Brazilverő hollandok, könnyfakasztó 11-esek

Az olasz Luigi Di Biagio a franciák ellen elhibázott 11-ese után 1998-ban (Fotó: Action Images)

Dél-Afrikában ma is játszanak két negyeddöntőt, hagyományainkhoz híven nézzük, mire jutott az érdekelt négy csapat a korábbi vb-k július 3-i játéknapján!

JÚLIUS 3. MÉRLEGE 

Torna	5
Mérkőzés	10
Gól	28
Gólátlag	2.8

Spanyolország és Paraguay semmire, aminek oka prózai: világbajnokságon még egyiküket sem szólította a kötelesség pályára ezen a napon. Németországnak, pontosabban még az NSZK-nak egyetlen feladata adódott, a Lengyelország elleni nagyon fontos meccset meg is nyerte 1974-ben. Argentína ellenben háromszor próbálkozott, és bár klasszikus értelemben sohasem nyert, egyszer nagyon örült: 1990-ben sikeres tizenegyespárbajt követően a döntőbe jutott.

1954: AUSZTRIA NYERI A BRONZOT, A CÍMVÉDŐ NEM FÉR FEL A DOBOGÓRA

Nem jutott érem a címvédőnek a svájci tornán! A saját kontinensük és a világ futballjában addig meghatározónak számító Ausztria és Uruguay először találkozott egymással (azóta is csak egyszer vívtak meg), az 1954. július 3-i meccs tétje a vb-bronzérem volt.

Ernst Stojaspal büntetőjével az osztrákok szerezték meg a vezetést, a magyaroknak kétszer betaláló Juan Hohberg jól helyezett lövéssel egyenlített. A fordulás után egy lövés Luis Cruz fején megcsúszva vágódott az uruguayi kapuba (öngól!), majd a 89. percben Ernst Ocwirk biztossá tette az osztrák győzelmet.

Ausztria először szerzett érmet világbajnokságon, míg az addigi mindkét vb-jét aranyérmesként befejező Uruguay nem fért fel a dobogóra. Egy mérkőzés maradt hátra a gólokban leggazdagabb vb-ből: a Magyarország–NSZK finálé.

1954: AUSZTRIA–URUGUAY 3:1

 

VB 1954, SVÁJC – JÚLIUS 3. 

A 3. HELYÉRT
Zürich	Ausztria–Uruguay	3:1

 

1974: MAIER ÉS MÜLLER MEGÁLLÍTJA A LENGYELEKET, NEESKENS ÉS CRUYFF A BRAZILOKAT

Négy mérkőzést rendeztek a nyugat-németországi világbajnokság július 3-i játéknapján, de igazi tétje csupán kettőnek volt, annak a kettőnek, amelyiken a negyeddöntő százszázalékos csapatai találkoztak. Az A-csoportban Hollandia és Brazília, a B-ben az NSZK és Lengyelország vívott meg a döntőbe jutásért.

Utóbbi párharc némi késéssel kezdődött el a rossz időjárás miatt – a frankfurti stadion játékterén több helyütt megállt a víz a hatalmas esőzés nyomán –, de végül a Linemayr, Palotai, Scheurer bírói hármas engedélyt adott a kezdésre. A torna leggólerősebb csapata, a sok semleges szurkoló által a fináléba remélt lengyel válogatott nem egy alkalmat kínált Sepp Maiernek, hogy ízelítőt adjon kapusmesterségbeli jártasságából. De nemcsak a lengyel támadókat megbabonázó Maier, hanem kollégája, Jan Tomaszewski is kitett magáért, az 53. percben például kivédte Uli Hoeness rosszul helyezett büntetőjét.

Egy gól azonban született, negyedórával a lefújás előtt Gerd Müller közeli lövése nyomán a labda megakadt a lengyel kapuban, ami Helmut Schön legénységének döntőbe jutását eredményezte.

1974: NSZK–LENGYELORSZÁG 1–0

Dortmundban a címvédő Brazília és a totális futballjának addigra sok hívet toborzó Hollandia csapott össze – és valóban, összecsapás volt ez a javából! A kőkemény belépőkkel, kakaskodásokkal fűszerezett, a brazil Luis Pereirának a lefújás előtt nem sokkal piros lapot hozó csatát a hollandok nyerték meg két – második félidei – góllal. Az elsőt Johan Neeskens perdítette be bravúros mozdulattal a másik Johan, Cruyff beadásából, a másikat maga Cruyff lőtte egy hasonló akció végén, a felfutó Ruud Krol bejátszásából. Hollandia először jutott be a világbajnokság döntőjébe.

1974: HOLLANDIA–BRAZÍLIA 2–0

 

VB 1974, NSZK – JÚLIUS 3. 

NEGYEDDÖNTŐ (CSOPORTKÖR)
Dortmund	Hollandia–Brazília	2–0
Gelsenkirchen	Argentína–NDK	1–1
Frankfurt	NSZK–Lengyelország	1–0
Düsseldorf	Svédország–Jugoszlávia	2–1

 

1990: GOYCOECHEA MEGINT TIZENEGYEST ÖLT, OLASZORSZÁG ELBUKTA AZ ELŐDÖNTŐT

Húsz évvel ezelőtt ezen a napon foszlott szerte a nagy olasz álom: eldőlt, hogy Azeglio Vicini tanítványai nem követhetik az 1934-es világbajnok és az 1968-as Európa-bajnok squadra azzurrát, azaz a házigazdai szerephez ezúttal nem jár aranyérem.

Ez volt sorozatban az ötödik (!) világbajnokság, amelyen Olaszország és Argentína útja keresztezte egymást, és bár az olaszok e nápolyi elődöntőben is megőrizték veretlenségüket (két győzelem, három döntetlen), az 1–1-et keserves kudarcként élték meg. Pedig minden a terveknek megfelelően indult, a 17. percben megszületett a szemfüles Salvatore „Toto" Schillaci szokásos gólja, csakhogy a második félidőben Claudio Caniggia csúsztatott fejessel egyenlített, megszakítván ezzel az olasz kapus, a vb-n addig minden próbálkozást visszaverő Walter Zenga 517 perce tartó gólmentes sorozatát.

Az olaszok a hosszabbítás több mint felét emberelőnyben játszották végig, de ezt nem tudták gólra váltani, így következett a tizenegyespárbaj. Az első három sorozatban senki sem hibázott, a negyedikben viszont csak Diego Maradona talált be, Roberto Donadoni lövését kivédte Sergio Goycoechea. A jugoszlávok elleni produkciójával rettegett tizenegyesölővé előlépő argentin kapus Aldo Serena kísérletét is hatástalanította.

Maradona városa, Nápoly – csakúgy, mint a szovjetek elleni kulcsfontosságú csoportmérkőzésen – megint szerencsét hozott Argentínának. Carlos Bilardo tanítványai kísérletet tehettek négy évvel korábban megszerzett világbajnoki címük megvédésére.

1990: ARGENTÍNA–OLASZORSZÁG 1–1

VB 1990, OLASZORSZÁG – JÚLIUS 3. 

ELŐDÖNTŐ
Nápoly	Argentína–Olaszország	1–1, 11-esekkel 4–3

 

1994: NAGYSZERŰ ROMÁN DIADAL A VEZÉRÉT VESZTŐ ARGENTÍNA FELETT

A négy évvel későbbi július 3-i játéknap már nem annyira kedves fejezete az argentin futballtörténelemnek, tekintve, hogy az immár Alfio Basile irányította válogatott veszített az egyesült államokbeli vb nyolcaddöntőjében, és kiesett. Csekély vigasz, hogy a román válogatott története talán legjobb teljesítményét nyújtotta.

A doppingolás miatt eltiltott Diego Maradona csak a lelátón ülhetett, ami értelemszerűen nem jelentett túl nagy segítséget a társaknak. Az első román gólt Ilie Dumitrescu szerezte, erre Gabriel Omar Batistuta büntetőből még gyorsan válaszolt. Csakhogy még gyorsabban jött a román rekontra: Gheorghe Hagi ihletett passzából Dumitrescu belőtte második gólját is. S a kölcsön visszajárt: a második félidőben Dumitrescu nagy szóló végén „kaviárt" tálalt Hagi elé, és a kapitány nem is hibázott. Abel Balbo gólja már nem osztott, nem szorzott.

1994: ROMÁNIA–ARGENTÍNA 3–2

A nap másik mérkőzésén Martin Dahlin már a 6. percben megszerezte a vezetést Svédországnak, a második félidőben Kennet Andersson kétszer is betalált, azaz Tommy Svensson csapata magabiztosan élt a kínálkozó eséllyel a csoportjából nagy meglepetésre továbbjutó Szaúd-Arábia ellen.

 VB 1994, EGYESÜLT ÁLLAMOK – JÚLIUS 3.

NYOLCADDÖNTŐ
Dallas	Svédország–Szaúd-Arábia	3–1
Los Angeles	Románia–Argentína	3–2

 

1998: DÁNIA ÉS A KÉT LAUDRUP ELKÖSZÖN, BRAZIL ÉS FRANCIA TOVÁBBJUTÁS

Az előző torna arany- és ezüstérmese, valamint a házigazda is pályán volt a franciaországi világbajnokság július 3-i játéknapján. A két negyeddöntő közül csak az egyikben születtek gólok: Martin Jörgensen a 2. percben meglepetésre Dániának szerzett vezetést, Bebeto a 9. percben egyenlített, majd Rivaldo pimasz emeléssel már a címvédő brazilokat juttatta előnyhöz.

A fordulás után Brian Laudrup kihasználta, hogy Roberto Carlos ollózva (...) próbált menteni a saját 16-osán belül, ám Dánia nem sokáig örülhetett, Rivaldo alsó sarkos lövésével Brazíliáé lett a győzelem.

A dán futballban ezzel a mérkőzéssel lezárult egy korszak, ugyanis a két karizmatikus Laudrup fivér, Michael (104 mérkőzés) és Brian (82) ekkor lépett pályára utoljára a válogatottban. Történelmi momentum a másik oldalról: Bebeto ekkor szerezte 39., egyben utolsó gólját a selecaóban.

1998: BRAZÍLIA–DÁNIA 3–2

Saint-Denis-ben nem született gól, a két kapus, a francia Fabien Barthez és az olasz Gianluca Pagliuca mindent védett – még a tizenegyesek során is volt egy-egy nagy dobásuk Demetrio Albertini, illetve Bixente Lizarazu kísérleténél. Két-két eredményes próbálkozás következett (francia részről két későbbi szupersztár, a pelyhedző állú David Trezeguet és Thierry Henry adott előzetest klasszisából), majd az utolsó sorozat, amelyben a napokban kinevezett francia szövetségi kapitány, az egy körrel korábban is kulcsszerepet alakító Laurent Blanc nem hibázott, Luigi Di Biagio viszont igen, labdája a keresztlécen csattant. S mennyire különbözhet veretlenség a veretlenségtől! Olaszország vereség nélkül is hazautazni kényszerült, Cesare Maldini szövetségi kapitány a kritikák kereszttüzében lemondott – miközben az ugyancsak veretlen Franciaország folytathatta útját az aranyösvényen ...

1998: FRANCIAORSZÁG–OLASZORSZÁG 0–0

VB 1998, FRANCIAORSZÁG – JÚLIUS 3. 

NEGYEDDÖNTŐ
Saint-Denis	Franciaország–Olaszország	0–0, 11-esekkel 4–3
Nantes	Brazília–Dánia	3–2