Bajnok volt, most álmát tetováltatta magára: felállni a tolószékből

MAROSI GERGELYMAROSI GERGELY
Vágólapra másolva!
2016.01.28. 16:43
Lais da Silva Souza élete 25 éves korában, 2014. január 28-án visszavonhatatlanul megváltozott. A szertornászként kétszeres olimpikon, dél-amerikai bajnok, világkupa-ezüstérmes brazil sportoló a téli ötkarikás játékokra készült, amelyre ugrásban (aerial) kvalifikálta magát. Salt Lake Cityben egy „rutin” síelés közben baleset érte. Fának ütközött, napokig az életéért küzdött, megbénult. Két év telt el azóta. Lais Souza elfogadta magát és megváltozott életét, készül, hogy tagja legyen az olimpiai fáklyás váltónak Brazíliában, álmát pedig magára tetováltatta – felállni a tolószékből és ismét járni.

 

 

A baleset pontos körülményei nem tiszták – minden résztvevő a trauma szűrőjén át látja a történteket. A fának ütközés után Lais Souza közvetlen életveszélyben volt, lélegeztetőgépre kötötték. A sportolót a kritikus szituáció elmúltával a miami Jackson Memorial Kórházban kezelték tovább, és csak 2014 végén engedték haza Brazíliába. Élete két legnagyobb feladata állt előtte: megtanulni és elfogadni a tolószékhez kötöttséget és dolgozni azon, hogy legyen reménye ennek megváltoztatására.

Neymarral
Neymarral

A kezelési költségek hatalmasak, és a mai napig csak a Brazil Olimpiai Bizottság támogatásával és közösségi finanszírozással (az „Eu Apoio a Lais” nevű program) sikerül fizetni őket. A volt tornásznő különleges segélyt is kap a brazil kormánytól.

Hírességek is Lais Souza mellé álltak – amikor Sao Paulóban vesz részt rehabilitációs kezeléseken (csaknem 320 kilométerre Ribeirao Pretó-i otthonától), a szállásköltségeket az FC Barcelona futballsztárja, Neymar biztosítja.

A kétszeres olimpikon – aki a brazíliai mozgássérültek egyik szószólója, valamint rendszeresen tart motivációs beszédeket is – balesete második évfordulóján beszélt a Globónak a rehabilitációs folyamatról és életéről.

Lais Souza tornászként az egyik világkupaversenyen (Fotó: AFP)
Lais Souza tornászként az egyik világkupaversenyen (Fotó: AFP)
Olimpiai tetoválások (Fotó: AFP)
Olimpiai tetoválások (Fotó: AFP)

„Más fényben látom a világot, mint amikor jártam. Elfogadtam, ami velem történt. Többet nem kérdezem, hogy miért én, miért éppen én? De arról álmodok, hogy az orvostudomány fejlődése eljut odáig, hogy segítsen az egészségemen. Rettenetes nehézségekkel kell megküzdenem és szembenéznem, de a javulás lehetősége miatt optimista vagyok, és ez az, ami motivál. A célom? Ismét járni. Nem tudhatom, mikor történik ez meg. Napról napra kell haladnom, nem szabad sohasem feladnom, mert tudom, ezt a problémát a tudomány is csak nagyon lassan oldhatja meg. Minden egyes nap harcolnom kell. Látok olyanokat, akik tolószékbe kényszerültek, és nem folytatják a harcot, el sem hagyják az otthonukat, nem küzdenek tovább. Én mást akarok. Járni akarok, mozgatni újra a végtagjaimat. Ez a reményem” – mondtaLais Souza a brazil portálnak.

Souza maga is bevallja, több mint egy évig tartott a folyamat, amíg megtanulta elfogadni magát és helyzetét. „Fel a fejjel, és fogadd el!” – szól mottója közösségi oldalán. Családja és segítői közreműködésével visszailleszkedett a társadalomba – koncerteket és sporteseményeket látogat, sőt, egy speciálisan átalakított szerkezet segítségével még szörfözni is elvitték. A rehabilitációs kezelések pedig folyamatosak – Lais Souza ráadásul egy kísérleti őssejt-terápiás programra is jelentkezett Miamiban.

A Brazil Olimpiai Bizottság díjátadóján (Fotó: AFP)
A Brazil Olimpiai Bizottság díjátadóján (Fotó: AFP)

„Olyan sok minden nem változott meg az életemben ahhoz képest, amikor élsportoló voltam. Akkor is minden nap edzésre jártam, most is – szinte ugyanolyan. Naponta három óra telik el a rehabilitációs kezelésekkel, és úgy elfárasztanak, mintha egy maratonit kellene lefutnom. Nagyon ügyelnem kell az egészségemre.”

„A kezelések mellett természetesen dolgoznom is kell, mert nem olcsó egy kerekes székes élete. Nagyon hiányzik, hogy egyedül tudjak fürödni, hajat vagy fogat mosni – ezek az apróságnak tűnő dolgok eltűntek az életemből, és ez hatalmas különbség. Nagyon nehéz volt megszokni és tanulni, de sikerült. Sokkal türelmesebbé váltam. A baleset előtt nagyon önálló voltam, megvolt a saját autóm, élsportolóként meg tudtam élni. Ma mások segítségére szorulok – és ehhez nagyon türelmesnek kell lennem, valamint meg kellett tanulnom megfelelően kifejezni magam.”

Szárnyalás: talajgyakorlat közben egy világbajnokságon (Fotó: AFP)
Szárnyalás: talajgyakorlat közben egy világbajnokságon (Fotó: AFP)

Szeretne visszatérni a sportvilágba – több parasportot is kipróbálna tervei szerint, minden bizonnyal szerepet kap az olimpiai fáklyás váltóban, és a riói játékokon is ott lenne – a tornaversenyekre mindenképpen szeretne kilátogatni.

Lais Souza karján egy kis tetoválás van.

Egy ember kikel a tolószékből, és ismét sétál.

A remény jele (Fotó: AFP)
A remény jele (Fotó: AFP)
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik