Pietsch Tibor
Kibédi Péter
Csillag Péter

Kis híján riporterveréssel ment haza Ghána a világbajnokságról

2014.06.27. | 10:27 16

Ötből két továbbjutó nem is rossz, sőt – először történt ez meg az afrikai válogatottakkal a vb-történelem során. Ehhez képest dőlt a panasz az afrikai kollégákból, amikor megkérdeztem, hogyan minősítik csapataik szereplését a világbajnokságon.


Hirdetés

„Több mint rossz, pocsék! Algéria az egyetlen kellemes meglepetés. Nigéria továbbküzdötte magát a nyers fizikai erő segítségével, de messze van a kilencvenes évekbeli remek csapatától. Ghána szétesett, a játékosok egymás között balhéznak, Elefántcsontpart kiesett, mi meg, kameruniak pont nélkül megyünk haza egy szégyenletes vb után” – mondta Simon Molombe Lyonga kameruni kommentátor.

Míg a ghánai válogatottra várunk a vegyes zónában, végighallgathatjuk, hogy mennyi probléma van a kontinens futballjával. Minden bajok egyik gyökere a kettős, egyrészt a szövetség, másrészt az illetékes sportminisztérium irányából érkező irányítás és befolyásolás. Amikor a szövetség (vagy a minisztérium) „elfelejti” kifizetni az összes prémiumot – ez gyakran megtörténik egy afrikai válogatottnál… –, akkor jön a sztrájkfenyegetés, illetve az, hogy a játékosok mindennel törődnek, csak épp a világbajnoki (vagy kontinensbajnoki) szerepléssel nem.

A vegyes zónában sztori sztorit követ. A kameruniak – mellesleg mind elég jól fizetett futballisták – a rendes fizetésükhöz képest bagatell összegen, fejenként tízezer dolláron folytattak kötélhúzást a felsőbb szervekkel, melynek tetőpontján azt is kijelentették, hogy ha nem kapják meg, nem szállnak fel a repülőre és nem utaznak el Brazíliába. Megkapták, elutaztak, bár nem volt benne sok köszönet.

Benoit Assou-Ekotto és Benjamin Moukandjo kis híján ölre ment a pályán, a pletykák szerint súlyos gondok voltak az „éjszakába kijáró” játékosok fegyelmével, a vb-szereplés pont nélkül és egy szerzett góllal zárult, illetve azzal, hogy a szövetségi kapitány, a német Volker Finke Brazíliában maradt, míg csapata hazament. Finke egyébként sajtótájékoztatóján undorítónak és elfogadhatatlannak nevezte két összebalhézó játékosa viselkedését. Otthon a miniszterelnök vizsgálatot rendelt el, célul kitűzve a kameruni futball teljes átalakítását.



Elefántcsontpart – a legdrágább keretű afrikai válogatott – botrányok nélkül távozott, de úgy, hogy túlzottan senkinek sem hiányzik a saját drukkerein kívül. Az elefántcsontparti „aranygeneráció” utolsó vb-esélyét elszórta egy nehéznek nem nevezhető csoportban, és egy késői tizenegyes miatt kiesett a szürke, ám a sikerért valamivel többet tevő Görögország ellenében. Sabri Lamouchi szövetségi kapitány nagyvonalú volt, nem a játékvezetőt, hanem saját hibáikat okolta a kiesésért, majd közölte: lejáró szerződése lévén távozik.

Ghána ahhoz képest nem is teljesített rosszul Portugália ellen, hogy nagyon állt a bál a talán legerősebb afrikai válogatottnál. A szövetség megkérte a FIFA-t, hogy a vb-szereplésért járó pénzt utalja el hamarabb nekik, mert így ki tudnák fizetni a játékosok elmaradt prémiumát. Két kulcsjátékos, az előző tornán remeklő Kevin-Prince Boateng és Sulley Muntari világbajnokságát rövidre zárták, miután fegyelmi okokból mindkettőjüket kihajították a keretből.

A két játékos szűrét azért tették ki, mert összeverekedtek egymással, majd miután megpróbálták szétválasztani őket, Muntari az egyik csapatvezetőnek támadt, Boateng pedig trágár szavakkal inzultálta Akwasi Appiah szövetségi kapitányt, aki szerinte megsértette őt. A játékosok közben az említett elmaradt pénzek miatt sztrájkkal fenyegetőztek, majd kaptak készpénzben hárommillió dollárt.

A „fekete csillagok” csapategysége abban mutatkozott meg a portugálok elleni mérkőzés után, hogy a vegyes zónában egy árva szót sem volt hajlandó szólni senki. Balhé azonban majdnem a szemem előtt lett. Az egyik francia rádióriporter ugyanis szóvá tette, hogy legalább a csapatkapitány Asamoah Gyan megállhatna, lévén ő a „szóvivő”, majd egy „búúú” kiszólással jelezte nemtetszését. Erre Asamoah Gyan majdnem nekiment, de végül jobb belátásra tért (értsd: lefogták), így a ghánai válogatott sajtósának ordított át a termen, hogy „mondja meg annak az alaknak, hogy egy kib.szott seggfej”. A sort záró Jordan Ayew hatalmas fejhallgatóval a fején, rendkívül lazán, fütyörészve távozott. Függöny, Ghána lelépett a világbajnokságról.

Marad a két továbbjutó, Nigéria és Algéria. Nigéria nem mutatott semmi különöset, ám az Irán elleni borzalmas 0–0 és Bosznia-Hercegovina legyőzése a játékvezető segítségével elég volt a továbbjutáshoz. A „szuper sasok” nagyon messze vannak az 1994 és 1998 közti fénykortól, de megtették, amit meg kellett – Franciaország ellen hatalmas meglepetés lenne a továbbjutásuk. Főleg a játékuk alapján. Algéria ellenben nagyon masszív csapattá fejlődött, Észak-Afrika egyetlen képviselője már Belgiumot is nagyon megizzasztotta, hogy aztán remek játékkal múlja felül Dél-Koreát, majd ki-ki meccsen egy döntetlennel búcsúra kényszerítse a többre taksált Oroszországot. Ha valamelyik csapatnak kalaplengetés jár Afrika képviselői közül, hát Algéria az.

Algéria csapatában épp az az egység és szervezettség van meg, ami hiányzott a nyugat-afrikai prominens válogatottakból. Ha a brazíliai világbajnokságon látott-hallott botrányok elszigetelt esetek lennének, az még emészthető lenne, de lassan nem telik el nagy torna prémiumfizetési gondok, politikai beavatkozás, kereteken belüli klikkesedés és sztrájkfenyegetés nélkül. Az afrikai futball pedig nem tud feljebb lépni arról a szintről, amelyre már a kilencvenes évek elején-közepén eljutott. Hiába játszik afrikai futballisták tömkelege Európában, hiába figyelik szervezetten az afrikai országok szövetségei a honosítható, megfelelő származású játékosok sorát, két dolgon nem lehet változtatni, és ezt a helyi újságírók is elismerik. Az egyik, hogy lehet a csapat „európai”, ha a szövetség nem az, ráadásul az afrikai futballszövetségesek szövevényes és nem feltétlenül konfliktusmentes kapcsolatban vannak a helyi sportpolitikával. A másik, hogy amikor a játékosok hazatérnek, ugrik az európai csapataiknál megszokott fegyelem.

„Ha csak a kameruni sztárokat nézem, mindegyik úgy viselkedik, mint egy kiskirály. A kameruni valuta nagyon gyenge, így az egyébként is magas fizetésük csillagászati értékű, amikor hazajönnek. Azt csinálnak vele, amit akarnak, úgy szórják, mint a királyok. Luxusautók, öt-hat nő a szállodában, tízezer dolláros partik. Egymással is rivalizálnak a költekezésben” – mondja Molombe Lyonga.

A pályán sincs minden rendben. Az általában európai futballnevelést kapó játékosok hajlamosak rendkívül fegyelmezetlenül játszani nemzeti csapatukban, olyannyira, hogy a nigériai szövetségi kapitány, Stephen Keshi ezt jelölte meg az afrikai futball egyik legfőbb hátráltató tényezőjeként.

„A legtöbb, világbajnokságra eljutó afrikai futballista a latin-amerikai és európai játékosok szintjén játszik, ugyanazokban a bajnokságokban. A probléma és a fő különbség a latin-amerikai és az európai futballistákhoz képest a taktikai fegyelem hiánya. Ezzel járnak együtt a koncentrációbeli hiányosságok. Ez az oka annak is, hogy Nigéria kiváló játékosai ellenére hosszú időn keresztül nem tudott világbajnoki mérkőzést nyerni” – fejtegette a FIFA kérdésére a tizenhat közé jutó nigériai csapat szakvezetője.

Fegyelmezetlenség a pályán, szervezetlenség a szövetségekben. Amíg ezen a két dolgon nem tudnak változtatni – alighanem az előbbin könnyebb –, addig az afrikai válogatottak aligha tudnak szintet lépni. 1978-ban Tunézia volt az első afrikai csapat, amely győzelmet aratott egy világbajnoki mérkőzésen. 1982-ben Kamerun veretlenül zárt, Algéria pedig az NSZK legyőzésével bemutatta az első nagy meglepetést. 1986-ban Marokkó első afrikai csapatként továbbjutott csoportjából, 1990-ben Kamerun világbajnokveréssel kezdett és a negyeddöntőig menetelt.

1994-ben Nigéria nyolcaddöntős volt és kis híján kiejtette az olaszokat, 1998-ban megismételve szereplését megint eljutott a tizenhat közé. 2002-ben Szenegál jutott negyeddöntőbe, 2006-ban Ghána volt nyolcaddöntős. A dél-afrikai, hazai kontinensen rendezett világbajnokságon csak Ghána élte túl a csoportkört, igaz, végül a negyeddöntőben szállt ki, és egy értékesített tizenegyesre volt az elődöntőtől. 2014-ben a világbajnokságok történetében először van két afrikai csapat a világbajnokságon a legjobb tizenhat között, de az afrikai kollégák nem véletlenül elégedetlenek: egyáltalán nem látják azt, hogy nagyobb áttörés közeledne. Egy-egy kiugró eredményt leszámítva a kontinentális futball mintha egy helyben topogna, valódi afrikai topcsapat pedig még nem állt össze.

Hol van már a peléi jóslat, hogy egy afrikai csapat kétezerig világbajnok lesz? Issac Hayatou kontinentális szövetségi elnök a professzionalizmus új korszakának eljövetelét ígérte az afrikai labdarúgásban.

Egyelőre ennek nem sok jele van.

AFRIKAI VB-SZEREPLÉSEK 1986 ÓTA
1986
Algéria
kiesett a csoportkörben, csoportjában 1 pontot szerzett
Marokkó nyolcaddöntőbe jutott, csoportjában 4 pontot szerzett.
1990
Kamerun
negyeddöntőbe jutott, csoportjában 4 pontot szerzett.
Egyiptom kiesett a csoportkörben, csoportjában 2 pontot szerzett.
1994
Kamerun kiesett a csoportkörben, csoportjában 1 pontot szerzett.
Marokkó kiesett a csoportkörben, csoportjában 0 pontot szerzett.
Nigéria nyolcaddöntőbe jutott, csoportjában 6 pontot szerzett.
1998
Kamerun
kiesett a csoportkörben, csoportjában 2 pontot szerzett.
Marokkó kiesett a csoportkörben, csoportjában 4 pontot szerzett.
Nigéria nyolcaddöntőbe jutott, csoportjában 6 pontot szerzett.
Dél-Afrika kiesett a csoportkörben, csoportjában 2 pontot szerzett.
Tunézia kiesett a csoportkörben, csoportjában 1 pontot szerzett.
2002
Kamerun
kiesett a csoportkörben, csoportjában 4 pontot szerzett.
Nigéria kiesett a csoportkörben, csoportjában 1 pontot szerzett.
Dél-Afrika kiesett a csoportkörben, csoportjában 4 pontot szerzett.
Szenegál negyeddöntőbe jutott, csoportjában 5 pontot szerzett.
Tunézia kiesett a csoportkörben, csoportjában 1 pontot szerzett.
2006
Angola
kiesett a csoportkörben, csoportjában 2 pontot szerzett.
Elefántcsontpart kiesett a csoportkörben, csoportjában 3 pontot szerzett.
Ghána nyolcaddöntőbe jutott, csoportjában 6 pontot szerzett.
Togo kiesett a csoportkörben, csoportjában 0 ponttal zárt.
Tunézia kiesett a csoportkörben, csoportjában 1 pontot szerzett.
2010
Algéria
kiesett a csoportkörben, csoportjában 1 pontot szerzett.
Kamerun kiesett a csoportkörben, csoportjában 0 ponttal zárt.
Elefántcsontpart kiesett a csoportkörben, csoportjában 4 pontot szerzett.
Ghána negyeddöntőbe jutott, csoportjában 4 pontot szerzett.
Nigéria kiesett a csoportkörben, csoportjában 1 pontot szerzett.
Dél-Afrika kiesett a csoportkörben, csoportjában 4 pontot szerzett.
2014
Kamerun kiesett a csoportkörben, csoportjában 0 ponttal zárt.
Elefántcsontpart kiesett a csoportkörben, csoportjában 3 pontot szerzett.
Nigéria nyolcaddöntőbe jutott, csoportjában 4 pontot szerzett.
Ghána kiesett a csoportkörben, csoportjában 1 pontot szerzett.
Algéria nyolcaddöntőbe jutott, csoportjában 4 pontot szerzett.

♦ 1998 óta van öt afrikai csapat (2010-ben a házigazda Dél-Afrikával hat) a világbajnokságon, és azóta nem sikerült megdönteni a csoportmérkőzéseken felállított összesített kontinentális pontrekordot (15 pont)
♦ 1998 óta nem volt afrikai csoportelső a világbajnokságon.
♦ Európa, Dél-Amerika és a CONCACAF-zóna mellett már Ázsia is adott elődöntős csapatot világbajnokságon, Afrika és Óceánia még nem.
♦ 2006 óta nem aratott két győzelmet csoportjában egyik afrikai csapat sem.
♦ 1986 óta mindig van afrikai továbbjutó a csoportkörből…
♦ …de 2014-ben fordult elő először, hogy két afrikai csapat is továbblépett.

A helyszínről tudósít
Marosi Gergely

Hirdetés

Címkék

Friss kommentek


Hirdetés