Dopping: Putyin tagadja, hogy állami doppingrendszer működik

„Oroszországban sohasem volt, nincs, és remélem, hogy sohasem lesz állami doppingrendszer, amivel megpróbálnak bennünket meggyanúsítani, sőt, megvádolni” – mondta Putyin.

Az orosz vezető mindemellett elismerte, hogy csakúgy, mint sok más országban, Oroszországban is van doppingolás, de az egyes eseteken az orosz vezetés „dolgozik és dolgozni fog”.

Mint mondta, a doppingváddal illetett sportolókat polgári bíróságokon kell megvédeni.

„Úgy gondolom, hogy a különleges bírósági rendszerek itt már nem elegendőek, általános polgári bírói testületekhez kell fordulni” – hangoztatta.

A szövetségi szintű és a kiemelt bűnügyekben eljáró orosz Nyomozó Bizottság (SZK) szerdán közölte: nem igazak a 2016-os McLaren-jelentésben leírt, az ország sportolóinak állami szintű doppingolására vonatkozó állítások.

Az SZK szerint „a WADA (a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség) által felkért független szakértő, Richard McLaren azzal kapcsolatos érvei, hogy a szocsi téli olimpia doppinglaborjában a pozitív mintákat negatívra cserélték, valamint hogy Oroszországban állami doppingprogram működne, cáfolatot nyertek".

Mindemellett Oroszország – az SZK javaslatára – kérni fogja, hogy az Egyesült Államok adja ki Grigorij Rodcsenkovot, az orosz doppingellenes labor korábbi vezetőjét, aki a vádak szerint segített eltitkolni a rendszer működését a 2014-es téli játékokon.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) ezen állítások ellenére elrendelte a szocsi olimpián levett összes orosz doppingminta újraelemzését.

A WADA által megbízott kanadai jogászprofesszor, Richard McLaren vezette független vizsgálóbizottság az oroszok államilag támogatott, rendszerszintű doppingolását feltáró jelentése szerint az orosz doppingellenőrző szervek 2011 és 2015 között 30 sportágban mintegy 1000 sportoló vizsgálati mintáját manipulálták, illetve pozitív teszteredményeket titkoltak el.

A McLaren-jelentés után a NOB – a WADA ajánlásával ellentétesen – a nemzetközi sportági szövetségekre bízta, hogy engednek-e orosz versenyzőket részt venni a tavalyi riói olimpián, azzal a kitétellel, hogy a jelentésben nevesített sportolók semmikképpen sem indulhatnak. Rióban orosz atléták – egy kivétellel – és súlyemelők sem szerepelhettek, összesen 279-en képviselhették az országot Brazíliában. A riói paralimpiáról pedig (csakúgy mint a 2018-as téli paralimpiáról) valamennyi orosz sportolót kizárták.

Az orosz versenyzők pjongcsangi téli olimpiai részvételéről a NOB végrehajtó bizottsága december 5. és 7. közötti ülésén születhet döntés.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden kifejezte Moszkva reményét, hogy folytatódni fog az együttműködés Oroszország és a NOB között, és hogy nem valósul meg a „legrosszabb forgatókönyv”, amely szerint kizárnák az orosz válogatottat a téli olimpiáról. Mint mondta, egy ilyen döntés súlyos veszteséget okozhatna az ötkarikás mozgalomnak.

A szóvivő hangoztatta, hogy Oroszország a nemzetközi olimpiai mozgalom felelősségteljes tagja és ő is tagadta a doppinghasználat állami támogatását.

„Oroszország elnökének utasítására sporttisztségviselőink folytatják az intenzív párbeszédet a NOB-bal és annak képviselőivel" – mondta.