Talpra magyar, gólra magyar! – Buda Márton és a sport

Vágólapra másolva!
2021.06.15. 16:42
null
Megszokott jókedvvel és lelkesedéssel a mikrofon mögött: Buda Márton munkamániás és lelkiismeretes vezető (Fotók: Dömötör Csaba)
Labdarúgó szeretett volna lenni, végül a rádió szerelmesévé vált Buda Márton, aki tavaly március óta vezeti a Rádió 1-et. Korábban a Petőfi Rádió népszerű Talpra magyar! című műsorát vezette, de volt a Puskás Akadémia marketing- és kommunikációs igazgatója is.


– Előfordul, hogy nem hallgat rádiót?
– Valami mindig szól. Ha nem a rádió, akkor zenét gyűjtögetek. Minden péntek reggel a szokásos kávéval és az új dalok kutatásával kezdődik. Amolyan önjelölt zenei szerkesztőt játszom ilyenkor, persze a kiválasztott számaim legtöbbje a kukában végzi, hiszen Sivák Péter kollégámék döntése, mi kerül adásba, de büszkén mondhatom, azért volt olyan sláger, amit én fedeztem fel az elmúlt néhány hónapban.

– Akkor is bekapcsolja a rádiót, amikor hazaér a munkából a családjához?
– Nem, ennyire nem vészes a helyzet. Munkamániás ember vagyok, a feladataimat sokszor nem tudom akkor „elengedni”, amikor kellene, de sokat beszélgetünk erről a feleségemmel, és ez segít, hogy minőségi időt tudjak otthon eltölteni. Sajnos előfordul, hogy szólnak hozzám és nem is hallom meg, mert azon töröm a fejem, hogy miképpen lehetne segíteni, mondjuk, a salgótarjáni partnerünknek, hogy megoldja a problémáját. Szerencsére eljutottam odáig, hogy hétvégenként szinte teljesen ki tudok kapcsolódni a munkából, a jó idő pedig „segít” abban, hogy a kerti feladatok elvégzése közben hallgassam az adásainkat.

– Óriási térkép függ a falon az asztala mögött, és egy nagy szervezet különböző állomásait jelölte meg rajta. A futballpályán is irányítót játszik, az ott megszerzett tapasztalatokból tud bármit hasznosítani a munkájában?
– Szervezni, irányítani a futballpályán teljesen más. Talán nem vallottam kudarcot abban, hogy az általam felkért emberek, akik segítik felépíteni, működtetni ezt a kiterjedt rendszert, beváltak. Kevesen vagyunk a budapesti központban, ehhez képest jól helytáll a csapatunk. Ráadásul tavaly februárban vállaltam el ezt a feladatot, márciusban pedig bezárt az ország a járvány miatt, és ebben a helyzetben sok álmatlan éjszakám volt, miként oldom meg a felvetődő nehézségeket. Lelkiismeretes ember vagyok, ha velem nem is mindig fordult elő a korábbi munkahelyeimen, hogy minden szempontból szerettem ott dolgozni és jó fej főnökeim is voltak, én nem szeretném ugyanazokat a hibákat elkövetni. Óriási a feladat, sokan működtetjük a Rádió 1-et. Vidéken is nagy a partneri körünk Győrtől Egerig vagy Salgótarjántól Pécsig.

– Ahogy beszél, úgy tűnik, nem csak a sportban csapatjátékos.

– Nekem ez az egész egy szerelem, igaz, hogy a jelenlegi feladataim végzése közben néha hullámvasúton érzem magam. Műsorvezetőként óriási töltetet adott, amikor egy négyórás műsor után rápillantottam az sms-falra és láttam, mennyi üzenet jött, illetve pozitívak a visszajelzések. Most is érnek sikerélmények, de azért előfordulnak olyan napok is, amikor a szakadék szélén érzem magam, másnap pedig már azt mondom: „Gyere, cipó, hamm, bekaplak...!” Nehéz lehet a családomnak is elviselni a hangulatingadozásaimat.

– Ennyi feladat, felelősség és a családja mellett hol helyezkedik el a futball az életében?

– Ezen a téren nem állok jól. Még 2019-ben egy teremtornán beszakadt a vádlim, természetesen azok után, hogy nem éreztem át 38 évesen a bemelegítés valódi jelentőségét. Ezután hosszabb időszakot kihagytam, s ez elég volt arra, hogy a diósdi öregfiúkcsapatunk szétrebbenjen, és a srácok máshol folytassák a pályafutásukat. Jelenleg az Érdi VSE együttesénél van az igazolásom, de nulla játékperccel, nem mentem el egy meccsre sem.

„Nekem a közösségi élmény az elsődleges, kíváncsi vagyok, mennyien veszik elő a magyar mezüket és adják át magukat az Eb-élménynek”
„Nekem a közösségi élmény az elsődleges, kíváncsi vagyok, mennyien veszik elő a magyar mezüket és adják át magukat az Eb-élménynek”


– Miért nem?
– Időközben én lettem a diósdi egyesület elnöke, és bántott, hogy a társaim otthagytak engem. Most próbálom rendbe tenni az előző vezetőség által otthagyott helyzetet, és rendszert vinni a klub működésébe.

– Azon is dolgozik, hogy újraszervezze az öregfiúkegyüttest is?
– Persze, a mesterünk, „Combi”, más néven „Ancelotti” feladata, hogy őszre újra összeszedje a gárdát. És végre én is visszatérhetek a pályára, mert nagyon hiányzik a foci, egy-egy villanyfényes meccs varázsa.

– Hogyan „találta meg” az elnöki feladat?

– Az öltözőben az egyik csapattársam egyszer megkérdezte, nem akarok-e jobban belefolyni a klub életébe. Háromutcányira lakom a pályától, így igent mondtam. Volt egy remek elképzelés a létesítmény-beruházás kapcsán, de elfogyott a lendület és jelenleg félbemaradt építkezéssel találkozhatnak a látogatók, ami nem túl szép látvány. Szeretném, ha folytatódna a munka, s az év végéig megépülne valami az eredeti tervből. Közben van 180 sportoló gyerekünk, az utánpótlás-nevelésünk rendszere jól működik. Ha a finanszírozást sikerül rendbe tenni és az önkormányzattal is dűlőre jutunk, hogy optimálisan működtessük a klubot, ez egy kis paradicsom lesz a magyar futball térképén. És nem csak konkrétan a labdarúgásra fókuszálva működnénk, közösségi élményt szeretnénk teremteni a diósdiaknak.

– A fia futballozik?
– Sajnos nem. Elkezdett játszani itt, Diósdon, volt egy remek edzői stáb, amely rengeteget segített a gyerekek fejlődésében, aztán elment a Ferencvároshoz... Beni is úgy döntött, hogy velük tart, egy évig játszott a Fradiban, de a trénerei továbbálltak, ő pedig nem akart már visszajönni a Diósdhoz, abbahagyta a focit. Volt egy megállapodásunk, úgy egyeztünk meg, ha átveszem a diósdi futball irányítását, ő is újrakezdi, de ez még nem történt meg. Most 13 éves, én nem erőltetem.

– A saját pályafutása kezdetére hogyan emlékezik vissza?
– A Fejér Megyei Hírlapban olvasták édesanyámék, hogy toborzót tart a Videoton az Ikarus-pályán. Nem kisebb nevek válogattak, mint Csongrádi Ferenc, Szabó József és Németh Jani bácsi. Kellett dekázni, labdát vezetni, illetve nekem értelmezhetetlen feladatként homokban békaügetni... Végül sikerült bekerülnöm a Vidi utánpótlásába.

– Befutott valaki a toborzón résztvevők közül?
– Talán a legtöbb NB I-es mérkőzéssel szegény Jakab Peti rendelkezett, aki szörnyen fiatalon, tavaly hunyt el... Sok ügyes játékos volt, nem is értem, hogy például Unger Tomiból miért nem lett élvonalbeli futballista.

Büszke rá, hogy  hat éven át a Puskás Akadémia marketing- és kommunikációs igazgatójaként dolgozhatott
Büszke rá, hogy hat éven át a Puskás Akadémia marketing- és kommunikációs igazgatójaként dolgozhatott


– A Vidi nagy szerelem volt?

– Imádtam. A közösség szuper volt, a szülők is jó viszonyban voltak egymással, aztán az ifjúsági „A” korosztályhoz érve morzsolódtak le egyre többen, nekem is volt egy bokaszalag-szakadásom, ami után abba akartam hagyni, de akkor lépett be az életünkbe a Gázszer, is szinte testületileg átigazoltunk az agárdi klubhoz. A Vidi korábbi remek jobbhátvédje, Molnár Zsolt lett az edzőm, szerettem vele dolgozni.

– És hogyan lett vége a futballkarrierjének?

– Egy hétvégi bajnoki után mentünk másnap edzésre, a szertáros, Jolika néni ott lakott a fehérvári MÁV Előre-pályán, és a kapunál megkérdezte, hova jöttünk, mert megszűnt a klub. „Ne tessék már szórakozni, Jolika néni!”, mondtuk neki, és mentünk volna az öltözőbe, de aztán megjött a klub egyik képviselője és megerősítette, hogy nem kell átöltöznünk. Azt hiszem, 17 éves voltam, és nagyon szomorú lettem, főleg azért, mert úgy tudom, a felnőttcsapat mestere, Hartyáni Gábor már kinézett magának. Nem tudom elmondani, mennyire felemelő érzés volt, amikor egyszer Dvéri Zsolt edzés után szólt, hogy „Gyere, kicsi, rúgjunk egy-két szabadot!” Elkezdett tanítgatni, hihetetlen rúgótechnikája volt.

– Abba is hagyta a játékot?
– Nem, meghoztam életem legrosszabb döntését, átigazoltam a megye II-es Gárdonyba. Azt hittem, a Gázszer tartalékcsapata után abban az osztályban én leszek a legnagyobb császár, de szerintem fél év után szürkültem bele annyira a mezőnybe, hogy senkinek sem tűnt fel, hol játszottam korábban. Elindultam a civil élet felé, a foci megmaradt hobbinak. Pedig azt hittem, ha nem is NB I-es szinten, de az NB II-ben ellébecolok valahogy.

– Aztán egyszer csak a Petőfi Rádióban eltöltött évek után mégis profi klubhoz szerződött, igaz, nem játékosnak.
– Igen, a Puskás Akadémia marketing- és kommunikációs igazgatója lettem. Sokan misztikus helyként tekintenek a felcsúti klubra, valóban megvan a maga varázsa. Még rádiósként, 2014-ben kezdtem el ott dolgozni, végül hat évet húztam le a klubnál. Eleinte úgy éreztem, a tanulófázis időszakát éljük, még csak körvonalazódott, hogyan építsük fel a csapatot, a marketinget, milyen kommunikációs stratégia mentén haladjunk. Nem volt könnyű feladat, de jó úton indultunk el, és úgy látom, nem is tértek le róla a volt kollégáim. Életem egyik fő művének tartom, hogy az alapítón keresztül sikerült elérnem, hogy a klublogót megváltoztassuk.

– Az élete a futball, az Európa-bajnokság pedig pénteken elkezdődött. A Rádió 1 hivatalos médiapartnere a kontinensviadalnak. Hogyan kapcsolódik be a torna vérkeringésébe?
– A szurkolói zónában ott lesznek a lemezlovasaink, műsorvezetőink, a stadionon kívüli aktivitásban segítjük a magyar szervezőket. Természetesen lehet a műsorainkban jegyeket is nyerni, de a közösségi oldalainkon igyekszünk a lehető legjobban népszerűsíteni az Európa-bajnokságot. Interaktivitást remélünk, és azt, hogy sok fiatalnak átmegy az üzenet az Eb jelentőségéről.

– És mit vár a magyar válogatottól?
– A magyar szurkolói lélektan mindig olyan, hogy többet vár, mint amit reálisan lehet. Én úgy gondolom, hogy ez az esemény alkalmas arra, hogy összerántsa a fociért, a magyar sportért rajongó embereket, és ez a legfontosabb. Nem is tartom kardinális kérdésnek, hogy a franciákat vagy a portugálokat verjük meg, mert az esélytelenek nyugalmával indulunk, nekem a közösségi élmény az elsődleges, kíváncsi vagyok, mennyien veszik elő a magyar mezüket és adják át magukat az Eb-élménynek.

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2021. június 12-i lapszámában jelent meg.)

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik