Így határozhatta meg a Barcelona Neymar árát

Paunoch Péter blogja | 2017.08.04. | 11:38 | nemzetisport.hu

A minap kerültek nyilvánosságra a legfrissebb adatok az idei átigazolásokkal kapcsolatos összegekről. Meglepetésről ebben az évben sem beszélhetünk, a Premier League csapatai ismét kiemelkednek költekezésben  A szigetországban idén a csapatok július végéig 908 millió eurót költöttek erősítésekre, és ez az összeg folyamatosan növekszik Hihetetlen összegek. Legalább annyira hihetetlen, mint az új világrekord, a brazil Neymar 222 millió eurós kivásárlási ára, amit a PSG fizet a Barcelonának. De vajon hogyan, milyen mutatók alapján határozzák meg egy játékos árát. Hogyan jött ki a 222? A játékosügynök szemével – Paunoch Péter blogja.


Hirdetés
Neymar világrekordot jelentő összegért igazolt a PSG-hez (Kép: goal.com)

 

AZ EMBER CSAK KAPKODJA A FEJÉT, HOGY ELSZALADTAK AZ ÁRAK

Abban egyetérthetünk azt hiszem, hogy eszelős tempóban emelkednek a játékosok árai a nemzetközi piacokon (sajnos ez a magyar játékosokra nem érvényes). Az okokat a szakemberek abban látják, hogy mivel a piacon meglehetősen kiélezett a verseny, így az átigazolási díjak is nőnek.

Igen, de vajon meddig?

Naponta halljuk a hírekben, hogy megdőltek különféle átigazolási rekordok. Néhány héttel ezelőtt még (a korántsem világsztár) Kyle Walker volt a legdrágább védő, akiért a Manchester City nem sajnált 43.35 millió fontot kifizetni a Tottenhamnek, aztán néhány nap múlva 52 millió fontért megvásárolta a City a Monaco játékosát, Benjamin Mendyt is, így a csúcs már meg is lett döntve – házon belül…

De az ember csak kapkodja a fejét akkor is amikor, például azt hallja, hogy Marko Arnautovicért kifizetett a West Ham 25 millió fontot a Stoke Citynek – ez már tényleg elképesztő.

És akkor az új világcsúcsról még nem is beszéltünk, amit a PSG-hez szerződő  Neymar állított fel azzal, hogy kifizették érte a 222 millió eurós kivásárlási árát. Emellett még Kylian Mbappé, a hírek szerint 160 millió eurós ára is eltörpül.

A témával kapcsolatban a minap megszólalt Gianluigi Buffon is. Az olaszok legendás kapusa a következőket mondta:

„Neymar miért 222 millió eurót ér és miért nem 600 milliót? Amikor kicsi voltam, a nagypapám azt mondta, ha sokáig fújjuk a lufit, előbb-utóbb kidurran. Igazából már nem értem, mitől függ egy játékos ára. Az egész véletlenszerű, és attól függ, kinek van több pénze, ki hajlandó többet ajánlani. Tegnap valaki 10 millió volt, holnap talán már 100 millió lesz. Jó lenne azért valamiféle szabályozás.”

MI ALAPJÁN HATÁROZHATTÁK MEG NEYMAR ÁRÁT?

Apropó.

Mi alapján határozzák meg az adott játékos árát a csapatok?

Neymar világcsúcsot jelentő ára jó eséllyel nem hasra ütésszerűen alakult ki.

De vajon miért lett 222 millió euró és nem 10 százalékkal kevesebb vagy több? Játszunk el a gondolattal, hogyan is alakulhatott ki ez az ár.

Ma egy topcsapat 50 millió euró alatt biztosan nem vesz vagy ad el meghatározó játékost, ez az alap. De mivel Neymar 88.2 millió euróért érkezett 2013-ban a Santostól a Barcelonához (a különböző forrásokban eltérőek a számok, de a Transfermarkt és több piaci forrás is ezt tartja nyilván), így nála ez jelenti a kiindulást.

Ezt az összeget a következő tényezők emelhetik a kivásárlási ár meghatározásakor:

Életkor: Neymar jelenleg 25 éves, amikor a 222 milliós kivásárlási árat meghatározták, 24 volt – ha lehet azt mondani, ideális korban van, ez minimum + 10–15 százalékot jelenthet.

– Játékos teljesítménye: az ár meghatározásakor (Neymar esetében 2016-ban, amikor szerződést hosszabbított 2021-ig) a játszott idő és a teljesítményadatok a bajnokságban, a kupában, a válogatottban (a friss teljesítményadatok nagyobb súllyal számítanak).

Ha ezt vizsgáljuk ez is biztosan legalább 30–40 százalékkal emelhette meg Neymar értékét, aki négy év alatt 123 bajnokin 68 gólt szerzett a spanyol élvonalban, a brazil válogatottban 77 meccsen 52 gól a mérlege.

Csapat szintje, ahol a játékos játszott, valamint az elért eredmények, válogatott is számít. Ebben az összevetésben is komoly értéknövelő tényezővel számolhatunk, hiszen Neymar a világ egyik legjobb csapatában játszott, amellyel kétszer bajnokságot és a tavalyi szerződéshosszabbításig kétszer kupát, valamint egyszer BL-t is nyert. A válogatottal Konföderációs Kupát, és olimpiát nyert. Ezen tények figyelembevételével minimum 30–40 százalékos értéknövekedéssel itt is lehet számolni.

A fentieket összeadva már 100–120 százalékos árnövekedésnél járunk az eredeti árhoz képest, amivel máris közelebb jutottunk a szóban forgó 222 millióhoz, és ami még jelentős árfelverő – az a marketingérték.

Neymar ma a sportpiac egyik legkeresettebb játékosa, hiszen ne feledjük, konkurenciái a labdarúgásban négy-öt évvel idősebbek nála, az ő korában jelenleg nincs még egy ilyen képességű és marketingértékkel rendelkező futballista ma a világon – éppen ezért, könnyen lehet, hogy a PSG a Neymarhoz hozzá fűződő termékek eladásából már néhány hét alatt jelentősebb összeget visszanyer az eladási árból. Az éves marketingbevétele 18.6 millió euró.

Ezenkívül további, kisebb árnövelő tételek lehetnek:

– A hátralévő szerződés hossza: minél hosszabb időre szól, annál nagyobb ez az összeg.

– Lehetséges vevők köre: amikor Neymar szerződésébe belekerült a kivásárlási ár, a katalán klubnál jól tudták, hogy a 200 millió euró körüli kivásárlási árat csak a világ leggazdagabb egy-két klubja engedheti majd meg magának, melyeknek viszont néhány millió euró ide vagy oda már nem számít, ezért is még inkább felfelé kerekítették az összeget. 

– A játékos posztja: nemcsak Neymarra igaz, hanem általánosságban elmondható, hogy a csatárok mindig drágábbak, nagyobb a kivásárlási áruk, mint mondjuk egy védőé.  

NEYMAR UTÁN NB I – hogyan működik az árszabás mifelénk?

No de Neymar után evezzünk hazai vizekre – hogyan működik az árszabás Magyarországon?

Hogy itthon mennyi az annyi, az igazából a klubvezetők kénye-kedve szerint alakul.

Jó példa erre, hogy az egyik hazai „elitakadémia” akkori vezetője az egyik saját nevelésű játékosa után egy angol csapatnak a reálisnál háromszor nagyobb átigazolási díjat szabott meg, mondván a szigetországi csapatoknak van pénzük, hadd fizessenek – szegény játékos azóta is a hazai gyepet koptatja. Elgondolkodtató ilyen esetekben, hogy egy ilyen döntéssel a klub vezetője a játékost életének egyik legnagyobb lehetőségétől is megfoszthatja.

Ami talán hasonló a nyugat-európai sztenderdhez, hogy az itthoni, úgymond nevesebb csapatok magasabb árakat szabnak a játékosaik esetében, mint a relatíve kisebb klubok.

A szakemberek szerint a válogatottunk érdeke azt diktálná, hogy minél több játékosunk játsszon nívós nyugat-európai bajnokságokban. Ennek érdekében érdemes lenne az árak alakításában megfontolni néhány környékbeli ország csapatainak példáját, akik úgymond nyomottabb árat szabnak meg, (vagy akár ingyen kölcsönadják a játékosaikat vételi opcióval), majd a játékos további értékesítése esetén részesednek a továbbadásból is.

Ugyanakkor újdonságot jelenthet itthon az a fajta gyakorlat, ami korábban egyáltalán nem jellemezte a csapatokat: az elmúlt években szinte kizárólag szabadon igazolható játékosokat igazoltak, vagyis nem fizettek értük átigazolási díjat. Most viszont már egyre többször történik konkrét pénzmozgás a magyar klubok között is.

Megfigyelhető egyfajta hajlandóság átigazolási díjak fizetésére is. Akár abban az esetben, amikor magyar csapat magyar csapattól magyar játékos játékjogát veszi meg (csak példaként, a teljesség igénye nélkül: Holman Dávid, FTC-ből DVSC, Varga József és Bódi Ádám DVSC–Videoton). Akár akkor, amikor magyar csapat magyar csapattól külföldi játékost szerződtet (Asmir Suljic, Újpest–Videoton), vagy amikor magyar csapat magyar játékost külföldről hoz haza (Otigba Kenneth, Herenveen–FTC), illetve magyar csapat külföldről külföldi játékost igazol át (Henty: Lokomotiv Moszkva–Videoton).

Szóval az elmozdulás megtörtént, kíváncsian várjuk, hogy a fizetési hajlandóság megmarad-e abban az esetben is a hazai csapatoknál, ha és amennyiben a nemzetközi piacon tapasztalható árfelverési hullám érezteti a hatását felénk is.

Paunoch Péter blogja

Címkék

Friss kommentek

Blogarchívum