HIRDETÉS
HIRDETÉS
LIPICZKY ÁGNES 2018.05.11 17:20 Frissítve: 2018.05.11 17:21

Belül, mégis kívül – a tartalékok hálátlan szerepköre

Vannak, akik vért izzadnak, mégis lemaradnak az ötkarikás indulás lehetőségéről. Léteznek azonban olyanok, akikre a szövetség vezetői a tartalék hálás vagy éppen hálátlan szerepét bízzák, ami nem mindig megtiszteltetés.

HIRDETÉS
Csak egy sisak a különbség? Nem, hiszen Oláh Bence nem lett olimpiai bajnok, ennek ellenére akkor is
boldogan köszöntötte társait, és ma is úgy érzi, ez így jogos, hiszen volt nála négy jobb versenyző
(Fotó: MOKSZ/Derencsényi István)

 HAT ÉV, NYOLC MECCS
Hat évig volt a magyar labdarúgó-válogatott tagja, s csupán nyolc alkalommal léphetett pályára válogatott mérkőzésen Gellér Sándor. Története nem mindennapi, hiszen egy korszakos zseni, Grosics Gyula mellett volt állandó tartalék kapus. Védett 1953. november 25-én az Évszázad mérkőzésén Londonban, majd kerettag volt az 1952-es helsinki olimpián és az 1954-es svájci világbajnokságon is, de utóbbi két eseményen nem léphetett pályára.

„Az ember gyarló. Tagadhatatlan, hogy mindannyian azok vagyunk, s bizony nem szégyellem, hogy a pekingi olimpián viaskodott bennem a jó és a rossz oldalam. Ott ültem a parton, néztem a lányokat, s nagyon akartam nekik szívből drukkolni, de nagyon nehéz volt megtennem azok után, hogy az athéni játékokat követően sem tudtam kijutni az olimpiára" – mondta Benedek Dalma, akinek 2008-ban szerepe lehetett volna a női négyesben, ám végül úgy alakult, hogy a szövetség a tartalék szerepére kárhoztatta. A hétszeres világbajnok kajakost 2004-ben és 2008-ban is egy hajszál választotta el az olimpiai indulás lehetőségétől, 2012-ben, London előtt saját bevallása szerint „leblokkolt", végül negyedik nekifutásra 2016-ban szerb színekben jutott ki a riói olimpiára, amelyen K–1 500 méteren a hetedik helyen végzett.

„Örülök, hogy versenyzőként megtapasztalhattam ezt az érzést, ezt az élményt: 2008-ban, Peking előtt iszonyú csalódott voltam, nem is akartam vállalni a tartalékszerepet, az édesapám vett rá, hogy elutazzak Kínába. Pedig tudtam, hogy semmiféle dolgom nem lesz a versenyeken, egyszerű turista leszek, hiszen nyilvánvaló volt, hogy ezek a lányok annyira akarják a sikert, hogy leszakadt karral is rajthoz állnának. A Magyar Olimpiai Bizottságnak köszönhetően VIP-vendégként, de gyakorlatilag turistaként jöttem-mentem az olimpián, a rossz érzések mellett persze rengeteg szép élményben volt részem, és a férfi tartalék, Boros Gergely hozzáállása tartást is adott nekem, hiszen ő válogatót nyerve, ám a kevesebb kvótaszám miatt nem tudott indulni Pekingben, mégis elegánsan kezelte a helyzetet" – folytatta Benedek Dalma, aki az olimpiai éremszerzés élményétől, valamint a magyar állam által folyósított életjáradék lehetőségétől elesett, de szerb állampolgárként némi kárpótlást kapott.

„Ha a versenyzői énemet veszem, sem erkölcsileg, sem anyagilag nem jártam rosszul a honosítás kapcsán, hiszen a szerbek már az Európa-bajnoki érmek után is fizetnek életjáradékot, valamivel magasabbat, mint a magyar juttatás” – tette hozzá a versenyző, aki sportriporterként ma már remek kapcsolatban van azokkal a versenyzőkkel, akik annak idején kiszorították őt a csapathajóból.

„Teljes tisztelettel és elismeréssel tudok a lányok felé fordulni, nem gondolom, hogy tönkretették az életem, szerencsére úgy tudtam abbahagyni a sportot, hogy elengedtem a rossz érzéseket, és úgy tekintek vissza a kajakos pályafutásomra, mint egy nagy kalandra” – mondta Benedek Dalma.

SZEMBEN A RENDSZERREL
Négy olimpián, 1992-ben, 1996-ban, 2000-ben és 2004-ben is tartaléknak jelölte a Magyar Kajak-kenu Szövetség a kenus Hüttner Csabát, aki az utolsó, vagyis az athéni játékokra már nem utazott el.
„Az első olimpián, Barcelonában még fiatal voltam, megtiszteltetésnek vettem, hogy én lehetek a tartalék, bár utólag belegondolva másképpen is alakulhatott volna, hiszen végül nem az a páros szerepelt, amelyik a kvalifikációt megszerezte. 1996-ban mindkét válogatón kikaptunk Kolonics Gyuriéktól, mondhatom, hogy a tartalékszerepem tiszta sor volt, ám ami 2000-ben történt, azt nem tudom megemészteni. A mai napig. Az első válogatón nem szerepeltünk, a másodikat megnyertük Fürdök Gáborral, és azt az információt kaptuk, hogy olimpiai indulónak vallhatjuk magunkat, ebben a számban nem lesz szétlövés. Mi így gondolkoztunk, így készültünk, aztán mégis lett a Pulai, Novák párossal, és csak néhány századdal maradtunk alul. Abban az időben még volt kenusport, volt mezőny, voltak klasszis versenyzők, igazi teljesítménnyel lehetett kijutni egy olimpiára. Úgy hiszem, akkor biztos éremtől estem el. 2004-ben az ellenkezője történt, az első válogatón kikaptunk Novák Ferivel, de a második válogató előtt az Eb-szereplése alapján megkapta az indulási jogot Kolonics György és Kozmann György. Szíven ütött a döntés is, Kolóékra egyáltalán nem haragudtam, de a rendszerre igen. Éppen ezért már el sem utaztam Athénba.”

A pekingi versenyfutás egyébként több sportágban is kényes szituációkat hozott: úszásban nem is vállalta a tartalékszerepet Verrasztó Dávid, öttusában pedig négy ember, Horváth Viktor, Balogh Gábor, Tibolya Péter és Németh Róbert szerzett kvótát – utóbbi kettő itthon maradt. 2016-ban is nehéz döntést kellett hoznia a szövetségnek, három kvótás, Marosi Ádám, Demeter Bence és Kasza Róbert közül kellett kijelölni a két indulót – a tavaszi vk-kon még halovány, ám a júniusi Európa-bajnokságon már ezüstérmes Kasza Róbert lett a tartalék, aki annak idején azt mondta: nem lobbizott maga mellett, mert akkor mások ellen kellett volna fellépnie, akiket tisztel és becsül.

A pjongcsangi téli olimpián aranyérmes férfi short track váltó tartalékja, Oláh Bence is a tisztelet és a becsület mellett tette le a voksát. Bár szóhoz nem jutott a februári olimpián, végigasszisztálta Liu Shaolin Sándor, Liu Shaoang, Burján Csaba és Knoch Viktor szenzációs menetelését az aranyéremig. Bence az elődöntő és a döntő előtt is ott állt beöltözve, bemelegítve a pálya szélén, miközben a szíve mélyén pontosan tudta, hogy nem jut szóhoz a versenyen. Ettől függetlenül úgy készült, úgy időzítette a formáját, ha bármi történik, bevethető legyen.

„Fontos, hogy egy sportoló felismerje, ha vannak nála jobbak. Ebbe persze nem kell beletörődni, tenni kell azért, hogy változzon, ám annak oka volt, hogy Pjongcsangban mindkét alkalommal az a négy fiú ment fel a jégre, hiszen jobbak voltak, mint én. Örülök az aranyéremnek, és őszintén bízom benne, hogy a sportágunknak is jót tesz a nagy siker" – mondta Oláh Bence, aki tartalékként nem részesült az állami jutalmakból.

 

Van, ahol egy másodperc részvétel is elég az aranyéremhez
– a másik oldal, ahol a kerettagságot is jutalmazták

Tóth Márton „tartalékszerepe” egyenesen ráfizetéses volt, elfogadva az akkori szövetségi kapitány, Benedek Tibor felkérését, hogy segítse a válogatott kinti felkészülését. A játékokat megelőző edzőtáborban még csapattagként kezelték Tóthot, ám amikor a válogatott átutazott Rióba, s elfoglalta helyét az olimpiai faluban, a játékos magára maradt.

„A szabályok szerint külön laktam a csapattól, körülbelül 25 kilométerre az olimpiai falutól. Magamnak kellett az akkreditációmat intéznem, én fizettem az étkezésemet, s egy szemvillanás alatt megéreztem, méltatlan helyzetbe kerültem, pedig én segíteni mentem, hogy meglegyenek tizennégyen, és gyakorolni tudjon a csapat. Technikailag az első mérkőzésig van lehetőség arra, hogy a nevezésen változtasson a kapitány. Rossz érzés, rossz szerep ez, hiszen jó akarsz lenni a többiekhez, ugyanakkor reménykedsz is abban, hogy szerephez jutsz. Nem jutottam, de nem ez fáj az egészben, sokkal inkább az, hogy igazából nem kaptam meg azt a köszönetet vagy elismerést, amit reméltem, és nem az anyagiakra gondolok elsősorban. Arra büszke vagyok, amit a válogatottban, a válogatottért tettem, s nem rajtam múlt, hogy én lettem a tizenharmadik a sorban.”

 ARANY A MÁSODIK SORBÓL
Az 1912-es stockholmi olimpián dr. Prokopp Sándor a magyar sportlövészet első olimpiai aranyérmét szerezte. A kassai születésű versenyző teljesítménye bravúrosnak is mondható, hiszen az 1912-es stockholmi játékokra tartalékként jutott ki a 300 méteres fekvő hadipuska-lövészetben. A hazai versenyeken Hammersberg Géza bizonyult jobbnak, ám ő lemondta a szereplést, Prokopp pedig minden támogatás nélkül, önköltségen utazott el Stockholmba, hogy képviselje a magyar színeket. És a tartalékversenyzőből olimpiai bajnok lett, hiszen 97 találattal sikerült legyőznie a két nagy favoritot, az amerikai Osburnt és a norvég Skogent.
HIRDETÉS

A Nemzeti Sport digitális formában - az e-újságért kattintson ide!

HIRDETÉS
2018.05.20 00:51:42

Egyéb egyéni DEÁK ZSIGMOND

ALAPVONAL. Inkább „kimozgom” magamból a feszültséget, mintsem hogy betokosodjon, s részemmé váljon a gyűlölet. A sport erre is jó módszer, tessék elhinni!

2018.05.17 13:02:46

Egyéb egyéni nemzetisport.hu

Ígéretesen induló karrier, zaklatás, bujkálás és félelem, maradandó hegek és az út a boldogságig.

2018.05.11 10:52:06

Egyéb egyéni RÁC BENEDEK BALÁZS

Identitásképző ragaszkodás a sport világában • Régen minden más volt. Még a klubhűség is.

2018.05.16 23:48:46

Egyéb egyéni KUN ZOLTÁN

ALAPVONAL. Tucatjával kerülgetnek a futók, amikor a budai rakpartra kanyarodva a piros lámpánál beszorulva kénytelen vagyok a zebrán megállni; nem lehet úgy átvinni a gyerkőcöket a nagyszülőkhöz, hogy a tízperces út alatt ne lássunk vagy harminc bringást; egyre több a tó- vagy folyóátúszó, hamar betelnek a túralétszámok, dagadnak az izmok a fitnesztermekben.

2018.05.11 23:12:50

Egyéb egyéni IGLÓI-NAGY ISTVÁN

ALAPVONAL. Vigyázni kell, sajnos mind gyakrabban olvashatunk a remélhetően mégis egészen elenyésző számú esetről, amikor … bácsi, netán … néni nem éppen a legmegfelelőbben értelmezi az edzői, oktatói szerepkört.

HIRDETÉS
HIRDETÉS