Zidane büntetője nyugdíjba küldte Figót

Zinedine Zidane és Luis Figo közül csak az egyik juthatott tovább – Zizou (Fotó: Action Images)

1982: PAOLO ROSSI MESTERHÁRMASA TÉRDRE KÉNYSZERÍTI A BRAZILOKAT

Paolo Rossi 306 percet töltött a pályán a squadra azzurra addigi négy spanyolországi vb-mérkőzésén, ám hiába e temérdek játékidő, egyszer sem volt képes a kapuba találni. A négy évvel korábbi vb-n 21 esztendősen három gólt szerző támadó visszafogottságára magyarázatul szolgált, hogy nem sokkal a torna előtt kapta vissza bundagyanú miatt másfél évre bevont játékengedélyét – magyarázatra várt azonban, miért erőlteti a játékát Enzo Bearzot szövetségi kapitány...

A brazilok elleni 1982. július 5-i mérkőzésen a világ megkapta a választ.

Az argentinok meglepő legyőzésével Olaszország tekintélyt vívott ki magának, csakhogy időközben a csodálatos futballt nyújtó selecao is elintézte a címvédőt, a szakértők többsége benne látta az új világbajnokot – ráadásul számára a döntetlen is elegendő volt a továbbjutáshoz.

Rossi megtáltosodásával senki sem számolt. Ehhez képest a támadó már az 5. percben befejelte az olaszok vezető gólját. Sócrates hamar egyenlített – micsoda passzt kapott Zicótól! –, csakhogy az első játékrész közepén Rossi góllal büntette Toninho Cerezo labdaeladását. Az olaszok a veterán Dino Zoff védései révén sokáig tartották előnyüket, azonban Falcao 68. percbeli bombája után újra Brazília állt továbbjutásra. De az utolsó szót nem ő, hanem Rossi mondta ki minden idők egyik legjobb vb-mérkőzésén: Marco Tardelli lövésébe belekanalazva a kékek 20-asa szerezte az olasz továbbjutást jelentő győztes gólt.

Rossi korábban sohasem szerzett mesterhármast a válogatottban (később is csak egyet). Ami a brazilokat illeti, Tele Santana szövetségi kapitány a vereség után leköszönt posztjáról, ám a következő világbajnokságon még egyszer megkísérelte korszakos játékosait, Zicót, Sócratest, Júniort a csúcsra vezetni, ám egy európai csapat ismét az útját állta.

Anglia eközben véghezvitte azt a bravúrt, hogy a középdöntő mindkét mérkőzését lehozta kapott gól nélkül, ám mivel nem is szerzett egyet sem, nem juthatott be az elődöntőbe – az angol, spanyol, nyugatnémet trióból az utóbbi csapat lépett tovább. Az egyik elődöntőben Olaszország–Lengyelország, a másikban NSZK–Franciaország csatára várt a nagyérdemű. 1934 és 1966 után harmadszor fordult elő, hogy kizárólag európai csapatok jutottak be a legjobb négy közé.

1994: ROBERTO BAGGIO MEGMENTI OLASZORSZÁGOT, BULGÁRIA IS TOVÁBBSURRAN

Hogy Roberto Baggiót inkább feldobja, mintsem nyomasztja egy világverseny különleges atmoszférája, azt rajongói és kritikusai 1990 óta egyaránt jól tudták. „Copfocska" azon a világbajnokságon, a Csehszlovákia elleni mérkőzésen játszotta be magát végleg az olasz válogatottba. Gólerősségét azóta számtalanszor bizonyította, ám a Nigéria elleni nyolcaddöntőt megelőző több mint kilenc hónapban egyetlenegy válogatott meccsen sem talált kapuba.

Ezen a július 5-i bostoni délutánon nagy szükség volt a lélekjelenlétére, hiszen az ellenfél sokra taksált válogatottja nemcsak vezetett Emmanuel Amunike szemfüles góljával, hanem Gianfranco Zola kiállítása miatt a 76. perctől emberelőnyben is játszott. Egy perccel a vége előtt aztán Baggio jól helyezett lövéssel egyenlített, majd a hosszabbításban értékesített egy büntetőt, amelynek „létrejöttéhez" egy elegáns átadással maga is hozzájárult. Arrigo Sacchi csapata továbbjutott!

S a nyolcaddöntő utolsó játéknapja nemcsak az egyesült államokbeli torna első hosszabbítását, hanem az első tizenegyespárbaját is meghozta. A két résztvevő a vb-negyeddöntőbe korábban sohasem jutó Bulgária és a többnyire szintén „állandó csoportlakó" Mexikó volt – érthető, hogy mindkettő körömszakadtáig védte a továbbjutással kecsegtető döntetlent. A tíz sárga lappal és egy-egy kiállítással súlyosbított mérkőzésen Hriszto Sztoicskov (mellékelt) remek góljával a bolgárok szerezték meg a vezetést, Alberto Garcia Aspe tizenegyesből egyenlített. A szétlövés hőse a bolgár kapus, Boriszlav Mihajlov volt, aki két mexikói lövést is kivédett.

2006: ZINEDINE ZIDANE BÜNTETŐJE DÖNTŐT ÉR A FRANCIÁKNAK

A németországi világbajnokságon a portugálok egyetlen szerzett góllal jutottak túl az egyenes kieséses szakasz két korábbi körén, a hollandok elleni és az angolokkal szembeni meccsük inkább a rugdalózásokról, veszekedésekről maradt emlékezetes. Vajon mire lesz ez elég a spanyolok legyőzésétől lendületbe jövő, időközben a címvédő brazilokat is elbúcsúztató franciák ellen?

Nos, Cristiano Ronaldo ide, az utolsó nagy győzelmi lehetősége kapujában álló Luis Figo oda, Luiz Felipe Scolari kapitány világbajnokhoz méltó szaktudása amoda, a kiegyenlítettnek mondható müncheni meccset Franciaország nyerte meg. Az egyetlen gólt a Figóhoz hasonlóan az utolsó nagy diadalára készülő Zinedine Zidane szerezte abból a büntetőből, amelyet Thierry Henry harcolt ki Ricardo Carvalho ellenében.

A Real Madridban sok sikert közösen megélő Zidane és Figo útja nem először keresztezte egymást világversenyen, és ahogyan a 2000-es Eb-n, ezúttal is a franciáé vezetett messzebbre. Figo válogatott karrierje – legalábbis felnőtt szinten – diadal nélkül ért véget.

Eldőlt tehát, hogy megismétlődik a 2000-es Európa-bajnokság fináléja: az egy nappal korábban Németországot nagy csatában búcsúztató Olaszország lehetőséget kapott arra, hogy elégtételt vegyen a franciákon a hat évvel korábbi rotterdami 1–2-ért.