk, hogy ötször a lehető legjobban játsszunk, ez nem változik attól, hogy Korea nyert-e Kazahsztán ellen. Ugyanakkor látni kell, hogy Dél-Korea valóban egyre jobb, és nemcsak azért, mert egyre több honosítottja van, hanem mert a koreai születésűek is egyre jobban hozzászoknak ehhez a szinthez, egyre gyorsabban döntenek, és mindig is jól korcsolyáztak. De velük majd foglalkozunk később. Bárki, aki nagyon előre szalad, rosszul jár: ha nem arra összpontosít, mi történik vele az adott mérkőzésen, bajba kerülhet. Voltak olyan vébék a régi lebonyolításban, amikor ki lehetett hegyezni egy-két meccset, a mostani rendszerben viszont nem. Tavaly – amíg mi az elitben játszottunk – a divízió1/A-ban az utolsó nap előtt még öt csapatnak volt esélye a feljutásra. Ezért kimondottan fontos, hogy csakis arra koncentráljunk, mi mit tehetünk: ma a Magyarország–Ausztria mérkőzést tudjuk befolyásolni.

A MAGYAR VÁLOGATOTT KERETE
Kapusok (2): Bálizs Bence (MAC Budapest), Rajna Miklós (Fehérvár AV19)
Bekkek (7): Garát Zsombor (Austin Bruins, amerikai), Gőz Balázs (DVTK Jegesmedvék), Kalvin Sagert, Szirányi Bence (mindkettő Fehérvár), Stipsicz Bence (Cedar Rapids RoughRiders, amerikai), Varga Arnold (Debreceni HK), Kevin Wehrs (Villach, osztrák)
Csatárok (13): Bartalis István (Schwenninger Wild Wings, német), Benk András, Csányi Karol (mindkettő Újpest), Keegan Dansereau (DAB), Erdély Csanád, Kóger Dániel, Andrew Sarauer, Vas János (mind Fehérvár), Galló Vilmos (Linköping, svéd), Hári János (Leksand, svéd), Magosi Bálint (DVTK), Nagy Krisztián, Terbócs István (MAC)
Kapus-vésztartalék: Arany Gergely (MAC)