HIRDETÉS
HIRDETÉS
MALONYAI PÉTER
MALONYAI PÉTER
2018.05.27 10:31 Frissítve: 2018.05.27 11:14

Amikor az angolok önfeledten ünnepelték a magyar futballistákat

Van, aki az 1970-es vb-re esküszik, más az 1982-esre, 1954-et természetesen sohasem feledjük, de a ’66-os brazilverést sem. A világbajnokságok 1930 óta íródó története tele van emlékezetes csatákkal, bizonyára a nyári oroszországi tornán is lesznek ilyenek – a vb végéig szombatonként felidézzük az eddigi húsz futballünnep legcsodásabb és legbotrányosabb pillanatait.

HIRDETÉS
Ikonikus felvétel: a világbajnokságok történetének egyik legszebb gólja után Farkas János ünnepel (Fotó: AFP)

 

 

ÉDESEBB AZ ÁLOMNÁL

A portugáloktól elszenvedett vereség (1:3) után a The Sun című lap arról írt, a magyar küldöttség rengeteg táviratot, telefont kapott Magyarországról, követelve, hogy „vegyenek súlyos elégtételt” a kudarc szereplőin, a játékosokon. Figyelembe véve, hogy 1966-ban nem volt éppen természetes Angliába táviratozni, telefonálni, érthető a magyar vezetők elképedése, az pedig szintén a kor szellemét tükrözte, hogy ők az otthoniak szerető féltéséről, a játékosokkal való együttérzéséről számoltak be (a forrás megjelölése nélkül).

Így vagy úgy, a második csoportmeccsen, a címvédő brazilok ellen örökké emlékezetes produkcióval állt elő a csapat. Baróti Lajos szövetségi kapitány a hátvédektől azt kérte, hogy legyenek határozottak, merjenek előretörni is, a csatárok pedig „ne sajnálják a fáradságot – ha kell, a saját ötösükön is segítsék a védelmet”.

Ha létezik taktikai utasítás, amelyet maradéktalan végrehajtás követett, ez az volt. Párosulva elszántsággal, magabiztossággal, és – mert ez a lényeg – csodálatos futballal.

Bene Ferenc már a 2. percben megadta az alaphangot, mindenki eszén túljárt, aki csak elébe került (Paulo Henrique, Altair, Gilmar kapus, Bellini), s máris 1:0. Még az első negyedóra befejezése előtt egy lecsorgó labdából Tostao kiegyenlített (1:1), de a nézőtér tapsa jelezte, hogy a liverpooli ezreknek tetszik a magyarok játéka. Fordulópont volt, hogy a szünet előtt, amikor kapusunk, Gelei József elcsúszott, s a labda gólba tartott, Sipos Ferenc utánozhatatlan mozdulattal mentett.

Szünet után, a 64. percben pedig jött a futballtörténelem egyik legszebb gólja, érdemes felidézni a Népsport jóvoltából: „Albert kitűnő labdát tálalt Bene elé, aki elfutott a jobb oldalon. Pompásan lőtte be a labdát középre, Farkas jó ütemben érkezett s 12 méterről kapásból hatalmas gólt lőtt a kapu bal oldalába. 2:1.” Farkas János véleménye sem érdektelen: „Az utolsó métereken olyan versenyt futottunk Gersonnal, mintha százas sprinterek lettünk volna.”

Tíz perc elteltével eldőlt a meccs, Bene ki tudja, hányadszor kicselezte Paulo Henriquét, aki elhúzta a lábát. A büntetőt Mészöly Kálmán lőtte be (3:1), aki öt perccel később rosszul esett. Baróti kapitány a kezébe temette arcát látva a sérülést, de Mészöly folytatta – felkötött karral.

A hátralévő időben is irányított a magyar csapat, hogy nem az időt húzta, arra bizonyíték, hogy „amikor a játékvezető a mérkőzés végét jelezte, az angol nézők önfeledten ünnepelték játékosainkat, akik az eddig látott mérkőzések közül a legszínvonalasabb találkozót küzdötték végig, s nagy bravúr árán legyőzték a kétszeres világbajnokot! Megérdemelték az ünneplést!”

Ez az este – maradva a Népsportnál – „édesebb volt az álomnál”, s a minősítés nem túlzás. A játékosok szinte önkívületben játszották végig a kilencven percet, nem véletlen, hogy hiába kaptak nyugtatót, képtelenek voltak elaludni. Bene, Farkas és Albert Flórián produkciója azóta is etalon, Albert egy esztendővel későbbi Aranylabdájánál alapélmény volt a liverpooli magyar–brazil.
Még Baróti is túllépett megszokott visszafogottságán a játékosokról szólva: „Azt hiszem, kiléphetnek már a régi nagy csapat árnyékából.”

Liverpoolban valóban megtették.

1966. július 15., csoportmérkőzés
Magyarország–Brazília 3:1 (1:1)
Liverpool
, Goodison Park, 51 387 néző. Vezette: Dagnall (angol)
Gólszerző: Bene (2.), Farkas (64.), Mészöly (73. – 11-esből), ill. Tostao (14.

KIS HÍR, NAGY SZENZÁCIÓ

Anglia szorult helyzetben: Tom Finney fejel a két amerikai
védő, Charlie Colombo és Walter Bahr között (Fotó: AFP)

Hiába tanítómesterek, az angolok csak a negyedik világbajnokságon, 1950-ben mutatták meg magukat először a tornán, annak következtében, hogy 1928-ban – kifogásolva, hogy az amszterdami olimpián „álamatőrök” is játszhattak – kiléptek a FIFA-ból, s csak 1946-ban lettek újra családtagok.

A tekintélyük ettől nem csorbult, olyannyira nem, hogy a brazíliai torna esélyeseként emlegették őket. A várakozásra már az első meccsükön rácáfoltak.

Nyertek ugyan Chile ellen (2:0), ám nem éppen meggyőző játékkal – aztán a második fellépésükön robbant a bomba. Magától értetődően azt várta mindenki, hogy kitömik az Egyesült Államok csapatát, de jött egy olyan pofon, amelyről még ma is szégyenkezve beszélnek a csatornán túl.

Magabiztosan készülődtek, jellemző, hogy a legendás jobbszélsőt, Stanley Matthewst (1956 aranylabdását) Walter Winterbottom szövetségi kapitány be sem tette a csapatba, de ott volt a kor nagyságai közül Alf Ramsey, Billy Wright, Jimmy Dickinson és Stan Mortensen – mindhiába.

A 38. percben Walter Bahr lövésébe a haiti diák – egyébként egy harlemi étteremben részmunkaidős mosogatófiúként dolgozó – Joe Gaetjens beletette a fejét, ezzel 1:0, és utána hiába ostromolt az angol csapat.

Megdöbbentő eredmény, olyannyira, hogy Angliában elírásra gyanakodtak a sportszerkesztők, azt hitték, 10:0 a helyes eredmény, és Anglia nyert.

Ne higgyük, hogy Amerikában szenzációként tálalták a sikert: a gólban főszereplő Walter Bahr 1975-ben elmondta, hogy először kérdezik a bravúrról, egyébként csak egy kis hírt ért a diadal.

És ha már a szereplőknél tartunk, a gólszerző Joe Gaetjens később visszatért Haitire, ahol a rettegett diktátor, Francois Duvalier ellenzékiként elfogatta, és – ha hinni lehet egyes CIA-dokumentumoknak – saját kezűleg ölte meg.

1950. június 29., csoportmérkőzés
EGYESÜLT ÁLLAMOK–ANGLIA 1:0 (1:0)
Belo Horizonte, 10 151
néző. Vezette: Dattilo (olasz)
Gólszerző: Gaetjens (38.)

 

BOTRÁNYOS PILLANATOK – MARADONA INDOKA: Ő NAGYOBBAKAT KAPOTT
César Luis Menotti szövetségi kapitány1978-ban még korainak tartotta, hogy az akkor 17 esztendős Diego Maradonát a hazai tornán játszassa, így az ifjú zseni elesett attól, hogy tinédzserként világbajnok legyen, de négy esztendővel később azt remélte, hogy vezérletével megvédi címét Argentína. Nos, az akkor már világhírű ifjú nem a játékával tette emlékezetessé az 1982-es spanyolországi vb-t, hanem egy kirívó durvasággal.

Brazília 3–0-ra vezetett már a csapata ellen a középdöntőben (a vége 3–1 lett), amikor öt perccel a lefújás előtt Batista hátulról elütötte Luis Galvánt, Maradona azonnal ott termett, és gondolkodás nélkül talpalt bele Batista combjába. A mexikói bíró, Rubio Vázquez azonnal leküldte a pályáról a későbbi „Isteni Diegót”, és Menotti sem vette védelmébe. Elnézést kért játékosa tettéért, akinek indulatát menthetetlennek ítélte, okául pedig hiányos erőállapotát nevezte meg.

Maradona pedig tette, ami a szokás: az öltözőben elnézést kért Batistától, de hangsúlyozta, korábban ő nagyobbakat kapott… 

 

HIRDETÉS
HIRDETÉS
2018.07.23 20:28:23

Foci vb 2018 nemzetisport.hu

Igazán lírai: Wendell Lira majdnem öngyilkos lett, de a trófea megváltoztatta az életét, majd Oroszországban...

2018.07.17 16:53:30

Foci vb 2018 MAROSI GERGELY

A rugalmasság, a pragmatizmus és a reaktív futball nyert, az unalomba dermedő labdabirtoklás vesztett a vb-n.

2018.07.16 23:30:24

Foci vb 2018 VINCZE ANDRÁS

NS-VÉLEMÉNY. A kulijátékosoknak a perisici szintet kellene karcolgatniuk.

2018.07.16 23:28:31

Foci vb 2018 SZELI MÁTYÁS

ALAPVONAL. Ezért is írom le immáron sokadszorra, a most véget érő torna, a válogatott futball »állapota« újabb bizonyítéka annak, hogy minőségileg rosszat tesz a világbajnokságnak a négy vagy nyolc év múlva esedékes létszámemelés.

2018.07.16 10:56:29

Foci vb 2018 nemzetisport.hu

Maradona beindul, a japánok kitakarítanak, Anglia egyik továbbjutása pedig a végítélet jele.

HIRDETÉS
HIRDETÉS