WADA: forradalmasíthatják a doppingellenes harcot

Vágólapra másolva!
2019.10.11. 10:37
null
A szárazvércsepp-teszt más dimenzióba helyezheti a doppingellenes harcot
A WADA szerint forradalmasíthatja a doppingellenes harcot a versenysportba átültetett szárazvércsepp-vizsgálat, a 2022-as téli olimpián már rutinszerűen alkalmaznák.

 

Nem tudjuk, mire jutottak a tudósok a bizonyítással vagy az ellenbizonyítással, hogy valóban az 1793. január 21-én kivégzett XVI. Lajos vérmintáját találták-e meg évekkel ezelőtt egy, a forradalmi hősök portréival és szövegekkel díszített lopótökben. A francia uralkodót a párizsi tömegek nyomására többségi szavazással a Konvent küldte guillotine alá, és a vágyuk beteljesülésétől megittasodott emberek zsebkendőiket belemártották a halott vérébe. A lopótök néhai gazdája sem tett másként, hátrahagyva vérpecsétes szövetzsebkendőjét az utókornak.

Azt sem tudjuk, vajon mit kezdene a több mint kétszáz éves mintával a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA), ellenben nagy reményeket fűz az úgynevezett szárazvércsepp-teszthez (dried blood spot, DBS), amely bár nem új találmány, más dimenzióba helyezné a doppingellenes harcot. Szövetzsebkendőre, nyaktilóra nincs szükség, mindössze egy (vagy néhány) vércseppre az ujjbegyből, egy speciális szűrőpapírra és a száradás folyamatára.

A SZÁRÍTOTTVÉRCSEPP-TESZT ELŐNYEI

♦ egyszerű a mintagyűjtés (ujjbegy megszúrása)
♦ az ellenőrzött sportolónak nem kellemetlen a vizsgálat
♦ minimális mennyiségű vérre van szükség (függ attól is, mi az elemzés típusa)
♦ jóval olcsóbb a DBS szállítása és gyűjtése, kevésbé óvandó a károsodástól
♦ kevesebb hely kell a tároláshoz

Márciusban megbeszélést tartottak a WADA, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), a Nemzetközi Teszthatóság (ITA), az amerikai, a kínai, az ausztrál és a japán antidopping-szervezet képviselői, és a közelmúltban egyetértési nyilatkozatot írtak alá a szárazvércsepp-tesztelés lehetséges alkalmazásáról. Marcia MacDonald vezetésével megalakult a bizottság, amelynek feladata, hogy „megágyazzon” az amúgy évtizedek óta használatos módszernek a versenysportban is, merthogy nem kisebb a cél, mint már a 2022-es téli olimpián és paralimpián rutinszerűen alkalmazni a doppingellenes küzdelemben forradalminak kikiáltott eljárást. Sőt, azon is gondolkoznak, miképp lehetne részben már Tokióban bevezetni. Az elemzés és tárolás, illetve a gyűjtés és a szállítás kérdéseivel egy-egy munkacsoport foglalkozik, a WADA már 100 ezer dollárt ölt bele a projektbe, és további partnerek – nem csak anyagi – segítségére számít.

A DBS eleinte kiegészítheti a sok gonddal járó vizelet- és vérvizsgálatot, aztán szép lassan ki is szoríthatja. Alkalmazásával ugrásszerűen javulna a vizsgálati lefedettség, tömegesen lehetne teszteket végezni, kevesebb kellemetlenséget okoz a versenyzőknek, és nem utolsósorban jóval olcsóbb.

„Novemberben tartanak workshopot a seibersdorfi laborban, a DBS lesz az egyik fő téma – tájékoztatott Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport (MACS) vezetője, aki kérdésünkre megvilágította, miért nehézkes a jelenlegi rendszerben a vérminták kezelése. – Kevés az akkreditált labor, ugyanakkor a levett vért – ha biológiai útlevél kapcsán kívánják felhasználni – harminchat órán belül el kell juttatni az értékelést végző laborba, ráadásul pokolian drága a szállítás, miután kettő és nyolc fok között hőmérsékletet kell biztosítani. Éppen ezért tömegével nem lehet levenni a mintákat, pláne távoli országokban.”

Vagyis míg a natív (természetes) vért igen bonyodalmas szállítani, azt az egy (vagy néhány) csepp száradt vért – nem túlzunk, ha ezt állítjuk – borítékban is fel lehet adni.

A lopótök viszont bonyodalmas.

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik