Budapesti olimpia: „a vidék is érezze magáénak a játékokat”

MTI MTIMTI MTI
Vágólapra másolva!
2015.05.13. 16:15
A 2024-es olimpiához köthető beruházásoknak mindenképpen illeszkedniük kell a közép- és hosszú távú nemzeti fejlesztési tervekhez, s fontos, hogy minden magyar ember magáénak érezze az eseményt és győztesen jöjjön ki belőle – ezek voltak a fő mondanivalói a Társadalmi párbeszéd az olimpiáért program keretében megrendezett konferenciasorozat első, szerdai rendezvényének.

A gazdasági előnyökről szóló panelbeszélgetésben András Krisztina sportközgazdász, a Corvinus Egyetem adjunktusa elmondta, az olimpia nem lehet végcél, hanem egy hosszú távú folyamat mérföldköve kell, hogy legyen. Hozzátette: az olimpia át fogja lépni a határokat, már csak Magyarország uniós tagságából és földrajzi elhelyezkedéséből adódóan is. Sokkal könnyebb bevonni a rendezésbe szomszédos országokat is, egy-egy sportág versenyeinek lebonyolítása kapcsán.András Krisztina sportközgazdász, a Corvinus Egyetem adjunktusa elmondta, az olimpia nem lehet végcél, hanem egy hosszú távú folyamat mérföldköve kell, hogy legyen. Hozzátette: az olimpia át fogja lépni a határokat, már csak Magyarország uniós tagságából és földrajzi elhelyezkedéséből adódóan is. Sokkal könnyebb bevonni a rendezésbe szomszédos országokat is, egy-egy sportág versenyeinek lebonyolítása kapcsán.

Szalay-Berzeviczy Attila, a BOM a Magyar Sportért Alapítvány (BOM) kuratóriumi elnöke emlékeztetett rá, hogy Magyarország kontinentális és közép-európai versenyképessége visszaesett a rendszerváltás idejéhez képest, egy olimpia viszont nagy lehetőséget kínál a felzárkózásra. Hozzátette: minden magyar embernek el kell hinnie, hogy megvalósítható, megéri megrendezni, s fontos, hogy itthon mindenki profitáljon belőle.

Az „Infrastruktúra-fejlesztés – közlekedésfejlesztés – városfejlesztés” panelbeszélgetésben Skardelli György építész kiemelte: a gazdaságos olimpiának nem csak egy jelszónak kell lennie. „Nem szabad a megaberuházások kísértésébe esni, a létesítményeket a józan szempontok figyelembevételével kell megtervezni” – húzta alá, majd azzal folytatta: lényegesnek tartja, hogy a játékok eseményeit „szét kell teríteni” az országban, hogy a vidéki emberek is magukénak érezzék az olimpiát.

Finta Sándor, Budapest főépítésze a fenntarthatóságot hangsúlyozta, s fontosnak nevezte, hogy semmilyen felesleges beruházás ne történjen, és az olimpia után ne készülhessenek olyan elrettentő képek a létesítményekről, mint Athén esetében. Az olimpiához kapcsolódó emblematikus építkezésekkel kapcsolatban Skardelli György egy olyan, észak-déli olimpiai vasútvonal megépítését említette, amely összekötné a helyszíneket.

Takács Miklós, a FŐMTERV Zrt. közlekedésfejlesztési igazgatója egy Olimpiai Park vasúti megálló ötletét vetette fel, amelyre a millenniumi földalatti vasúthoz hasonlóan 100 év múlva is emlékeznének. Az olimpiai központ helyszínét illetően még nincs döntés, erre a Duna-part, a Puskás Stadion és környéke, valamint a Csepel-sziget jöhet szóba.

A „Bajnokok kerekasztala” sportszakmai beszélgetésen Kovács „Kokó” István, olimpiai és világbajnok ökölvívó, az Olimpiai Védnöki Testület tagja arra hívta fel a figyelmet: az eddigi olimpiák legnagyobb hozadéka az volt, hogy összehozta az embereket. Gyárfás Tamás, a Magyar Úszószövetség elnöke és Polgár Judit nemzetközi sakknagymester egyetértett abban, ne csak az olimpiarendezés legyen a cél, mert ha magasabbra tesszük a mércét, akkor sok olyan világversenyt elnyerhetünk, amelyet a pályázat nélkül nem.

A konferenciasorozat június 3-án Miskolcon folytatódik, a záró eseményre, június végén ismét Budapesten, nemzetközi szakemberek bevonásával kerül sor.

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik