Még annyi gól sincs, mint 1990-ben

Valószínűleg sokan gondolták úgy, hogy az 1990-es világbajnokságot lehetetlen alulmúlni a gólok számát és a látványos játékot tekintve, ám a mostani torna első köre bizony az olaszországi vb-t idézte.

Hogy a mérkőzések színvonala milyen, azt ki-ki döntse el maga, ez teljesen szubjektív dolog, a tényekkel azonban nem érdemes vitatkozni. Márpedig tény: az első körben 25 gólt láthattunk a 16 mérkőzésen, ez pedig 1.56-os átlagot jelent. Az eddigi negatív rekordot a húsz évvel ezelőtti vb tartja, amelyen meccsenként átlagosan 2.2 gólt láthattunk. Amióta (1998) 32 csapat vehet részt a vb-n, egyszer sem volt olyan alacsony a gólátlag a csoportkör első fordulójában, mint most.

A kevés találatból szinte egyenesen következik, hogy a mostani világverseny több más téren is alulmúlja a korábbi világbajnokságokat. Dél-Afrikában fordult elő például először, hogy az első körben – ez 1934-ben és 1938-ban a nyolcaddöntőt, a többi tornán pedig a csoportküzdelmek első fordulóját jelentette – egy játékos sem tudott duplázni, négy éve hat ilyen labdarúgó is volt.

Ezen a vb-n kellett várni a legtovább arra, hogy egy mérkőzésen legalább három gól szülessen, és arra is, hogy egy csapat minimum háromszor vegye be ellenfele kapuját. Az idén mindkét sorozatot a német válogatott törte meg, amely 4–0-val intézte el Ausztráliát, a vb nyolcadik meccsén. A Nationalelf volt az egyetlen az első körben, amely kettőnél többször örülhetett gólnak, olyan válogatott viszont még nem akadt, amely fordítani tudott volna.

Ugyancsak érdekes adat, hogy a 25 gólból csak kettő született a tizenhatoson kívülről leadott lövésből, külön pikantériát ad a dolognak, hogy mindkétszer hatalmas kapushiba kellett a „távoli" (egyik esetben sem állt 25 méternél messzebb a kaputól a lövő játékos) találathoz. Az algériai Favzi Sausi bakija után Szlovénia örülhetett, az angol Robert Green hibája pedig az Egyesült Államoknak jelentett egy pontot.

Szemet szúró egyébként, hogy milyen rosszul céloznak még a legjobb rúgótechnikával rendelkező futballisták is, sokan ezt is a Jabulaninak, a torna hivatalos labdájának tulajdonítják, amely egyes kritikák szerint úgy száll, mint gyerekkorunk pöttyös gumilasztija.